Az európai civil társadalom politikai elkötelezettséget sürget a férfiak és nők közötti egyenlő bánásmód megvalósítása mellett

This page is also available in

Image
Brussels , 21/05/2019 commande eesc : Eastern Neighbours follow-up committee meeting Credit : Frederic Sierakowski / Isopix

Annak ellenére, hogy általános előrelépés történt a nemek közötti egyenlőség terén, az EGSZB szerint a jelenlegi ütemben haladva még több mint egy évszázadba telik, hogy a nők a férfiakkal egyenlővé váljanak Európában.

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) arra szólította fel az Európai Uniót és tagállamait, hogy a nemek közötti egyenlőség kérdését helyezzék a politikai napirend élére, mivel egyre több aggály merül fel azzal kapcsolatban, hogy a nők jogait érintő közelmúltbeli támadások Európában komolyan veszélyeztethetik a férfiak és nők közötti egyenlőség terén elért eredményeket.

Ebben az évtizedben a nemek közötti egyenlőség és az emberi jogok szemmel látható, szervezett hátráltatásának vagyunk tanúi. Számos területen – ideértve a fizetéseket, a nyugdíjakat és a foglalkoztatási lehetőségeket – az egyenlőség felé tett előrelépés megtorpant vagy a visszájára fordult – mondta el Indre Vareikytė, a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos kérdésekről szóló, az EGSZB májusi plenáris ülésén elsöprő többséggel elfogadott EGSZB-vélemény előadója.

A nemi alapú sztereotípiák az élet minden területét áthatják. Ha az attitűdök nem változnak meg, a jövő nemzedékeinek leányai kevesebb joggal rendelkeznek majd, mint mi, a mai nők – figyelmeztetett az előadó.

Az Indre Vareikytė által kidolgozott saját kezdeményezésű véleményben az EGSZB azt kéri, hogy az EU fokozza erőfeszítéseit e téren, és a jövőbeli pénzügyi kereteiben önálló célként határozza meg az egyenlőséget. A vélemény emellett ambiciózus és kötelező erejű ötéves stratégiát sürget, amely minden lehetséges erőfeszítést megkövetel a kormányok, az uniós intézmények, a civil társadalom és a magánszektor részéről a nemek közötti egyenlőség valamennyi aspektusának hatékony kezelése érdekében.

A statisztikák szerint az EU-ban minden harmadik nő számára az otthona a legkevésbé biztonságos hely. Az aggasztó helyzet elleni fellépés érdekében az EGSZB felszólítja azokat a tagállamokat, amelyek még nem ratifikálták az isztambuli egyezményt – a nők elleni erőszakkal szembeni fellépésre irányuló nemzetközi megállapodást –, hogy „gondolják át álláspontjukat”.

Az EGSZB mély sajnálatának ad hangot amiatt, hogy Európa-szerte számos olyan, visszalépést jelentő jogszabályt és politikát fogadtak el, amelyek a nők szexuális és reproduktív jogainak korlátozására törekednek, és ezért szigorú fellépést követel az ilyen jogszabályok ellen, valamint javaslatot tesz egy olyan uniós szintű sürgősségi jogi alap létrehozására, amely segítené a nem kormányzati szervezeteket az ilyen törvények bíróságon való megtámadásában.

Az EGSZB ezenkívül arra kéri az Európai Bizottságot, hogy a nők online zaklatását és az ellenük irányuló pszichológiai terrort is vegyék fel az illegális gyűlöletbeszéd fogalommeghatározásába. A globális adatok szerint minden ötödik fiatal nő tapasztalt internetes zaklatást. Gyakran a női politikusok is célpontjai ennek: 85%-uk szembesül online zaklatással, vagy akár halálos fenyegetéseket is kapnak.

Az ötéves stratégia egyik legfontosabb prioritásává kell tenni a nemek közötti tartós munkaerőpiaci egyenlőtlenségek kezelésére irányuló hatékony intézkedéseket. A munka világában ugyanis az európai nők továbbra is szegregációval és nemek közötti bérkülönbségekkel szembesülnek, ami a GDP-t tekintve a becslések szerint 2030-ig önmagában 240 milliárd euró veszteséget jelent majd az EU számára.

Európának kezelnie kell a nem rugalmas munkafeltételeket és a nem megfelelő gondozási infrastruktúrákat, amelyek miatt a nők arra kényszerülnek, hogy részmunkaidős állást vállaljanak és kevesebbet keressenek. További problémát jelent a nemi sztereotípiákra épülő oktatás: a TTMM-tárgyak és az ikt tanulása terén a férfiak aránya minden tagállamban meghaladja a nőkét. Ennek konkrét következménye, hogy 10 ikt-munkahelyből csak kettőt töltenek be nők.

A gazdasági szerepvállalás ilyen korlátai a még mindig jellemző nemi alapú normákkal, sztereotípiákkal és attitűdökkel együtt továbbra is akadályozzák a nők egyenlő képviseletét a politikai és gazdasági döntéshozó testületekben.

Az EGSZB véleménye szerint az uniós intézményeknek példát kell mutatniuk, és saját soraikon belül biztosítaniuk kell az egyenlő képviseletet. Arra kéri tehát a Tanácsot, hogy vizsgálja felül az EGSZB-tagok kinevezésére vonatkozó iránymutatásait, valamint javasolja, hogy a tagállamok a nemek paritásának alapján jelöljenek tagokat.

Bár az EGSZB új Elnökségének 2018. áprilisban történő kinevezése óta sok vezető pozíciót nők töltenek be, az EGSZB tagjainak jelenleg csupán 30%-a nő, az EGSZB pedig a véleményben úgy nyilatkozott, hogy valamennyi tevékenysége során törekedni fog a nemek közötti egyenlőség biztosítására.

Az EGSZB azt is hangsúlyozza, hogy a média fontos, de gyakran figyelmen kívül hagyott szerepet játszik a nemek közötti egyenlőség előmozdításában, valamint kifejti, hogy kulcsfontosságú, hogy elkezdjük elismerni a médiatartalmak által gyártott nemi sztereotípiáknak és a gyermekeknek szóló reklámok nemi sztereotipizálásának következményeit.

Mindezeknek az erőfeszítéseknek arra kell irányulniuk, hogy 2030-ra megvalósuljon az ENSZ nemek közötti egyenlőségre vonatkozó fenntartható fejlődési célja. Az EGSZB úgy véli, hogy ezek az erőfeszítések jelentik a legjobb kollektív megoldást az Európa-szerte megjelent diszkriminatív és nőellenes populista mozgalmakkal szembeni fellépésre, de egyben a méltányos és egyenlő társadalom megteremtésének eszközei is.

Felmérések szerint az európaiak mintegy 90%-a véli úgy, hogy a nemek közötti egyenlőség alapvető fontosságú a demokratikus társadalom, de a gazdaság és saját maguk számára is.

Gazdasági és társadalmi szükségszerűség, hogy a nők és a férfiak egyenlő bánásmódban részesüljenek. Az, hogy még mindig képtelenek vagyunk biztosítani az egyenlőséget, következményekkel jár a mindennapi problémákkal küszködő nők hétköznapi életére és választási lehetőségeire nézve. Például a bérszakadék megszüntetésére vonatkozó célkitűzést 60 évvel ezelőtt fogalmazták meg a Római Szerződésben, de még mindig arról beszélünk, hogy hogyan lehet ezt elérni – figyelmeztetett Indrė Vareikytė.

Ha nem teszünk semmit, akkor a nemek közötti egyenlőtlenségek továbbra is gátat vetnek a tartós gazdasági növekedésnek, az innovációnak és a társadalmi fejlődésnek. Őszintén remélem, hogy nem kell 100 évet várnunk arra, hogy Európában a nők egyenlőek legyenek a férfiakkal – mondta el összefoglalóul Indrė Vareikytė.

See also