EGSZB info

Luca Jahier EGSZB-elnök nyilatkozata

Zöld utat kapott a #vonderleyen csapat: Építsünk fenntartható Európát a polgárok javára!

2019. 11. 27.

A mai európai parlamenti szavazással új korszak kezdődhet Európa történelmében. Meggyőződésem, hogy az új európai bizottsági elnök, Ursula von der Leyen, valamint ügyvezető alelnökökből, alelnökökből és biztosokból álló csapata a májusi európai választások biztató eredményeit követően új lendületet ad kontinensünknek. Polgárainktól öt évet kaptunk a jövő Európájának felépítésére, és nem szabad elszalasztanunk ezt a lehetőséget.

Az új bizottsági elnök európai menetrendje, amelyben a zöld megállapodás képezi a fenntartható Európára vonatkozó új növekedési stratégiánkat, és amely a nemek közötti egyenlőséggel és az alapvető jogokkal is foglalkozik, pontosan tükrözi az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) prioritásait. Az európai civil társadalmat képviselő intézményünk szilárd meggyőződése, hogy legfőbb ideje, hogy az EU ambiciózus fenntartható menetrendet fogadjon el és hajtson végre. Ehhez szemléletváltásra van szükség.

Októberi plenáris ülésén az EGSZB ismertette, miként járul hozzá az Európai Bizottság következő öt évre szóló munkaprogramjához. Rámutatott, hogy az EU-nak az éghajlatváltozás, a digitalizáció, a jogállamiság és a globalizáció kérdésére kell összpontosítania, és újfajta – a civil társadalmi szervezeteket szorosabban bevonó – irányítási rendszerre kell törekednie.

Az EGSZB azt tanácsolja, hogy az Európai Bizottság e pillér köré építse a 2020-ra és az utána következő időszakra vonatkozó munkatervét. Az EGSZB egy átfogó, 2050-ig tekintő uniós fenntarthatósági stratégiát is szorgalmaz a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó ENSZ-menetrend és az abban foglalt 17 fenntartható fejlődési cél megvalósítása érdekében, hiszen az Európai Unió elkötelezte magát amellett, hogy 2030-ra teljesíti ezt a vállalást.

A sürgető környezeti, gazdasági és társadalmi kihívások kezelése érdekében minden szinten egyidejűleg kell fellépnünk, és ki kell alakítanunk a cselekvés dinamikáját. A szociális pillér végrehajtása elengedhetetlen a méltányos és igazságos átmenethez. Az EGSZB hangsúlyozza továbbá, hogy rendkívül fontos egy új uniós irányítási struktúra kialakítása, ahogy új szabályokra és eszközökre is szükség van az uniós politikák meghatározásához és végrehajtásához. A demokratikus elszámoltathatóság megerősítése érdekében különösen az Európai Parlament szerepét kell fokozni.

A fenntarthatóság mint cél valamennyi dimenziója jelentős erőfeszítést és elkötelezettséget igényel minden érintett fél részéről. Ezért a civil társadalom strukturált bevonásával zajló nyílt, demokratikus vita kulcsszerepet játszik abban, hogy az átmenet méltányos és hatékony legyen.

Tudomásul vettük továbbá Ursula von der Leyen arra irányuló döntését, hogy egy Európa jövőjéről szóló konferencia segítségével kíván új lendületet adni az európai demokráciának. Ezt a konferenciát az EGSZB teljes körű bevonásával kell megszervezni, mivel ez az uniós intézmény áll legközelebb a polgárokhoz, és testesíti meg leghitelesebben a részvételi demokráciát. Végül nagy örömmel látom, hogy a kultúrát a múltunkat a jövőnkkel összekötő hídként ismerik el és új néven beemelik Mariya Gabriel biztos portfóliójába.

Mától minden eddiginél erősebb elkötelezettséggel támogatjuk az ambiciózusabb Uniót.

Az új elnök szavaival élve: lássunk munkához – EGYÜTT!

Az EGSZB októberi plenáris ülésén, október 30-án, vitára került sor Michel Barnier, az Európai Unió brexittel foglalkozó főtárgyalója részvételével. A vita során Michel Barnier szoros partnerségre szólított fel az EU és az Egyesült Királyság között a brexitet követően, szem előtt tartva, hogy az írországi békét prioritásként kell kezelni, valamint hogy „az egységes piac integritásáról nincs mit tárgyalni”.

Michel Barnier kifejtette a brexit-tárgyalások állásával kapcsolatos véleményét az EGSZB-tagoknak, és leszögezte, hogy az Európai Bizottság kész megállapodni egy rendezett kilépésről, mivel „még mindig fennáll annak veszélye, hogy a brexit ratifikált megállapodás nélkül következik be”. Hangsúlyozta azt is, hogy „a brexit csupán egy köztes megálló, nem a végállomás”, továbbá hogy jelenleg a legfontosabb kihívás egy új partnerség kiépítése az EU és az Egyesült Királyság között, két pillérre alapozva: a gazdasági kapcsolatokra, valamint a biztonsági és védelmi együttműködésre.

Az EGSZB elnöke, Luca Jahier nyitotta meg a vitát, hangsúlyozva, hogy a civil társadalom képviselői fontos szerepet tölthetnek be a brexit utáni helyzetben. „Kulcsfontosságú, hogy a brit civil társadalmi szervezetekkel az elmúlt 44 év során felépített kapcsolatok ne csak megmaradjanak, de meg is erősödjenek; hosszú utat kell még megtennünk, és kemény munkára lesz szükség, de az EGSZB mindig Önökkel marad” – jelentette ki Luca Jahier.

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság kiválasztotta az öt döntőst a nők társadalmi szerepvállalásának és a nemek közötti egyenlőségért folytatott küzdelemnek szentelt, 2019. évi civil társadalmi díjára nevezett közel 180 inspiráló projekt közül.

A jelöltek ábécésorrenben a következők:

• A bolgár NAIA szövetség Meseprojektje klasszikus meséken keresztül tanítja óvodásoknak a nemek közötti egyenlőséget,
• a finn szoftver- és e-kereskedelmi szövetség (Ohjelmisto- ja e-business ry) #mimmitkoodaa (kódoló csajok) programja azt a sztereotípiát igyekszik lerombolni, hogy szoftverfejlesztő csak férfi lehet,
• a Lengyel nők sztrájkja a kis- és közepes méretű városokban a változásért küzdő női aktivistákat támogatja,
• a belgiumi The Brussels Binder (a brüsszeli összekötő) azért küzd, hogy a nők jobb képviselettel rendelkezzenek az európai szakpolitikai vitákban,
• a női helységnevek olasz projekt célja az, hogy növeljék a kiemelkedő teljesítményt nyújtó nőkről elnevezett helyek számát, megadva nekik a megérdemelt közmegbecsülést.

A díjátadó ünnepséget december 12-én, az EGSZB plenáris ülésének keretében tartják Brüsszelben, ekkor jelentik be, kit tartottak érdemesnek a fődíjra. Az első helyezettet 14 000 euróval jutalmazzák, a többi döntős pedig fejenként 9000 eurót vihet haza.

A 2019. évi civil társadalmi díj témaválasztásával az EGSZB az – Európában máig meg nem valósult – nemek közötti egyenlőség iránti elkötelezettségét hangsúlyozza. A nők ma is kevesebbet keresnek, mint a férfiak, hátrányos megkülönböztetés éri őket, és gyakran válnak nemi alapú erőszak áldozataivá. Azzal, hogy az esélyegyenlőség előmozdítása terén kézzelfogható eredményeket felmutató projekteket jutalmaz, az EGSZB szeretné bemutatni a nők és férfiak számára egyenlőbb társadalom irányába mutató eredményeket, illetve ösztönözni a további intézkedéseket. (ll)

Az elmúlt években, a pénzügyi válságot követően több uniós tagállam is befektetői állampolgársági és letelepedési programokat hozott létre a befektetések vonzása és bevételeik növelése érdekében. Az EGSZB októberi plenáris ülésén elfogadott vélemény szerint ez a gyakorlat komoly kockázatokat rejt magában, ezért az összes uniós tagállamban be kellene tiltani.

Számos tagállam olyan programokat hozott létre, melyek keretében nem uniós állampolgárok gyorsított eljárásban kaphatnak uniós polgárságot vagy tartózkodási engedélyt, ha jelentős összeget fektetnek be az adott tagállamban: ezt „aranyútlevélnek” vagy „aranyvízumnak” is nevezik. Befektetői állampolgársági és letelepedési programok az EU-ban című véleményében az EGSZB megkérdőjelezi ezeket a gyakorlatokat, és sürgeti a tagállamokat, hogy fokozatosan szüntessék meg e programokat, illetve észszerű érvekkel indokolják meg, ha nem hajlandóak erre.

Az EGSZB véleményében támogatja az Európai Parlament kutatószolgálatának nemrégiben készült jelentését, amely szintén a meglévő programok mielőbbi megszüntetését szorgalmazza. Ezen túlmenően egy európai bizottsági jelentés is felhívja a figyelmet arra, hogy ezek a programok a biztonságot, a pénzmosást, az adókijátszást és az uniós szabályok megkerülését illetően kockázatokat hordoznak.

Jean-Marc Roirant, az EGSZB-vélemény előadója hangsúlyozta, hogy „ezek a programok gyakran nem tartják tiszteletben az európai együttműködés alapját képező alapvető jogokat”, és hogy Unió-szerte meg kell szüntetni azokat. „Az EGSZB-t nagyon aggasztja, hogy az uniós jogokat és az uniós állampolgárságot értékesíthető termékként reklámozzák”. (dgf)

A fenntartható fejlődésnek központi helyet kell elfoglalnia Európa jövőjében. A Patricia Círez Miqueleiz, Rudy De Leeuw és Lutz Ribbe által kidolgozott, az októberi plenáris ülésen elfogadott állásfoglalásában az EGSZB azt tanácsolja az Európai Bizottságnak, hogy a 2020-ra és az azt követő időszakra szóló következő munkatervét e pillér köré építse. Az EGSZB egy átfogó, a 2050-ig tartó időszakra vonatkozó fenntarthatósági stratégiát szorgalmaz az ENSZ 2030-as menetrendjének és az abban foglalt 17 fenntartható fejlődési célnak a megvalósítása érdekében, amelyeknek 2030-ig történő elérése mellett az Európai Unió elkötelezte magát.

„Örömünkre szolgál, hogy erőteljes és kiegyensúlyozott hozzájárulást nyújthatunk az EU következő öt évre szóló politikai prioritásaihoz. Támogatjuk az Európai Bizottság megválasztott elnöke, Ursula von der Leyen által szorgalmazott zöld megállapodást, amely a változás egyik fő mozgatórugóját jelenti. A sürgető környezeti, gazdasági és társadalmi kihívások kezelése érdekében minden szinten egyidejűleg kell fellépnünk, és ki kell alakítanunk a cselekvés dinamikáját” – jelentette ki az EGSZB elnöke, Luca Jahier.

Az EGSZB hangsúlyozza, hogy a változások mértéke és gyorsasága azonnali intézkedéseket tesz szükségessé négy területen: az éghajlatváltozás, a digitalizáció, a jogállamiság és a globalizáció. Az EGSZB azt is kijelenti, hogy egy új uniós irányítási struktúra mellett kulcsfontosságúak az uniós politikák meghatározására és végrehajtására szolgáló új szabályok és eszközök is. A demokratikus elszámoltathatóság megerősítése érdekében különösen az Európai Parlament szerepét kell fokozni. Az EGSZB-nek aktívan hozzá kell járulnia az Ursula von der Leyen által javasolt, Európa jövőjéről szóló konferenciához, amely 2020-ban lesz esedékes.

Az EGSZB bírálja a Tanács határozatát arról, hogy nem nyitják meg a csatlakozási tárgyalásokat Észak-Macedóniával és Albániával

Az EGSZB mélységesen csalódott amiatt, hogy az október 17–18-i európai tanácsi ülésen az uniós vezetők úgy határoztak, hogy ismét elhalasztják a csatlakozási tárgyalásokat Észak-Macedóniával és Albániával.

Az EGSZB elnöke, Luca Jahier szerint „ez másodszorra is hibás döntés volt, korábbi ígéretek megszegése, ami alááshatja Európa szavahihetőségét”. Véleménye szerint az erről szóló EGSZB-s állásfoglalás „a szolidaritás csendes kifejezése”.

Állásfoglalásában az EGSZB ugyanis úgy fogalmazott, hogy a tárgyalások megnyitásának elhalasztása geostratégiai és történelmi hiba. „Az EU-nak nem szabad figyelmen kívül hagynia, hogy más globális szereplők már mozgolódnak és egyre aktívabbak a régióban” – hangsúlyozta Luca Jahier.

„Európa reményt jelent a nyugat-balkáni országok és különösen a fiatalok számára” – ezt már Dilyana Slavova, az EGSZB „Külkapcsolatok” szekciójának elnöke mondta, aki arra kérte a tagokat, hogy a bővítést újraegyesülésként fogják fel.

A 7. nyugat-balkáni civil társadalmi fórum nyilatkozata megismételte, hogy a bővítésnek köszönhetően a demokratikus értékek és a jogállamisággal kapcsolatos normák elterjednének a Nyugat-Balkánon is. A tagok szerint a tárgyalások megnyitásának komoly üzenetértéke lett volna a helyi lakosság számára, és ezt nem lenne szabad alábecsülni.

Mindenki egybehangzó véleménye volt, hogy „tartanunk kell magunkat az ígéreteinkhez és reményt kell nyújtanunk az embereknek”. (dgf)

Az EGSZB októberi plenáris ülésén vitára került sor rEUnaissance – Európai kulturális jövőkép címmel.

A vitát megnyitó EGSZB-elnök, Luca Jahier üdvözölte, hogy Emmanuel Macron felkarolta Európa reneszánszáról alkotott elképzelését. „Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy kontinensünk már a politikai elképzelés megszületése előtt is kulturális területet képezett; és ez nem homogenitást jelent, hanem a változatosság és a mozgás lehetőségét.”

Andre Wilkens, az Európai Kulturális Alapítvány igazgatója elmondta, hogy a kultúrát, helytelenül, használhatják közösségek megosztására, ami fenyegetést jelenthet az európai integráció számára. „Nem szabad alábecsülnünk a kultúra erejét, amellyel változás idézhető elő”, értett egyet Pier Luigi Sacco, Navracsics Tibor európai biztos szaktanácsadója, és kifejtette, miként lehet a kultúra a változás motorja azáltal, hogy csökkenti az emberek ismeretlentől való félelmét.

Elke Kaschl Mohni, a brüsszeli Goethe Intézet igazgatója utalt a kultúra külkapcsolatokban játszott szerepére, a méltányosságra és az emberek közötti kapcsolatokra helyezve a hangsúlyt. „A kulturális kapcsolatok célja a bizalom és a megértés erősítése”, mondta. Végül Airan Berg, a Régiók Fesztiválja művészeti igazgatója kifejtette, hogy a kultúra és a művészet miként képes az embereket komfortzónájukból kimozdítani.

Luca Jahier összegzésként elmondta, hogy a kultúrát prioritásként kezelni a politikai döntéshozatal folyamán, és javasolta egy új, kulturális kérdésekkel foglalkozó szerv létrehozását az EGSZB-n belül. (sma)

A kék biogazdaságban rejlő lehetőségek az EU-ban továbbra is kihasználatlanok. Az EGSZB ezért a helyi érdekelt felek és a tudományos közösség részvételével indítandó páneurópai kísérleti projekteket javasol.

A finn elnökség felkérésére az EGSZB feltáró véleményt dolgozott ki a kék biogazdaság témájában. A kék biogazdaság olyan gazdasági tevékenységeket jelent, amelyek a megújuló vízi erőforrások és az ezekhez kapcsolódó szaktudás fenntartható felhasználásán alapulnak. A véleményt az EGSZB októberi plenáris ülésén fogadták el.

Az előadó, Simo Tiainen elmondta: „A tengerek, tavak és folyók biológiai sokféleségének helyreállítása új lehetőségeket nyitna a vállalkozások számára. Ehhez technológiai innovációra és megfelelő eszközökön keresztül biztosított pénzügyi támogatásra van szükség.”

A kék biogazdaságnak az EU ENSZ-szel folytatott együttműködési programjának középpontjában kellene állnia, és eszközként kellene szolgálnia a Párizsi Megállapodásban foglalt éghajlatváltozási célkitűzések eléréséhez. „Mindez jelentős erőfeszítéseket igényel a tengerek és szárazföldi vizek biológiai sokféleségének visszaállítása, valamint a szén-dioxid-leválasztás terén bennük rejlő lehetőségek kiaknázása terén. Ezáltal azonban színvonalas munkahelyeket is létrehozhatunk a vidéki, part menti és szigeti térségekben” – foglalta össze a társelőadó, Henri Malosse. (mr)