Az EU-nak gondoskodnia kell arról, hogy a mesterséges intelligencia forradalma ne sodorja veszélybe az európai munka minőségét. A munkavállalók és a gépek közötti kölcsönhatásokat oly módon kell szabályozni, hogy az emberek soha ne legyenek alárendelve a gépeknek – érvel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság a szeptemberi plenáris ülésén elfogadott egyik jelentésében.
Az EGSZB létfontosságúnak tartja, hogy meghatározzuk az emberek és a gépek kapcsolatát, a gépek autonómiájának mértékét és azt, hogy a gépek mennyiben egészítik majd ki az emberek munkáját. Sürgeti az Európai Bizottságot, hogy adjon választ ezekre a kérdésekre az éppen kidolgozás alatt álló etikai irányelveiben.
„Etikai szempontból nem elfogadható az, hogy egy emberi lényt a mesterséges intelligencia korlátozzon, vagy, hogy az embert a gép végrehajtójának tekintsék, amely diktálja neki az elvégzendő feladatokat, azok elvégzésének módját és azt, hogy ezeket a feladatokat mennyi idő alatt kell végrehajtani. Olykor azonban úgy tűnik, hogy ezt az etikai határt már át is léptük” – fejtette ki az előadó, Franca Salis Madinier.
Az Európai Bizottság mesterséges intelligenciára vonatkozó stratégiája, mely kiemelt helyen kezeli a digitális készségek oktatását, kifejlesztését és az ezzel kapcsolatos képzést, hasznos ugyan a társadalmi polarizáció visszaszorítása szempontjából, de csak részleges választ ad a felmerülő összetett kihívásokra. Az EGSZB felhívja a figyelmet a szociális párbeszéd három eszközére, amelyek segíthetnek a társadalmilag elfogadható átmenet biztosításában:
- inkluzív mesterséges intelligencia, mely bevonja a munkavállalókat a mesterséges intelligencia munkahelyi bevezetésének gyakorlati folyamataiba, hogy megkönnyítse annak elfogadását,
- a változásra való felkészülés a szociális párbeszéd segítségével, annak vizsgálatával, hogy a termelési folyamatok hogyan fogják átalakítani a vállalkozásokat és az ágazatokat,
- társadalmilag felelős szerkezetátalakítás, amikor elkerülhetetlen a munkaerő-leépítési tervek alkalmazása, de úgy, hogy közben feltérképezik az elbocsátások minden lehetséges alternatíváját.
Az EGSZB óva int azoktól a veszélyektől, amelyek akkor léphetnek fel, ha algoritmusokat alkalmaznak a munkaerő-felvételnél, és azt ajánlja, hogy az Európai Bizottság etikai irányelvei rögzítsék az átláthatóság elveit.
Tekintettel arra, hogy az emberek és a gépek munkahelyi kölcsönhatásaiból már fordultak elő balesetek, az EGSZB szorgalmazza, hogy egyértelműen határozzák meg az újonnan megjelenő egészségügyi és biztonsági kockázatokat, és rögzítsenek szabályokat ezzel kapcsolatban az ilyen kockázatoknak kitett munkavállalókra vonatkozó uniós jogszabályokban.
Végezetül az EGSZB reméli, hogy az Európai Bizottság vitát fog kezdeményezni a társadalombiztosítási rendszerek jövőbeli finanszírozásáról, mivel a jelenlegi rendszerek, amelyek főként a munkavégzésből származó adóbevételeken alapulnak, már nem lesznek fenntarthatóak. (dm)