Az NGO-k és a döntéshozók szerint az európai romák továbbra is megkülönböztetéssel és etnikai profilal-kotással szembesülnek

Európa több mint 10 millió főt számláló, legnagyobb kisebbségét továbbra is megkülönböztetés és marginalizálódás sújtja sok uniós tagállamban. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnál (EGSZB) találkozó jogvédő NGO-k és uniós döntéshozók arra figyelmeztettek, hogy a rendőrség továbbra is alkalmazza az etnikai profilalkotást a romákkal szemben. „A cigányellenesség kezelése az etnikai profilalkotási gyakorlatban” témájú nyilvános meghallgatás a harmadik európai romahét részeként került megrendezésre Brüsszelben, április 8–12-ig.  

Az integráció továbbra is a fő probléma

Topolánszky Ákos, EGSZB-tag, A romák integrációja állandó tanulmányozócsoport elnöke nyitotta meg a vitát, és megállapította, hogy a cigányellenesség az etnikai profilalkotásban még mindig széles körben használt gyakorlat Európában.

A romákról eltérően vélekednek etnikai identitásuk és autentikus kultúrájuk miatt, beszéljünk akár a döntéshozatali folyamatokról, a nyelvhasználatról vagy a közszolgáltatásokhoz való hozzáférésről, jelentette ki, hozzátéve, hogy az etnikai profilalkotás ellen küzdeni kell.

Tomáš Zdechovský, EP-képviselő lesújtónak írta le a romák helyzetét különösen Közép- és Kelet-Európa új uniós tagállamaiban, melyek jelentős roma kisebbséggel rendelkeznek.  Hangsúlyozta, hogy ezen közösségek legnagyobb problémája továbbra is nem megfelelő beilleszkedésük a társadalomba, ami a legtöbb esetben szegénységhez vezet. Nem csoda, mondta Zdechovský úr, hogy rossz életkörülményeik magas bűnözési rátába és egyéb kedvezőtlen következményekbe torkollanak.

Migráció és terrorveszély a növekvő etnikai profilaklkotás hátterében

Claire Fernandez, az Európai Hálózat a Rasszizmus Ellen képviseletében felhívta a figyelmet a terrorellenes intézkedésekhez és a migráció miatti megerősített határellenőrzésekhez köthető növekvő etnikai profilalkotásra. Rámutatott, hogy a romák és a nomád lakosság azon csoportok közé tartoznak, amelyeket érint ez az új tendencia.

Uniós szinten nincs biztosíték – eltekintve az általános, egyenlőségre vonatkozó jogszabályoktól – az etnikai profilalkotás vagy más jellegű diszkrimináció megelőzésére a bűnüldözési vagy határellenőrzési folyamatokban, jelentette ki.

Claire Fernandez kiemelte, hogy a széles körben alkalmazott etnikai profilalkotás kihatott a romák és más nomád népcsoportok bűnöldözésbe vetett bizalmára, és megjegyezte: Ez részben magyarázat a gyűlölet-bűncselekmények bejelentésének alacsony arányára, hiszen a rendőrséget is a probléma részének tekintik. Hozzátette, hogy az igazságszolgáltatási rendszer gyakran nem nyújt jogorvoslatot a gyűlölet-bűncselekményeket vagy diszkriminációt bejelentő romáknak.

Szegi Péter, a magyar Társaság a Szabadságjogokért képviseletében elmondta, hogy a romákat általában az etnikai profilalkotás két formája sújtja: diszkriminatív rendőrségi bírságok a kisebb szabálysértésekért, például hiányos kerékpár-felszerelésért vagy a közúton való gyaloglásért, valamint a személyazonosság ellenőrzése. Hozzátette: Ez a diszkriminatív kiemelés a rendőrségi fellépések során a roma közösségek megfélemlítésének és szegregálásának eszköze.

Háttér

Az etnikai profilalkotás a megkülönböztetés elterjedt formája, amely sérti az emberi jogi normákat. Azt jelenti, hogy a gyanú alapjául – az egyéni viselkedés vagy objektív bizonyítékok helyett – faji, etnikai, vallási vagy nemzeti hovatartozáson alapuló általánosítások szolgálnak.

Az Európai Unió 2016-ban kiadott kisebbségekről és megkülönböztetésről szóló felmérése szerint az európai roma válaszadók 19%-át állította meg a rendőrség a megelőző 1 év során. Közülük 42% gondolja úgy, hogy ez bevándorló vagy etnikai háttere miatt történt (84% Portugáliában, 63% Görögországban és 57% a Cseh Köztársaságban).