Az NGO-k és a döntéshozók szerint az európai romák továbbra is megkülönböztetéssel és etnikai profilal-kotással szembesülnek

This page is also available in

Európa több mint 10 millió főt számláló, legnagyobb kisebbségét továbbra is megkülönböztetés és marginalizálódás sújtja sok uniós tagállamban. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnál (EGSZB) találkozó jogvédő NGO-k és uniós döntéshozók arra figyelmeztettek, hogy a rendőrség továbbra is alkalmazza az etnikai profilalkotást a romákkal szemben. „A cigányellenesség kezelése az etnikai profilalkotási gyakorlatban” témájú nyilvános meghallgatás a harmadik európai romahét részeként került megrendezésre Brüsszelben, április 8–12-ig.  

Az integráció továbbra is a fő probléma

Topolánszky Ákos, EGSZB-tag, A romák integrációja állandó tanulmányozócsoport elnöke nyitotta meg a vitát, és megállapította, hogy a cigányellenesség az etnikai profilalkotásban még mindig széles körben használt gyakorlat Európában.

A romákról eltérően vélekednek etnikai identitásuk és autentikus kultúrájuk miatt, beszéljünk akár a döntéshozatali folyamatokról, a nyelvhasználatról vagy a közszolgáltatásokhoz való hozzáférésről, jelentette ki, hozzátéve, hogy az etnikai profilalkotás ellen küzdeni kell.

Tomáš Zdechovský, EP-képviselő lesújtónak írta le a romák helyzetét különösen Közép- és Kelet-Európa új uniós tagállamaiban, melyek jelentős roma kisebbséggel rendelkeznek.  Hangsúlyozta, hogy ezen közösségek legnagyobb problémája továbbra is nem megfelelő beilleszkedésük a társadalomba, ami a legtöbb esetben szegénységhez vezet. Nem csoda, mondta Zdechovský úr, hogy rossz életkörülményeik magas bűnözési rátába és egyéb kedvezőtlen következményekbe torkollanak.

Migráció és terrorveszély a növekvő etnikai profilaklkotás hátterében

Claire Fernandez, az Európai Hálózat a Rasszizmus Ellen képviseletében felhívta a figyelmet a terrorellenes intézkedésekhez és a migráció miatti megerősített határellenőrzésekhez köthető növekvő etnikai profilalkotásra. Rámutatott, hogy a romák és a nomád lakosság azon csoportok közé tartoznak, amelyeket érint ez az új tendencia.

Uniós szinten nincs biztosíték – eltekintve az általános, egyenlőségre vonatkozó jogszabályoktól – az etnikai profilalkotás vagy más jellegű diszkrimináció megelőzésére a bűnüldözési vagy határellenőrzési folyamatokban, jelentette ki.

Claire Fernandez kiemelte, hogy a széles körben alkalmazott etnikai profilalkotás kihatott a romák és más nomád népcsoportok bűnöldözésbe vetett bizalmára, és megjegyezte: Ez részben magyarázat a gyűlölet-bűncselekmények bejelentésének alacsony arányára, hiszen a rendőrséget is a probléma részének tekintik. Hozzátette, hogy az igazságszolgáltatási rendszer gyakran nem nyújt jogorvoslatot a gyűlölet-bűncselekményeket vagy diszkriminációt bejelentő romáknak.

Szegi Péter, a magyar Társaság a Szabadságjogokért képviseletében elmondta, hogy a romákat általában az etnikai profilalkotás két formája sújtja: diszkriminatív rendőrségi bírságok a kisebb szabálysértésekért, például hiányos kerékpár-felszerelésért vagy a közúton való gyaloglásért, valamint a személyazonosság ellenőrzése. Hozzátette: Ez a diszkriminatív kiemelés a rendőrségi fellépések során a roma közösségek megfélemlítésének és szegregálásának eszköze.

Háttér

Az etnikai profilalkotás a megkülönböztetés elterjedt formája, amely sérti az emberi jogi normákat. Azt jelenti, hogy a gyanú alapjául – az egyéni viselkedés vagy objektív bizonyítékok helyett – faji, etnikai, vallási vagy nemzeti hovatartozáson alapuló általánosítások szolgálnak.

Az Európai Unió 2016-ban kiadott kisebbségekről és megkülönböztetésről szóló felmérése szerint az európai roma válaszadók 19%-át állította meg a rendőrség a megelőző 1 év során. Közülük 42% gondolja úgy, hogy ez bevándorló vagy etnikai háttere miatt történt (84% Portugáliában, 63% Görögországban és 57% a Cseh Köztársaságban).