EGSZB info

Az éghajlatváltozás drámai következményeire tekintettel az EGSZB szorgalmazza, hogy az uniós intézmények további közös intézkedéseket és szakpolitikákat fogadjanak el a rescEU javaslat részeként, hogy hatékonyabban és eredményesebben lehessen fellépni katasztrófák esetén.

Október 18-án az EGSZB címmel előterjesztette javaslatait Hrisztosz Sztilianidesz humanitárius segítségnyújtásért és válságkezelésért felelős biztos számára.

Hrisztosz Sztilianidesz kiemelte az EGSZB véleményének fontosságát, amely tükrözi az európai polgárok gondolkodását, továbbá hangsúlyozta, hogy „az új rescEU a polgári védelmi reagálás korszerűsítésének csupán első lépése, melynek célja, hogy orvosolja a jelenlegi válságkezelés hiányosságait és a megelőzésre helyezze a hangsúlyt. A rescEU nem helyettesíti, hanem kiegészíti a nemzeti polgári védelmi rendszereket.”

A biztos egyetértett azzal, hogy a javaslatnak a katasztrófákra való reagáláson túl a katasztrófákra való felkészüléssel is foglalkoznia kell.

Véleménye szerint a rescEU értékes eszköz ahhoz, hogy Európa közelebb kerüljön polgáraihoz, mivel az európai szolidaritás üzenetét közvetíti.

„Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a jelenlegi uniós polgári védelmi mechanizmus, mely a tagállamoktól érkező önkéntes hozzájárulásokon alapul, nem elégséges ahhoz, hogy súlyos vészhelyzetekre reagáljon” – fogalmazott az EGSZB előadója, Dimitris Dimitriadis. Fontos, hogy az összes generációt gyermekkortól kezdve oktassuk és felkészítsük arra, hogy kezelni tudja a súlyos vészhelyzeteket. Ezenkívül egy közös mechanizmusra is szükségünk van egész Európa számára.”

Az EGSZB álláspontja szerint általános elveket és iránymutatásokat kell kidolgozni, hogy létrejöjjön egy közös, modern jogi keret olyan területeken, mint a korai előrejelző rendszerek, az önkéntesség és az intézményes részvétel a polgári védelmi hatóságok valamennyi szintjén. Emellett meg kell határozni a tagállami költségvetések megelőző intézkedésekre vonatkozó kötelezettségvállalási arányait is. (sma)

Federica Mogherini, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője részt vett az EGSZB 2018. október 17-i plenáris ülésén, hogy megvitassa az EU-t fenyegető főbb külső veszélyeket és kihívásokat. Az EGSZB elnöke, Luca Jahier hangsúlyozta az EU mint kiemelt humanitárius segélynyújtó fontos szerepét, rámutatva, hogy „a társadalmi szervezetek hajlandóak részt vállalni ebből az erőfeszítésből”.

A plenáris ülés megnyitását követően vitára került sor Federica Mogherinivel az EU-t fenyegető külső veszélyekről és kihívásokról. Luca Jahier sajnálattal állapította meg, hogy a mediterrán országok többségében az elmúlt évek alatt az EU erőfeszítései ellenére sem javult a helyzet: „Az EU elsődleges humanitárius segélynyújtóként fontos szerepet tölt be, ám eközben egyszerre kell megfelelnie a migrációs áramlatok kezelésével kapcsolatos pragmatikus politikai hozzáállás alkalmazásával kapcsolatos elvárásoknak és az alapvető uniós értékek, például az emberi jogok védelmére vonatkozó követelményeknek.”

Luca Jahier azonban rámutatott, hogy „az EGSZB helyzetéből adódóan képes látni ennek a sötét képnek a pozitív oldalát is”, és kérte, hogy nagyobb mértékben vonják be a civil társadalmat az EU külső tevékenységébe. „Látható, hogy továbbra is széles körű támogatást élvez a »több Unió« elképzelése, valamint hogy a társadalmi szervezetek készek részt vállalni ebből az erőfeszítésből. Ez pedig, tisztelt Mogherini asszony, tekintélyes politikai eszköz az Ön kezében.”

Federica Mogherini megemlített néhány prioritást, amelyet az Európai Külügyi Szolgálat és az EGSZB is fontosnak tart. Ilyen a fenntartható fejlődés és a tartós béke, vagyis olyan területek, amelyeken „a szakszervezetek és a társadalmi szervezetek alapvető partnerek”. Említést tett továbbá a külső tevékenységek kulturális vetületéről mint az európai „puha hatalom” gyakorlásának egyik módjáról és a fiatalok előtérbe helyezéséről, ami véleménye szerint az EU külügyi tevékenységének gerincét képezi. (dgf)

Az európai klímavédelmi finanszírozási paktumról szóló véleményével az EGSZB a gazdaságunk kizöldítéséhez szükséges átalakítások finanszírozását szeretné biztosítani. Amellett érvel, hogy az uniós költségvetés 40%-át az éghajlatváltozás és annak hatásai elleni küzdelemre kell fordítani.

„Az éghajlatváltozás az egyik legnagyobb fenyegetés az emberekre és bolygónkra nézve. Látjuk azonban azokat a lehetőségeket is, melyek Európa gazdaságának szükségszerű fenntarthatóvá tételéből adódnak. Közös fellépéssel el tudjuk érni ezt a célt”, mondta Rudy de Leeuw.

Európában évente 1115 milliárd eurót kell az éghajlatváltozás és annak hatásai elleni küzdelemre fordítani. A klímavédelmi finanszírozási paktum világos és kiszámítható európai szakpolitikai keretet tesz szükségessé. A többéves pénzügyi keretnek (2021–2027) elő kell mozdítania a fenntartható gazdasági fejlődést és a minőségi munkahelyek létrehozását. Az éghajlatváltozás és annak hatásai elleni küzdelmet szolgáló uniós költségvetést 40%-ra kell emelni.

Fontolóra kell venni azt is, hogy az EBB a fenntartható fejlődésért felelős bankká válhatna, amely főként az energetikai átállást, az ökológiai mobilitást és az innovációt finanszírozza. Az EGSZB támogatja az EU egységes osztályozási rendszerének (taxonómia) kidolgozását a fenntartható projektek, valamint a legkedvezőbb környezeti és gazdasági hatást kifejtő beruházások előmozdítása érdekében.

Zöld címkét kellene biztosítani az olyan beruházások számára, amelyek megfelelnek az EU taxonómiájának és a legszigorúbb fenntarthatósági szabványoknak. Ösztönözni kell a körforgásos gazdaságot és az energiahatékony épületekre irányuló beruházásokat. Emellett a szociális és környezetvédelmi záradékokat minden egyes szabadkereskedelmi megállapodásban a Párizsi Megállapodás melletti kötelező kötelezettségvállalással kell alátámasztani.

„Meggyőződésünk, hogy hosszabb távon csak azok maradnak a világpiac élvonalában, akik kizöldítik gazdaságukat. Mi, európaiak, vezető szerepet játszhatunk ebben a folyamatban.” (sma)

Az EGSZB nélkülözhetetlennek tart egy erős, teljeskörűen finanszírozott közös agrárpolitikát (KAP), és elutasítja a KAP költségvetésének csökkentését. Az EGSZB üdvözli a KAP-ra vonatkozó jogalkotási javaslatokat, melyek középpontjában a környezetvédelemmel, az éghajlatváltozással, a szubszidiaritással és az egyszerűsítéssel kapcsolatos új, ambiciózusabb törekvések állnak, de fontosnak tartja, hogy a KAP továbbra is közös politika maradjon, amelyhez erős egységes piac társul.

Nem szabad csökkenteni a KAP költségvetését

A KAP-költségvetés uniós költségvetésen belüli, 38%-os arányát nem volna szabad módosítani, az uniós költségvetést pedig a bruttó nemzeti jövedelem (GNI) 1,3%-ára kell növelni. „Elfogadhatatlan a KAP költségvetésének csökkentése – hangsúlyozza John Bryan EGSZB-tag –, mivel ez aláásná a KAP céljait és ambícióit. A mezőgazdasági termelői ágazatban a KAP-költségvetés nagymértékben hozzájárul a foglalkoztatáshoz és a jövedelembiztonsághoz, de az olyan környezeti termékek előállításához is, melyek mindnyájunk javát szolgálják.”

Fontos, hogy megőrizzük a KAP jelenlegi kétpilléres szerkezetét, amelyben az 1. pillér a mezőgazdasági üzemek jövedelmét támogatja, a 2. pillér pedig a vidékfejlesztést. Ugyanakkor csak a valódi mezőgazdasági termelőket szabad közvetlen kifizetésekben részesítenünk.

Célunk egy jól működő, fenntartható, egyszerűsített KAP

Alapvetően fontos, hogy a 2021–2027-es KAP megfeleljen a mezőgazdaságban aktív különféle egységek – például családi gazdaságok, szövetkezetek, termelői csoportok, valamint más gazdálkodói és élelmiszertermelési formák – szükségleteinek. A KAP-nak figyelembe kell vennie az európai mezőgazdaság és étkezési szokások változatosságát és az eltérő piaci lehetőségeket is, és különféle módszerekről kell gondoskodnia a minőség előmozdítására. Ami az agrárkiadások 40%-ának az éghajlatváltozással kapcsolatos uniós célkitűzéshez való elkülönítését illeti, fontos, hogy a mezőgazdasági termelők többféle intézkedésből válogathassanak, a saját specifikus körülményeiknek megfelelően. Mindenképpen csökkenteni kell a gazdálkodókra háruló bürokratikus terheket, de a megfelelő, teljes körű ellenőrzésekről sem szabad lemondani.

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) októberben több véleményt is elfogadott az uniós gazdasági kormányzás tárgyában, hogy naprakész javaslatokkal lássa el a gazdasági és monetáris unió (GMU) elmélyítéséről és a következő európai szemeszterről vitát folytató európai döntéshozókat.

A véleménycsomagban az EGSZB támogatja az Európai Bizottság arra vonatkozó javaslatait, hogy az új (2021–2027-es) uniós költségvetési időszakra létrehozzanak egy reformtámogató programot, valamint egy európai beruházásstabilizáló eszközt (EBE). Ez előrelépést jelentene az uniós gazdasági integráció és kormányzás javítása felé.

Jó volna azonban, ha nyomon követnék a reformtámogató program támogatásával végrehajtott strukturális reformok társadalmi hatásait, és kiterjesztenék a programot az összeurópai jelentőségű projektekre. Az új eszköz sikere néhány szempont – a strukturális reformok meghatározása, a reformok értékelési eljárásai és a forráselosztási feltételek – finomhangolásán múlik.

Az EGSZB az EBE méretével kapcsolatban is aggodalmát fejezi ki. Nem biztos, hogy elégséges lesz, ha esetleg egyszerre két vagy több tagállamot érnek sokkhatások. Az EGSZB szerint ha a támogatás egyetlen kritériumaként a munkanélküliséget veszik figyelembe, akkor előfordulhat, hogy az eszköz nem tud időben és hatékonyan segíteni.

Egyéb, kiegészítő kritériumokkal egy küszöbönálló jelentős sokkhatás még korábban jelezhető. Ezáltal még a sokkhatás tényleges megjelenése előtt el lehetne indítani a támogatási folyamatot. Az EGSZB az EBE továbbfejlesztését is ajánlja, megvizsgálva, hogyan működhetne egy összeurópai biztosítási mechanizmus.

Az euróövezetre vonatkozó 2018-as gazdaságpolitikát illetően az EGSZB kéri, hogy pozitív összesített költségvetési megközelítést alkalmazzanak az euróövezetben. A beruházási kiadások növelése a többlettel rendelkező országokban gazdaságpolitikai szükségszerűség. Mindemellett a gazdaságpolitikában kiemelt célnak kell tekinteni, hogy kedvező környezetet teremtsenek az üzleti befektetések és az innováció számára, valamint hogy csökkentsék a foglalkoztatás bizonytalanságát, a szegénységet és az egyenlőtlenséget. (jk)

Az EGSZB-nek meggyőződése, hogy a kohéziós politikának kulcsszerepe van Európa jövője szempontjából, ezért elegendő erőforrásra és megfelelő reformra van szükség. Ha a 2021–2027-es időszakban csökkentik az előirányzatokat, az rossz üzenetet közvetítene a polgárok felé, és káros volna a kohéziós politika szempontjából. A jelenlegi költségvetési szintet meg kell tartani, a területi együttműködésre szánt forrásokat pedig növelni kell.

Egy nemrégiben elfogadott véleménycsomagban az EGSZB bírálja a jövőbeli regionális fejlesztési és kohéziós politikára vonatkozó európai bizottsági javaslatok pénzügyi rendelkezéseit, ezzel együtt nagyra értékeli, hogy a Bizottság reformok bevezetésére törekszik, elismerve, hogy jelentős előrelépések történtek az egyszerűsítés, a rugalmasság és a hatékonyság terén. Sajnálja azonban, hogy az új szabályzat nem fektet le egységes szabályokat az összes alapra vonatkozóan.

A kohéziós politikára vonatkozó új rendelkezéseknek az EGSZB szerint igazodniuk kellene az új Európa 2020 stratégiához. Arra kellene törekedniük, hogy megvalósuljanak a fenntartható fejlesztési célok és a szociális jogok európai pillére, és teljes egészében integrálniuk kell a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezményt.

Az EGSZB nem támogatja a makrogazdasági feltételességre, az n+2. évi kötelezettségvállalás-visszavonási szabályra és a társfinanszírozási arányok csökkenésére vonatkozó javaslatokat, mivel azok túlságosan merev gazdasági környezetet teremtenének, és rossz hatással lennének a beruházásokra. A régiók sajátosságainak figyelembevételéhez nagyobb rugalmasságra lenne szükség.

Tekintve, hogy a kohéziós politikának lehetővé kell tennie, hogy a strukturális és állandó hátrányokkal küzdő területek sikeresen megbirkózzanak az előttük álló kihívásokkal, az EGSZB üdvözli a határokon átnyúló kérdésekkel kapcsolatos jogi és adminisztratív akadályok leküzdését célzó, javasolt mechanizmust. Ennek jogbiztonságot kell nyújtania a potenciális felhasználók számára, és ellensúlyoznia kell a partnerek közti esetleges egyenlőtlenségeket.

Az európai területi együttműködési célkitűzéssel kapcsolatban az EGSZB azt javasolja, hogy fokozzák a fiatalok részvételét. A digitális szakadék csökkentésének mindig elsőbbséget kell élveznie ezekben az együttműködési programokban, és meg kellene fontolni, hogy a prioritások közé felvegyék a polgári védelmet és a fő kockázatok enyhítését.

Ha többet szeretne megtudni az EGSZB véleményeiről, kattintson ide. (jk)

Az EU elkötelezte magát a karbonszegény, erőforráshatékonyabb és fenntartható gazdaság – szociális célokat is szem előtt tartó – megvalósítása mellett. A fenti vállalások finanszírozása, figyelembe véve a környezeti, társadalmi és irányítási kritériumokat, hatalmas kihívást jelent beruházási szempontból.

Az EGSZB úgy véli, hogy a tagállamoknak ki kellene dolgozniuk egy közös európai fenntarthatósági keretet, hogy biztosítsák a pénzügyi rendszerből érkező támogatást a fenntartható gazdaságra történő átálláshoz. Ezért az EGSZB határozottan támogatja a fenntartható növekedés finanszírozásáról szóló európai bizottsági cselekvési tervet, amely gyors, ugyanakkor fokozatos megvalósítást javasol. A javasolt keret jelentős mértékben előmozdítaná a pénzügyi piacokba vetett bizalom helyreállítását, illetve a megtakarítások reálgazdaságban megvalósuló fenntartható beruházásokká alakítását.

Jóllehet az EGSZB elismeri a pénzügyi piac szereplőinek az átállásban játszott kulcsszerepét, hangsúlyozza, hogy ebbe a társadalom egészét be kell vonni, ha működőképes rendszert szeretnénk.

Célszerű lenne az átállást egy uniós fenntarthatósági osztályozási rendszer, valamint karbonszegénységi referenciamutatók kidolgozásával kezdeni. Az osztályozási rendszernek dinamikusnak kell lennie, és figyelembe kellene vennie a gazdasági realitásokat. A végső cél a taxonómia globális szinten történő népszerűsítése lenne, továbbá az, hogy valamennyi tagállamban egységesen és egy időben beépüljön az uniós jogba. Intézkedéseket kell hozni a taxonómia rendszeres felülvizsgálata és frissítése érdekében.

Bár az EGSZB egyetért azzal, hogy kezdetben korlátozott számú területet és jogszabályt – elsősorban és mindenekelőtt környezetvédelmi tényezőket – konfiguráljanak és vigyenek be a rendszerbe, támogatja minimális számú társadalmi és irányítási garancia bevitelét is a kezdetektől fogva. Ezt követően, a jövőben fontos lenne a kezdeti taxonómia és jogi kötelezettségek kiterjesztése a társadalmi fenntarthatóságra és az irányítási célokra is.

Végezetül, az EGSZB üdvözli a pénzügyi piac résztvevőire vonatkozó vagyonkezelői kötelezettségeket. Ez lehetővé fogja tenni, hogy a lakossági befektetők beruházási döntéseiket fenntarthatósági preferenciáikhoz igazítsák majd.

További információk: ECO/456 ECO/466 ECO/467 (jk)

Az államkötvény-fedezetű értékpapírok hozzájárulhatnak a bankok és más pénzügyi szereplők államkötvény-állományainak diverzifikáltabbá tételéhez és kockázatcsökkentéséhez. Ez pedig kedvezően befolyásolhatja a pénzügyi rendszer stabilitását és rugalmasságát, és javíthatja a pénzügyi piacok integrációját.

Az EGSZB ezért támogatja az Európai Bizottság jogalkotási javaslatát egy olyan keret létrehozására, amely lehetővé teszi az államkötvény-fedezetű értékpapírok piacvezérelt fejlesztését. Az EGSZB támogatja az államkötvény-fedezetű értékpapírok piaci bevezését és tesztelését, ugyanakkor a javaslattal kapcsolatos több nyitott kérdés tisztázását is szorgalmazza. 

„Csak akkor tudhatjuk meg, hogy a bankok és a befektetők valóban érdekeltek-e az államkötvény-fedezetű értékpapírokban, ha teszteljük őket a piacon” – jelentette ki Daniel Mareels, a témával foglalkozó vélemény előadója. Az államkötvény-fedezetű értékpapírok hozzájárulhatnak a bankok és székhely szerinti országuk közötti kötődés további gyengítéséhez. Az EGSZB a legutóbbi pénzügyi válság óta további intézkedéseket sürgetett ennek elérése érdekében.

A javasolt keretnek azonban egyértelműnek, hatékonynak és eredményesnek kell lennie, és bár az EGSZB üdvözli a javaslat számos aspektusát, bizonyos szempontokat fontosnak tart megerősíteni: például az ESMA-nak korábban kell megkezdenie és szigorítania kell az ellenőrzést, amennyiben különleges célú gazdasági egységek önállóan igazolhatják az államkötvény-fedezetű értékpapírok alapját képező portfoliók összetételét.

Több kérdésre is választ kell adni, többek között arra, hogy az államkötvény-fedezetű értékpapírok minden körülmények között hatékonyan működnek-e. Ezenkívül meg kell vizsgálni, hogy államkötvény-fedezetű értékpapírokat magánmegtakarítással rendelkezők és fogyasztók is vásárolhatnak-e.

A javasolt keretet az összes érdekelttel folytatott szoros párbeszéd során tovább kell fejleszteni. (jk)

Az EGSZB támogatja az új menekültügyi és migrációs alap, valamint a határigazgatás és a vízumügy támogatását célzó alap létrehozását. A Giuseppe Iuliano által megfogalmazott és az októberi plenáris ülésen elfogadott véleményben az EGSZB egyetért az Európai Bizottság azon döntésével, hogy növeli e két szakpolitikai terület költségvetését, ám rámutat, hogy az „integrációs” jelzőnek továbbra is szerepelnie kellene a migrációs alap nevében, illetve hogy biztosítani kellene az Európai Unióba történő szabályos belépés lehetőségeit is.

„Meglehetősen aggasztó, hogy a Menekültügyi és Migrációs Alap nevéből eltűnik az »integrációs« jelző” – mutatott rá Giuseppe Iuliano. „Ez arra engedhet következtetni, hogy ez a dimenzió veszít jelentőségéből. Ne feledjük, hogy az európai szakpolitikák pilléreit – köztük a harmadik országok polgárainak integrációjára vonatkozókét is – az egyenlő bánásmóddal és a megkülönböztetés elleni küzdelemmel kapcsolatos politikák képezik” – folytatta. „Az integrációnak vissza kell kerülnie az alap nevébe, hiszen a befogadás kihívást jelent a tagállamok számára.”

Emellett az Európai Bizottság javaslata elsősorban a határállomásokra történő irreguláris érkezésekkel foglalkozik, és nem tesz említést az Európai Unióba történő szabályos belépés lehetőségeiről. Ugyanígy nem történik utalás az alapvető jogok határátkelőhelyeken történő védelmére sem. Az EGSZB kiáll a menedékjog védelme mellett, és a szabályos és rendezett migrációt megkönnyítő eszközökkel ellátott közös migrációs politikát szorgalmaz. Az integrált európai migrációs rendszerben előrelépésekre és innovációra van szükség. Ez indokolja a dublini rendszer megreformálásának igényét. (mp)

Az EGSZB igen kritikusan szemléli az a javaslatot, amely az új Európai Szociális Alap Pluszhoz rendelt források hat százalékos csökkentését irányozza elő. Az ESZA+ az 2021–2027-es időszakra szóló, új uniós hosszú távú finanszírozási keretben számos olyan meglévő alapot és programot von majd össze, amelyek az Unió szociális dimenzióját hivatottak erősíteni.

Az EGSZB ellenzi, hogy a következő kohéziós politikai költségvetésben megszüntessék az ESZA+ részére elkülönített források kötelező minimális részarányát, amelyet jelenleg 23,1%-ban határoztak meg, és nem ért egyet az alap európai tárfinanszírozási arányának javasolt csökkentésével sem.

Az EGSZB sürgeti, hogy a gazdasági, társadalmi és területi kohéziós politikákat szolgáló források 30%-át fordítsák az ESZA+ céljaira, és azt ajánlja, hogy az ESZA+-forrásoknak ugyancsak 30%-át különítsék el a társadalmi befogadást célzó intézkedésekre.

 „Az ESZA+ finanszírozásának hat százalékos megnyirbálása elfogadhatatlan az EU-ban tapasztalható szegénység tartósan magas arányára való tekintettel, amely jelenleg is meghaladja a 23%-ot – fejtette ki Krzysztof Balon, aki ESZA+-ra vonatkozó európai bizottsági javaslatról szóló EGSZB-vélemény előadója volt.

Bár nem ért egyet a finanszírozás csökkentésével, az EGSZB üdvözli a javaslatot, mivel az többek között összhangban áll a szociális jogok európai pillérével, és meglévő forrásokat von össze a szegénység, a társadalmi kirekesztés és a munkanélküliség elleni küzdelem fokozása érdekében.

Az EGSZB szerint az ESZA+ forrásainak egy erre kijelölt részét az ifjúsági foglalkoztatásra és a civil szervezetek kapacitásainak kiépítésére kellene fordítani. A civil társadalmat teljes mértékben be kell vonni az ESZA+-projektek tervezésébe és végrehajtásába. (ll)

Az új európai bizottsági javaslatnak még messzebb kellene mennie, figyelembe véve az összes közlekedési módot, és az áru- és személyszállítás intermodalitására kellene összpontosítania. A Giulia Barbucci által kidolgozott és az októberi plenáris ülésen elfogadott véleményben az EGSZB támogatja az Európai Bizottság által előterjesztett harmadik mobilitási csomagot, azonban egy ambiciózusabb projekt mellett száll síkra.

Az EGSZB támogatja az Európai Bizottság javaslatát, amelyet a az európai fenntartható közlekedés felé vezető további lépésnek tekint. Giulia Barbucci ugyanakkor a következőket tette hozzá: „Arra biztatjuk az Európai Bizottságot, hogy a közúti közlekedésen túlra tekintsen. A fenntartható és biztonságos közlekedés hatékony megvalósításához valamennyi rendelkezésre álló közlekedési módot figyelembe kell venni. Egy olyan ambiciózusabb szemléletre van szükség, amely a tömeg-és magánközlekedés közötti intermodalitást is magában foglalja a hatékonyság, életminőség és biztonság céljainak megvalósítását szolgáló eszközként.”