A kohéziós politikának az új uniós stratégia szerves részét kell képeznie – sürgeti az EGSZB

This page is also available in

Az Európai Uniónak sürgősen új, ambiciózus és világos jövőbeli stratégiára van szüksége. A kohéziós politika ennek szerves részét kell, hogy képezze. A 2020 utáni kohéziós politikára vonatkozó új rendelkezéseknek megfelelő eszközöket kell biztosítaniuk, és garantálniuk kell a szakpolitikai hatékonyság és láthatóság javítását – sürgeti az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) a kohéziós politika jövőjéről szóló feltáró véleményében, amelyet a Tanács román elnökségének felkérésére dolgozott ki.

A 2020 utáni kohéziós politikának stratégiai jövőképre van szüksége

Az EGSZB úgy véli, hogy a kohéziós politika szerves részét kell, hogy képezze egy olyan új, ambiciózus és világos európai stratégiának, amely összhangban áll az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrendjével és fenntartható fejlődési céljaival, valamint az EU egyéb nemzetközi kötelezettségvállalásaival. Ez az új stratégia jövőképet nyújtana magának a kohéziós politikának is. Az Európai Bizottság 2030-ig megvalósítandó, fenntarthatóbb Európáról szóló vitaanyagával már megkezdődött az ezzel kapcsolatos vita.

Az EGSZB határozottan meg van győződve arról, hogy az időtálló kohéziós politikának minden régió előtt nyitva kell állnia, és biztosítania kell a szükséges eszközöket az olyan jövőbeli kihívásoknak való megfeleléshez, mint az új technológiák bevezetése, a magas szintű versenyképesség megteremtése és a fenntartható fejlődés irányába történő átmenet kezelése minőségi munkahelyek létrehozása mellett – fejtette ki az EGSZB előadója, Stefano Mallia.

Bár az EGSZB nemrégiben elfogadott véleménye hangsúlyozza, hogy ki kell dolgozni kohéziós politikát a 2021–2027 közötti időszakra, egyben arra is felhívja a figyelmet, hogy nem szabad megengednünk, hogy a konkrét jelenlegi kihívások – legyen szó társadalmi (kisebbségek és meghatározott etnikai csoportok marginalizációja és hátrányos megkülönböztetése vagy családon belüli erőszak), gazdasági (a finanszírozáshoz való hozzáférés és továbbképzés) vagy környezetvédelmi kihívásokról – feledésbe merüljenek.

Az új szakpolitika kidolgozásával összefüggésben Ioannis Vardakastanis társelőadó emlékeztetett arra, hogy az EGSZB nem tudja elfogadni az Európai Bizottság költségvetési csökkentésre irányuló javaslatát. Az EGSZB úgy véli, hogy a kohéziós politika egyik alapvető pillére annak, hogy az Uniót közelebb hozzuk polgáraihoz, és csökkentsük az uniós régiók közötti eltéréseket, valamint az emberek közötti egyenlőtlenségeket – fejtette ki. A fentiekre és az újonnan felmerülő kihívásokra való tekintettel a költségvetésnek legalább az előző időszak szintjén kellene maradnia.

Az EGSZB márciusi plenáris ülésén elfogadott vélemény arra is rámutat ebben a tekintetben, hogy javítani kell a kohéziós politika hatásával kapcsolatos kommunikáció hatékonyságán. Ezért jelentősen erősíteni kell a finanszírozott projektek nyilvánosságra hozatalára vonatkozó jelenlegi kötelezettségeket, hogy láthatóbbá váljon a polgárok számára általában véve az európai integrációs folyamat és különösen a kohéziós politika hozzáadott értéke.

A jövőbeli kohéziós politikának a területi szükségleteket testre szabott megközelítésekkel kell kezelnie

Az EGSZB regionálisan differenciált megközelítést szorgalmaz a beruházásokkal és a szakpolitikai válaszokkal kapcsolatban. Egy regionálisan differenciált megközelítés hozzá fog járulni a területi szükségletekhez jobban igazodó megoldásokhoz. Ez lehetővé teszi számunkra, hogy támogassuk a legelszigeteltebb és legritkábban lakott területeket, valamint a népszerű – de kihívásokkal küzdő – funkcionális városi területeket – fejtette ki Stefano Mallia.

Egy erős területi megközelítésnek arra kell irányulnia, hogy minden egyes régiót felruházzon a versenyképességének fenntartható javításához szükséges eszközökkel, és folytassa a határokon átnyúló együttműködés támogatását.

A kohézióra irányuló nemzeti és európai erőfeszítéseknek kéz a kézben kell haladniuk

Az EGSZB véleménye az európai és a nemzeti reformstratégiák közötti nagyobb koherenciát és folytonosságot is szorgalmazza, például a beruházások tekintetében. Az uniós finanszírozás nem helyettesítheti a nemzeti erőfeszítéseket, hanem kiegészíti azokat, és a tagállamoknak fontolóra kellene venniük, hogy folytassák a sikeres uniós finanszírozású projekteket. Az EGSZB javasolja továbbá, hogy az európai szemeszter keretében előterjesztett országspecifikus ajánlásokat kapcsolják össze a kohéziós politikával annak érdekében, hogy ösztönözzék a nemzeti szintű strukturális reformokat.

Az EGSZB szerint van lehetőség további egyszerűsítésre

A rendelkezések egyszerűsítésére vonatkozó európai bizottsági javaslatokat illetően az EGSZB úgy véli, hogy többet lehetne tenni. Az eljárásokat az operatív programok méretéhez kell igazítani – fejtette ki Ioannis Vardakastanis. A kis és nagy projektek esetében differenciáltabb megközelítést szorgalmazunk. Az Európai Bizottságnak – az alapokhoz való egyszerűsített hozzáférésen kívül – fel kellene tárnia a kisebb szereplők részvételének megkönnyítésére irányuló további lehetőségeket – tette hozzá.

Kulcsfontosságú a civil társadalmi szervezetekkel és más érdekelt felekkel kialakított strukturált partnerség

Az Európai Bizottságnak és a tagállamoknak biztosítaniuk kell a civil társadalmi szervezetek erős és érdemi részvételét a kohéziós politika kialakításának és végrehajtásának valamennyi szakaszában.

Az EGSZB javasolja továbbá, hogy az Európai Bizottság hozzon létre egy európai civil társadalmi kohéziós fórumot, melynek révén strukturáltabbá válhatna a részvétel a kohéziós politika uniós szintű végrehajtásának nyomon követésében. Ez a fórum képezhetné egy éves konzultáció keretét a jövőben.

Egy erős területi megközelítés, az európai és nemzeti stratégiák közötti nagyobb koherencia és folytonosság, a további egyszerűsítés és a civil társadalmi részvétel az EGSZB véleménye szerint mind-mind hozzájárul a szakpolitika hatékonyságának növeléséhez.

See also