Makroregionális stratégiák: az EGSZB változtatásokat sürget

További intézkedéseket javasol a kommunikációval, a konnektivitással és a civil társadalom bevonásával kapcsolatban

Júniusi plenáris ülésén az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) egy feltáró vélemény keretében szakpolitikai javaslatokat mutatott be, amelyek a makroregionális stratégiákban rejlő lehetőségek teljes körű kiaknázására irányulnak. A javaslatok kiemelten fontosnak tartják az együttműködő partnerek közötti fokozott kommunikációt és konnektivitást, valamint a civil társadalmi szervezetek szorosabb bevonását a makroregionális stratégiákba. Így részletesen foglalkoznak a szóban forgó stratégiák célirányossá tétele és végrehajtása előtt álló legfontosabb jelenlegi kihívásokkal.  

A vélemény, amelynek kidolgozására az EGSZB-t az EU Tanácsának román elnöksége kérte fel, a meglévő makroregionális stratégiák mélyreható elemzésén alapul. Ez az elemzés azt mutatta, hogy a stratégiák eddig hasznos eszközként szolgáltak a kohéziós politika, valamint a megerősített integráció és együttműködés számára, de nem feleltek meg a társadalmi és földrajzi egyenlőtlenségek csökkentéséhez és a környezeti fenntarthatóság fokozásához való hozzájárulás tekintetében támasztott elvárásoknak.

Dimitris Dimitriadis, a vélemény előadója kifejtette: A makroregionális stratégiák jobban is teljesíthetnek. Ha az előttük álló kihívásokat megfelelő intézkedésekkel kezeljük, erősíthetik az európai integrációt, mivel a kohéziós és fenntarthatósági politika fő stratégiai keretét alkotják.

Az EGSZB intézkedéseket javasol a kommunikáció, a konnektivitás és a részvétel erősítésére

A makroregionális stratégiák által a társadalmi és földrajzi egyenlőtlenségek csökkentésére gyakorolt hatás javítása érdekében az EGSZB azt ajánlja, hogy mindenekelőtt az együttműködési partnerek közötti kommunikációt és konnektivitást, valamint a civil társadalmi szervezeteknek a stratégiák végrehajtásába és ellenőrzésébe történő szorosabb bevonását tegyék hatékonyabbá.

A politikai döntéshozóknak ezért meg kell erősíteniük a politikai beavatkozásokat, aktívabban el kell kötelezniük magukat a makroregionális stratégiák iránt, és csökkenteniük kell a bürokráciát.

A meglévő adatbázisok működő hálózatba szervezésének, összekapcsolásának és kezelésének bevezetése szintén fontos tényező a stratégiák hatásának javítása szempontjából, mivel jelenleg hiányoznak a megbízható és részletes adatok a régiók és az ágazatok összehasonlításához.

Az EGSZB úgy véli, hogy az érdekelt felek szerepét és a végrehajtási szabályokat világosan meg kell határozni, és javítani kell a makroregionális stratégiákkal kapcsolatos kommunikációt. Segíteni kell a közvéleményt a meglévő adatok és információk felhasználásában, és kommunikációs stratégiákat kell kialakítani a makroregionális stratégiák láthatóságának növelése, valamint a hálózatépítés és a részvétel ösztönzése érdekében – mutatott rá Dimitris Dimitriadis ebben az összefüggésben.

A vélemény ajánlja továbbá, hogy mind területi, mind ágazati szempontból részesítsék előnyben a szociális partnerek, a helyi társadalmi-gazdasági szereplők és a civil társadalmi szervezetek hálózatokba és klaszterekbe szerveződését. A döntéshozatalban, valamint a szakpolitikák tervezésében és értékelésében való részvételük rendkívül hasznos a makroregionális stratégiák végrehajtásához, mivel ösztönözheti a kohéziót, valamint a társadalmi és környezeti fenntarthatóságot.

Meghallgatások, valamint nemzeti és makroregionális részvételi napok szervezése hozzájárulhat a kommunikáció megszilárdításához és a makroregionális stratégiák irányítási szintje és e felek közötti bizalomépítéshez.

Az oktatási és K+F tevékenységek hozzájárulhatnak a környezeti fenntarthatósághoz

Az EGSZB továbbá hatékony hálózatokat javasol az oktatási tevékenységek számára. A hálózatoknak a termelés digitalizálására, valamint a hatékony régióközi kutatási és innovációs ökoszisztémák kialakítását célzó kezdeményezésekre kellene összpontosítaniuk. Ezek a rendszerek alap- és alkalmazott K+F tevékenységekre összpontosíthatnának, és segíthetnének a környezeti fenntarthatóság javításában.

Dimitris Dimitriadis kifejtette: Az egyes országok, régiók és települések önmagukban nem képesek arra, hogy minden társadalmunk és gazdaságunk előtt álló kihívást kezeljenek. A régiókon átnyúló, nemzetközi együttműködés hatékonyabb lehet. A makroregionális stratégiákat olyan laboratóriumoknak lehetne tekinteni, ahol közös megoldásokat dolgoznak ki ezekre a problémákra, alulról felfelé építkező megközelítéssel.

A régiók közötti együttműködés fontos területei lehetnek a közlekedés, a migráció, az oktatás, a munkaerőpiac és a fenntartható energiaellátás.

Végezetül az EGSZB javasolja, hogy a makroregionális stratégiákat kapcsolják össze, és biztosítsák, hogy az új stratégiák összhangban álljanak az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendjével. Ez utóbbi megerősíti majd a makroregionális stratégiák nemzetközi láthatóságát, elismertségét és támogatását.

További információk

Az uniós makroregionális stratégiák – különösen a Duna-régióra vonatkozó stratégia – fejlesztésével és teljesítményével kapcsolatos részletes információkért lásd az EGSZB véleményében szereplő elemzést.