EGSZB info

148 pályázat verseng az EGSZB díjáért, amely idén az identitások, európai értékek és kulturális örökség Európában történő népszerűsítését célzó innovatív kezdeményezéseket jutalmazza

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, a szervezett civil társadalom uniós szintű képviselője júniusban hirdette meg az 50 ezer eurós összdíjazású pályázatot. A jelentkezési határidő szeptember 7-én zárult le; 27 uniós tagállamból érkeztek be pályázatok, ami jelzi, hogy a civil társadalom egyre jobban érdeklődik a díj iránt: 2017-ben ugyanis mindössze 20 tagállam képviselői szálltak versenybe.

2018-ban Olaszországból érkezett a legtöbb pályázat: 24 projektet nyújtottak be onnan. Németországból és Belgiumból is 13 pályázat érkezett, Görögországból pedig 11.

A pályázatokat egy tíz szakértőből álló zsűri fogja értékelni, a nyerteseket pedig várhatóan november vége felé értesítik az eredményről. A díjátadó ünnepségre 2018. december 13-án kerül sor Brüsszelben, az EGSZB plenáris ülése során.

A díjat legfeljebb öten nyerhetik el.

Az EGSZB civil társadalmi díjára az Európai Unióban hivatalosan bejegyzett minden helyi, regionális, országos vagy uniós szinten tevékenykedő civil szervezet pályázhat, emellett magánszemélyek is díjazhatók.

Az EGSZB azért hirdeti meg immár tizedik éve a civil társadalmi díjat, hogy jutalmazza és ösztönözze azokat a civil szervezetekhez és/vagy magánszemélyekhez köthető, kézzelfogható kezdeményezéseket és teljesítményeket, melyek sokat tettek az európai kohézió és integráció alapjául szolgáló közös értékek népszerűsítéséért.

A díjjal kapcsolatos további információkat az alábbi honlap foglalja össze: Az EGSZB 2018. évi civil társadalmi díja. (ll)

Egy szeptemberi plenáris vita során, melyen Günther Oettinger (a költségvetésért és az emberi erőforrásokért felelős biztos) is részt vett és az EU 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretéről volt szó, az EGSZB – az Európai Parlament álláspontjával összhangban – egy ambiciózus, a GNI legalább 1,3%-ának megfelelő költségvetést szorgalmazott. Ennek a volumennek köszönhetően az EU megfelelő eszközök felett rendelkezhetne ahhoz, hogy meg tudjon birkózni a jelenlegi és jövőbeli kihívásokkal. Ha még a 2019. májusi európai választások előtt megegyezés születne egy szilárd költségvetésről, ez fontos politikai üzenetet közvetítene, és gondoskodna arról, hogy a fontos kiadási programok késedelem nélkül elinduljanak.

Javier Doz Orrit, a témához kapcsolódó EGSZB-vélemény előadója az európai bizottsági költségvetés-javaslattal kapcsolatban leszögezte, hogy „támogatjuk a javaslat struktúráját és prioritásait, csakúgy mint azokat az intézkedéseket, amelyek az egyszerűsítést, a rugalmasságot és a szinergiákat szolgálják, de – tekintettel az uniós gazdaság állapotára – a források további csökkentése elfogadhatatlan”.

Günther Oettinger megvédte a költségvetés tervezett csökkentését (a GNI 1,16%-áról 1,11%-ra). A döntés hátterében egyfelől az Egyesült Királyság kilépése áll, ez ugyanis bevételkieséshez vezet, másfelől pedig az, hogy egyes tagállamok húzódoznak egy nagyobb összegű hozzájárulástól. Ahhoz, hogy végül egyhangú megállapodásra lehessen jutni, ambiciózus, de realisztikus javaslatra volt szükség az Európai Bizottság részéről.

Az EGSZB-tagok kijelentették, hogy semmi esetre sem tudnák elfogadni a kohéziós politika vagy a KAP költségvetésének jelentős csökkentését. Mindkét szakpolitika költségvetési keretét legalább a jelenlegi szinten kellene tartani.

A biztos sajnálta, de megfelelőnek vélte a szóban forgó programok költségvetésének csökkentését, amely a teljes költségvetés csökkentésének és egyes új politikai prioritások bevezetésének a következménye.

Ennek kapcsán az EGSZB támogatja új saját költségvetési források bevezetését a bevételi oldal erősítése érdekében. Sajnálja, hogy az Európai Bizottság javaslata a saját forrásokkal foglalkozó magas szintű munkacsoport javaslatainak csak egy részét foglalja magában.

Kapcsolódó anyagok:

Luca Jahier elnök

Javier Doz Orrit előadó

Az Európai Bizottság 2020 utáni kohéziós politikára vonatkozó javaslataiban számos pozitívum található, de a javaslatok nem mennek elég messzire. Egy olyan kohéziós költségvetés, amelyet a megelőzőhöz képest 10%-kal csökkentettek, nem lesz elegendő a jelenlegi politikai program és környezet támasztotta igények kielégítéséhez. Tekintve azokat a kihívásokat, amelyekkel az EU-nak jelenleg szembe kell néznie, még a 2019-es uniós választások előtt végleges megállapodásra kell jutni az EU 2021–2027-es költségvetéséről.

Ezek voltak a fő megállapításai annak az EGSZB által nemrég rendezett konferenciának, amelyet az intézmény az Európai Bizottság által a többéves pénzügyi keretre vonatkozó javaslatainak részeként előterjesztett kohéziós csomagról készülő EGSZB-vélemények előkészítése keretében rendezett.

A konferencia során hangsúlyozták, hogy valódi elkötelezettségre van szükség a regionális fejlesztési és kohéziós politika iránt. Ebben az EU szempontjából sorsdöntő pillanatban egy ambiciózus politika döntően fontos lehet a növekvő euroszkepticizmus és más társadalmi-gazdasági problémák leküzdésében, valódi előnyöket hozhat az emberek életében, és befolyásolhatja, hogy a polgárok mit gondolnak az uniós politikáról. A valódi elkötelezettségnek pedig először is egy világos stratégiában és megfelelő költségvetési előirányzatokban kell megmutatkoznia. Ahhoz, hogy e két utóbbi hatékony legyen és megfeleljen a polgárok elvárásainak, hozzá kell igazítani őket a politikai környezethez. A konferencia legtöbb résztvevője úgy érezte, hogy minimális célként fenn kellene tartani a megelőző többéves pénzügyi keret kohéziós politikára vonatkozó költségvetési előirányzatait, hiszen az EU hitelessége forog kockán.

A felszólalók emellett azt is hangoztatták, hogy a társfinanszírozási arányt fenn kell tartani annak érdekében, hogy valamennyi kedvezményezett finanszírozáshoz juthasson.

Az Európai Bizottság kohéziós csomagjáról szóló EGSZB-véleményekről a 2018. szeptemberi és októberi plenáris ülésen szavaznak majd. (jk)

A nemek közötti digitális szakadék a nőkkel szembeni, már kora gyermekkorban megkezdődő diszkrimináció következménye. Az EGSZB többszintű megközelítést és az egyenlőtlenség különböző forrásait kezelő holisztikus intézkedéseket javasol.

„Az oktatási rendszer a legfontosabb olyan politikaterület, amellyel foglalkozni kell. Fel kell lépnünk a kulturális és a nyelvi sztereotípiák ellen, és különösen ehhez a területhez mindannyian hozzá tudunk járulni” – mondja Giulia Barbucci. „A lányoknak (és a fiúknak is) különféle szerepmodelleket kell közvetítenünk. A 21. században már legfőbb ideje, hogy foglalkozni kezdjünk a nemi alapú sztereotípiákkal, a legmélyebb társadalmi és kulturális gyökereiknél ragadva meg azokat.”

Létfontosságú, hogy mindenki számára biztosítsuk a digitális jártasságot és oktatást, ezért a tanároknak és oktatóknak tisztában kell lenniük az információs és kommunikációs technológiák használatával.

Növelni kell a lányok és nők érdeklődését a természettudományok, a technológia, a műszaki tudományok és a matematika (TTMM) iránt – például női digitális szerepmodellek és sikeres női vállalkozók bemutatásával, valamint a TTMM-területek magasabb szintű ismeretéhez kapcsolódó sikeres karrierlehetőségek ismertetésével. Erre annál is inkább szükség van, mert egyre fontosabbá válnak az ikt-hez kapcsolódó képzések, valamint a több területet érintő, vállalkozási, digitális és humán készségek, mint például az empátia, a kreativitás és a komplex problémamegoldási készség, melyeket főként a nőknek szoktak tulajdonítani.

Az egész életen át tartó tanulás alapvető fontosságú a munkaerőpiacról való kiszorulás megelőzéséhez, különösen a nők esetében. A szociális partnerek ebben kulcsfontosságú szerepet töltenek be. „A szociális partnereknek általánosságban kulcsszerepet kell vállalniuk a méltányos munkakörülmények és a szociális védelemhez való hozzáférés garantálása érdekében. Erre az úgynevezett ’haknigazdaságot’ tekintve is szükség van” – mondja Giulia Barbucci. (sma)

A szociális védelemhez való hozzáférés a méltányosabb társadalom kulcsfontosságú eleme, az európai munkaerőpiacon mégis sokak – különösen az új munkavégzési formákban dolgozók vagy az önálló vállalkozók – számára egyre kevésbé megfelelő ez a hozzáférés – figyelmeztet az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) abban a véleményében, melyet a szociális védelemhez való hozzáférésről szóló európai bizottsági javaslatról dolgozott ki.

Az EGSZB arra hívta fel a különböző szintű hatóságok, a civil társadalom és a szociális partnerek figyelmét az Európai Unióban, hogy fontos együttműködniük a társadalmi fenntarthatóság helyreállításában, „amelynek tágabb célkitűzése szociális téren az egyenlő feltételek megteremtése – vagyis az, hogy mindenki ugyanolyan szabályok szerint és hasonló feltételekkel vehesse igénybe a szociális védelmet”.

„Az EU-nak elő kell mozdítania az egyenlőséget az európai polgárok körében, és fontos, hogy beszéljünk társadalmaink szociális fenntarthatóságáról” – jelentette ki a plenáris ülésen Giulia Barbucci, a vélemény előadója. „A mi feladatunk az európai szociális modell újbóli megerősítése és a bizalom helyreállítása az EU-ban, hogy megakadályozhassuk az euroszkepticizmus elterjedését. Ennek meglesz a hatása az EU jövőjére nézve”.

Az EGSZB arra kéri a tagállamokat, hogy keressék meg a szociális biztonsági rendszerek finanszírozásának olyan módozatait, amelyek nemcsak biztosítják e rendszerek fenntarthatóságát, hanem inkluzívabbá is teszik azokat, ezáltal biztosítva a hozzáférést a munkaviszony új formáiban foglalkoztatott emberek, az önálló vállalkozók és minden veszélyeztetett csoport számára. (ll)

Az EGSZB szeptember 20-i plenáris ülésén a Minority SafePack európai polgári kezdeményezés szervezői ismertették projektjüket, melynek célja az európai nemzeti és nyelvi kisebbségek védelmének javítása.

Az ötödik sikeres európai polgári kezdeményezés elindítói, akiket Vincze Loránt képviselt, megköszönték az EGSZB-nek, hogy az uniós intézmények közül elsőként biztosít platformot ennek a sikeres kezdeményezésnek. 

A sikeres kezdeményezés szervezői szerint nem mindig tartják tiszteletben a nemzeti és nyelvi kisebbségek jogait, és sok esetben akár veszélyben is lehet egyes kisebbségek nyelve és kultúrája.

Felszólalásában Vincze Loránt azt is elmondta, hogy az európai polgári kezdeményezés mint eszköz rendkívül bonyolult és költséges az átlagember számára. Erről az EGSZB is évek óta panaszkodik, meggyőzve végre az Európai Bizottságot, hogy felül kell vizsgálni az uniós polgári szerepvállalásnak ezt a fontos eszközét. A felülvizsgálat el is kezdődött: az Európai Bizottság, az Európai Parlament és a Tanács hivatalosan is megkezdték a konzultációkat.

A szervezők még nem döntötték el, hogy mikor nyújták be hivatalosan európai polgári kezdeményezésüket az Európai Bizottságnak. Vincze Loránt kifejtette, hogy mivel nincsenek semmilyen határidőhöz kötve, először megvizsgálják, hogy miként tudnák a legtöbbet kihozni a kezdeményezésből. Ennek érdekében magas rangú uniós döntéshozókkal is találkoznak.

Az EGSZB elnöke, Luca Jahier, aki elnöksége egyik kiemelt elemének tekinti az európai kulturális örökség kérdését, elismeréssel szólt a kezdeményezés elsöprő sikeréről. Elmondta, hogy ez a siker is jól bizonyítja, hogy közös, összehangolt munkával az európai polgárok igenis építhetik Európa jövőjét.

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság szeptember 20-i plenáris ülésén az európai üzleti szféra és a fogyasztók képviselői is visszafogottan fogadták az Európai Bizottság által javasolt „Új megállapodás a fogyasztói érdekekért” elnevezésű csomagot. A csomag kapcsán az EGSZB aggályait fejezte ki, mivel nincs meggyőződve arról, hogy az intézkedéstervezet beváltja-e a hozzá fűzött reményeket, és valóban a digitális kornak megfelelő európai fogyasztóvédelmi jogszabályokat eredményez. Az EGSZB szerint ugyanis inkább a jelenlegi fogyasztóvédelmi szabályok tényleges betartatására kellett volna összpontosítani.

Az EGSZB üdvözli ugyan, hogy az Európai Bizottság legyőzte végre a kollektív jogorvoslattal kapcsolatos bizonytalanságát, de további lépéseket várt volna a kollektív keresetek lehetővé tétele és kiszélesítése terén.

A javaslat egyik hiányossága, hogy nem rendelkezik arról a fogyasztók számára biztosítandó lehetőségről, hogy csatlakozhassanak egy kollektív keresethez, illetve kimaradhassanak abból.

Az EGSZB szerint az Európai Bizottságnak az olyan fogyasztói és civil szervezetek finanszírozásával is foglalkoznia kellene, amelyek feladata a kollektív fogyasztói érdekvédelem, és ehhez pereskedési alapok létrehozásának támogatására kellene kérnie a tagállamokat.

Az EGSZB szerint az Európai Bizottságnak a termékbiztonsággal, piacfelügyelettel, tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal, illetve az Európai Bizottság és a tagállami fogyasztóvédelmi hatóságok együttműködésével kapcsolatos hatályos szabályok végrehajtására kellene hangsúlyt helyeznie.

Az EGSZB egyetért az európai bizottsági javaslat bizonyos elemeivel. Örvendetes, hogy a fogyasztói jogokat immár minden digitális szolgáltatásra, így a „látszólag ingyenes” digitális szolgáltatásokra is kiterjesztik. Hasonlóképpen üdvözlendő az is, hogy konkrét kritériumokat vezetnek be visszatartó erejű bírságokra, amelyek a szabályszegő vállalatok kereskedelmi forgalmának minimum 4%-ára rúghatnak.

Nagy szükség van az eltérő minőségű termékekkel szembeni fogyasztóvédelemre, különösen az élelmiszeripar terén. Ez azért fontos, hogy minden fogyasztó, a magukat másodrendű polgároknak érzők is, egyenlő értékűnek érezhesse magát Európában.

A kereskedőket és a fogyasztókat képviselő EGSZB-tagok azonban elismerték, hogy bizonyos konkrét kérdésekben nem tudtak megállapodásra jutni.

A kereskedők a szerződéskötést megelőző tájékoztatás korszerűsítése, egyszerűsítése és átdolgozása mellett foglalnak állást, míg a fogyasztók úgy vélik, hogy ez csökkentené a fogyasztóvédelem szintjét.

A fogyasztóknak az online szerződésektől való visszalépési joga kapcsán a vállalatok – különösen a kkv-k – azt szeretnék, ha megszüntetnék azt a kötelezettségüket, hogy vissza kelljen venniük az online vásárolt, majd nem egyszerűen csak kipróbálás, hanem használat után visszaküldött termékeket és hogy vissza kelljen téríteniük az árat még azelőtt, hogy megvizsgálhatnák, nem sérült-e a visszaküldött áru. A fogyasztók szerint ez a javaslat a jogaik korlátozásának kockázatával jár, miközben nem bizonyított az ezen jogokkal való széles körű visszaélés.

Az agresszív kereskedelmi gyakorlatokat illetően a kereskedők úgy gondolják, hogy ha megengedik a tagállamoknak, hogy korlátozzák a házaló kereskedést, akkor azzal akár egy egész gazdasági ágazatot megbélyegezhetnek. Ezért a kereskedelem képviselői azt kérik, hogy minden agresszív gyakorlatot vizsgáljanak felül. A fogyasztók viszont támogatják ezt az intézkedést, ha az egészségügyi és biztonsági megfontolásokból jól meghatározott termékkategóriákra (gyógyszerekre, fegyverekre) vonatkozik. (dm)

Az EU-nak gondoskodnia kell arról, hogy a mesterséges intelligencia forradalma ne sodorja veszélybe az európai munka minőségét. A munkavállalók és a gépek közötti kölcsönhatásokat oly módon kell szabályozni, hogy az emberek soha ne legyenek alárendelve a gépeknek – érvel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság a szeptemberi plenáris ülésén elfogadott egyik jelentésében.

Az EGSZB létfontosságúnak tartja, hogy meghatározzuk az emberek és a gépek kapcsolatát, a gépek autonómiájának mértékét és azt, hogy a gépek mennyiben egészítik majd ki az emberek munkáját. Sürgeti az Európai Bizottságot, hogy adjon választ ezekre a kérdésekre az éppen kidolgozás alatt álló etikai irányelveiben.

„Etikai szempontból nem elfogadható az, hogy egy emberi lényt a mesterséges intelligencia korlátozzon, vagy, hogy az embert a gép végrehajtójának tekintsék, amely diktálja neki az elvégzendő feladatokat, azok elvégzésének módját és azt, hogy ezeket a feladatokat mennyi idő alatt kell végrehajtani. Olykor azonban úgy tűnik, hogy ezt az etikai határt már át is léptük” – fejtette ki az előadó, Franca Salis Madinier.

Az Európai Bizottság mesterséges intelligenciára vonatkozó stratégiája, mely kiemelt helyen kezeli a digitális készségek oktatását, kifejlesztését és az ezzel kapcsolatos képzést, hasznos ugyan a társadalmi polarizáció visszaszorítása szempontjából, de csak részleges választ ad a felmerülő összetett kihívásokra. Az EGSZB felhívja a figyelmet a szociális párbeszéd három eszközére, amelyek segíthetnek a társadalmilag elfogadható átmenet biztosításában:

• inkluzív mesterséges intelligencia, mely bevonja a munkavállalókat a mesterséges intelligencia munkahelyi bevezetésének gyakorlati folyamataiba, hogy megkönnyítse annak elfogadását,
• a változásra való felkészülés a szociális párbeszéd segítségével, annak vizsgálatával, hogy a termelési folyamatok hogyan fogják átalakítani a vállalkozásokat és az ágazatokat,
• társadalmilag felelős szerkezetátalakítás, amikor elkerülhetetlen a munkaerő-leépítési tervek alkalmazása, de úgy, hogy közben feltérképezik az elbocsátások minden lehetséges alternatíváját.

Az EGSZB óva int azoktól a veszélyektől, amelyek akkor léphetnek fel, ha algoritmusokat alkalmaznak a munkaerő-felvételnél, és azt ajánlja, hogy az Európai Bizottság etikai irányelvei rögzítsék az átláthatóság elveit.

Tekintettel arra, hogy az emberek és a gépek munkahelyi kölcsönhatásaiból már fordultak elő balesetek, az EGSZB szorgalmazza, hogy egyértelműen határozzák meg az újonnan megjelenő egészségügyi és biztonsági kockázatokat, és rögzítsenek szabályokat ezzel kapcsolatban az ilyen kockázatoknak kitett munkavállalókra vonatkozó uniós jogszabályokban.

Végezetül az EGSZB reméli, hogy az Európai Bizottság vitát fog kezdeményezni a társadalombiztosítási rendszerek jövőbeli finanszírozásáról, mivel a jelenlegi rendszerek, amelyek főként a munkavégzésből származó adóbevételeken alapulnak, már nem lesznek fenntarthatóak. (dm)

A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok kedvezőtlen gazdasági, társadalmi és környezeti hatásokkal járnak. Az Európai Bizottság felismerte, hogy az élelmiszerlánc különösen sérülékeny, ha tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról van szó. Az élelmiszerlánc tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól szóló irányelvjavaslata mégsem megy elég messze.

„Az élelmiszerláncot egyre nagyobb erőkoncentráció jellemzi, és ettől a gazdálkodók, a munkavállalók, a kkv-k és a fogyasztók szenvednek a legtöbbet. Nem elég egy alapvető harmonizációs megközelítést elfogadni. Olyan uniós jogi keretre van szükségünk, amely minden visszaélésszerű gyakorlatot betilt”, hangsúlyozza Peter Schmidt. A jogszabálynak emellett a mezőgazdasági nem élelmiszer jellegű termékekre, valamint a takarmányokra is ki kell terjednie.

Az EGSZB javasolt egy végrehajtási mechanizmust is, amelyet határozottan meg kell erősíteni, és amelynek gondoskodnia kell a panaszos névtelenségének védelméről. A végrehajtásra sor kerülhet például egy specifikus ombudsmani eljárás formájában, kollektív kereset benyújtásával és a hatóságok általi jogérvényesítés révén. A panasztételi eljárás megkönnyítése érdekében kötelezővé kell tenni az írásbeli szerződéseket, ami tisztességesebb tárgyalásokat eredményezne.

A védelem hatályát az EGSZB szerint minden szereplőre ki kell terjeszteni az EU-n belül és kívül egyaránt, mivel még ha nagyméretű szereplők válnak is tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok áldozatává, a terhet végül mindig a lánc leggyengébb szereplői viselik.

Elfogadhatatlan továbbá az élelmiszer önköltségi ár alatti értékesítése. „Az előállítási ár alatti élelmiszer-kiskereskedelmi értékesítés hatékony tilalmát sürgetjük”, hangsúlyozta Peter Schmidt. „A feldolgozóknak és a termelőknek méltányos és igazságos árat kell kapniuk termékeikért. Olyan bevételre kell szert tenniük, amely elegendő a beruházáshoz, az innovációhoz és a fenntartható termeléshez.” (sma)

A közösségi média platformjainak felelősségteljesebbé kellene válniuk, és szigorú szabályokat kellene betartaniuk. Az Európai Bizottsághoz hasonlóan az EGSZB úgy véli, hogy ez jelentős előrelépést jelentene a félretájékoztatás elleni küzdelemben. Az Európai Bizottság javaslata azonban nem tartalmaz gyakorlati lépéseket e célkitűzések eléréséhez. A Martin Siecker által kidolgozott és a 2018. szeptember 19-i plenáris ülésen elfogadott véleményében az EGSZB sürgeti az Európai Bizottságot, hogy fogadjon el kötelező erejű intézkedéseket.

A különböző állami és nem állami szereplők által szervezetten és egyre szélesebb körben végzett félretájékoztatás valós fenyegetést jelent a demokráciára nézve, mivel egy megfelelően működő demokratikus rendszer olyan, jól tájékozott állampolgárokra épül, akik megbízható tények és vélemények alapján hoznak döntéseket.

A félretájékoztatással kapcsolatban az egyik fő probléma az, hogy gyakorlatilag lehetetlen ellenőrizni az internetes tartalmak forrásainak személyazonosságát. Ráadásul a kibertérben rossz szándékkal tevékenykedő személyek és szervezetek hamis személyazonosságot használnak. „A technológia önmagában nem jó vagy rossz, de jó vagy rossz célra lehet használni, attól függően, hogy ki áll mögötte” – jelentette ki Martin Siecker. „Ezt szem előtt tartva kell tehát küzdenünk a félretájékoztatás ellen, kihasználva az új technológiák adta lehetőségeket az emberek biztonságos és korrekt tájékoztatása érdekében” – zárta gondolatát. (mp)

A digitális egységes piacról szóló rendeletre tett európai bizottsági javaslat nemcsak az e-kereskedelemben részt vevő fogyasztókat, hanem – újdonságként – a kkv-ket is védelmezi. Az online platformok és keresőmotorok segítségével tevékenykedő vállalkozások számára lehetővé válik, hogy az esetleges konfliktusokat bíróságon kívül oldják meg. Ezt az előrelépést hangsúlyozza az EGSZB 2018. szeptember 19-én elfogadott, Marco Vezzani által kidolgozott véleménye.

Az Európai Bizottság egyik tanulmánya szerint az online platformokon működő európai vállalkozások csaknem 50%-a szembesül problémákkal. Az esetek 38%-ában a szerződéses viszonyokból eredő problémákat nem sikerül megoldani, 26%-uk megoldódik ugyan, de csak nehézségek árán. Az európai jogalkotás mindeddig az online kereskedelemben részt vevő vállalkozások és fogyasztók közötti (B2C) kapcsolat meghatározására összpontosított, míg a vállalkozások és az online platformok közötti (B2) kapcsolattal sohasem foglalkoztak érdemben.

Ezért a méltányosság és az átláthatóság növelése érdekében az Európai Bizottság úgy döntött, hogy a digitális egységes piaci stratégia felülvizsgálatának keretében foglalkozik a kkv-k és az online platformok közötti üzleti kapcsolattal. „Üdvözöljük az Európai Bizottság javaslatát, amely az első kísérlet az elektronikus kereskedelemben részt vevő vállalkozások közötti (B2B) kapcsolatok szabályozására és az online közvetítő szolgáltatások üzleti felhasználóinak védelmére” – mondta el Marco Vezzani. „A rendelet azonban önmagában nem képes megoldani a digitális egységes piac valamennyi problémáját” – tette hozzá. „A globális szereplők és az üzleti felhasználók, különösen a kkv-k, eltérő erőviszonyokkal rendelkeznek ezen az igen dinamikus és összetett piacon. Az Európai Bizottságnak egyértelmű határokat kell kijelölnie, világosan meg kell határoznia az érintett felek közötti kapcsolatokat, és fel kell lépnie az erőfölénnyel való visszaélés ellen.” (mp)

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) felhívja a figyelmet arra, hogy az Európai Bizottságkörnyezetvédelmi cselekvési terve, melynek célja, hogy EU-szerte javítsa az uniós környezetvédelmi jogszabályok és irányítás erőtlen és egyenlőtlen végrehajtását, távolról sem rendelkezik elegendő ambícióval és forrással, és olyan intézkedéseket javasol, amelyek túlságosan gyengék ahhoz, hogy kellően és egységesen szankcionálják a meg nem felelő tagállamokat.

„Ez csak egy apró morzsája annak, amire szükség lenne a környezetvédelmi jogszabályok végrehajtásának biztosításához”, állapítja meg Arnaud Schwartz, a vélemény szerzője. „Úgy gondoljuk, hogy az uniós jognak való meg nem felelést megfelelően magas szinten és a kellő időben kell kezelni, de a jelenlegi közlemény nem ezt javasolja.”

Az EGSZB aktuális véleményében kifejtettek szerint az Európai Bizottságnak – a „Szerződés őreként” – gondoskodnia kell a környezetvédelmi jogszabályok érvényesítéséről, és joga van végrehajtási eljárást kezdeményezni, mivel kulcsszerepe van ennek a közös uniós érdeknek a védelmében, különös tekintettel a környezetkárosodás jelenlegi magas szintjére.

A terv azonban csak tagállami szintű kapacitásépítésről beszél. Kifogásolható továbbá, hogy a terv csak a félreértésekből vagy a szabályok hiányos ismeretéből adódó meg nem felelés ellen javasol intézkedéseket, és nem foglalkozik más fontos okokkal, például a politikai akarat hiányával.

Végül az EGSZB megállapítja, hogy a környezetvédelmi megfelelés korrekt ellenőrzése érdekében a tagállamoknak és az Európai Bizottságnak elő kellene teremteniük a további személyzet felvételéhez szükséges jelentős forrásokat. (ll)

Az EGSZB 2018. szeptember 20-i plenáris ülésén Luca Jahier EGSZB-elnök és Violeta Bulc közlekedésért felelős európai biztos élénk vitát folytatott a mobilitás tárgykörében. Az EGSZB-tagok részvételével folytatott megbeszélésen szó esett a jól működő egységes európai közlekedési térség megfelelő szabályozási keretéről, a digitalizáció térnyeréséről a szárazföldi szállítással kapcsolatos technológiában, a különféle létező elektronikus útdíjszedési rendszerek jobb átjárhatóságáról és a környezetbarát villamos energiába történő beruházásokról.

A mobilitás korszerűsítésére irányuló ambiciózus európai bizottsági stratégiát véglegesítő harmadik mobilitási csomagot 2018 májusában tették közzé. Az EGSZB az októberi plenáris ülésen vitatja meg és fogadja el a témában készülő véleményeit.

„Az EGSZB szorosan nyomon követte az összes mobilitási csomagot, és aktívan hozzájárult az új szakpolitikák kialakításához” – jelentette ki Luca Jahier. „Örömmel látjuk, hogy az Európai Bizottság az »Európa mozgásban« elnevezésű kezdeményezések révén lépéseket tett az európai mobilitás és közlekedés korszerűsítése érdekében. Támogatjuk a harmadik mobilitási csomagot. Csatlakozunk a fenntartható, biztonságos és intelligens mobilitásba történő beruházásokat célzó fellépésekhez”.

Violeta Bulc rámutatott, hogy a három mobilitási csomag tükrözi az Európai Bizottság jövőképét, amelyben nagy szerepet kap a dekarbonizáció, a digitalizáció, a beruházás és az innováció. „Célunk, hogy az európai mobilitás biztonságos, tiszta, inkluzív és hatékony legyen” – mondta, majd hozzátette: „különösen a harmadik mobilitási csomaggal azt célozzuk, hogy nulla halálos baleset melletti biztonságos mobilitást, nulla szennyezés melletti tiszta mobilitást és nulla papírfogyasztással járó automatizált mobilitást biztosítsunk.” (mp)

Izmosabb költségvetés, több szinergia a hálózatok között, folyamatos technikai támogatás, megerősített elkötelezettség a villamosenergia-projektekre irányuló beruházások mellett és a polgári-katonai infrastruktúra kettős felhasználása. Aurel Laurențiu Plosceanu és Graham Watson közösen kidolgozott véleményében, amely az EGSZB 2018. szeptember 19-i plenáris ülésén került elfogadásra, az EGSZB nagy vonalakban támogatja a 2021–2027-es időszakra szóló, új Európai Hálózatfinanszírozási Eszközre (CEF) vonatkozó rendeletet, és felhívja a figyelmet azokra a területekre, amelyeken még van mit javítani.

A megreformált CEF-programon keresztül az Európai Unió beruház a transzeurópai közlekedési, energetikai és digitális hálózatokba. Az európai régiók összekapcsolásának és integrációjának elősegítéséhez, a munkahelyteremtés ösztönzéséhez és az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés megvalósításához korszerű és nagy teljesítményű infrastruktúrára van szükség.

„A CEF az EU egyik legsikeresebb programja, és stratégiai jelentőséggel bír a belső piac integrációja, az energiaunió és az intelligens mobilitás megvalósítása szempontjából, valamint abban a tekintetben, hogy lehetőséget nyújt az EU számára arra, hogy kézzelfogható hozzáadott értéket biztosítson polgárai, a társadalmi kohézió és a vállalkozások számára”, szögezte le Aurel Laurențiu Plosceanu. „Nem szabad megengednünk, hogy tagállami vagy uniós szintű szabályozó hatóságok aláássák a villamosenergia-hálózatok összekapcsolását például azáltal, hogy leállítják a magánfinanszírozású rendszereket. Ha teljesíteni akarjuk az éghajlatra vonatkozó céljainkat, a transzeurópai hálózatokban egyaránt szükségünk van állami és magánfinanszírozásra”, állapította meg Graham Watson. (mp)

Az EGSZB „Munkaadók” csoportjának cikke

A szociális sikerhez gazdasági sikerek kellenek. Az európai szociális modell hosszú távú fennmaradásához növelni kell Európai termelékenységét és hatékonyabbá kell tenni magát a modellt. Ezekre a megállapításokra jutottak a résztvevők azon a panelvitán, melyet 2018. szeptember 27-én „Európai szociális modell – a globalizált világban is megengedhető luxus?” címmel rendeztek a lengyelországi Sopotban.

Az EU adja a világ népességének 7%-át, a globális GDP 20%-át, és az EU-ban költik el a világszintű szociális védelmi kiadások legalább 40%-át – mondta el Jacek Krawczyk, az EGSZB Munkaadók csoportjának elnöke. Ugyanakkor továbbra is egyre több európai érzi magát kirekesztettnek, és a populizmus is egyre nagyobb mérteket ölt – fogalmazott Krawczyk.

A vita résztvevői egyetértettek abban, hogy megfelelő egyensúlyra van szükség a gazdasági és a szociálpolitikák között. Abban viszont már megoszlottak a vélemények, hogy milyen arányok szükségesek ehhez az egyensúlyhoz. A BusinessEurope-ot képviselő Markus Beyrer szerint a versenyképesség fokozása továbbra is prioritás kell hogy legyen. Véleménye szerint az európai szociális modell ereje a nemzeti megoldások sokféleségéből adódik, ezért nem szabad feladni ezt a koncepciót.

A gazdasági, szociális és környezeti jogoknak egyenértékűeknek kell lenniük. A szociális jogok egyben emberi jogok is – hangsúlyozta Katarzyna Gardaphadze az OSCE-től.

Maciej Witucki, a Work Service nevű lengyel vállalat igazgatótanácsának elnöke arra emlékeztette a résztvevőket, hogy a szociális rendszerek finanszírozásához meg kell adóztatni a vállalkozásokat és a munkavállalókat, munkalehetőségeket pedig csak akkor tudunk kínálni, ha megfelelő oktatásban részesítjük az embereket.

Az európai szociális modell nem költségtényező; sokkal inkább beruházásnak tekintendő. Valódi szociális párbeszédre van szükség, ha meg akarjuk szüntetni a bizalmatlanságot a munkavállalók, a munkaadók és az állam között – hangsúlyozta Dorota Gardias, a lengyel szakszervezeti fórum képviselője.

Hans-Peter Klös, a Kölni Gazdaságkutató Intézet munkatársa arra hívta fel a figyelmet, hogy az európai termelékenység növelése nélkül nehéz lesz megőrizni jelenlegi formájában az európai szociális modellt.

A vitára az új gondolatok európai fóruma (EFNI) keretében, a lengyel Lewiatan szövetség szervezésében került sor. (jl)

Az EGSZB Munkavállalók csoportjának cikke

A Munkavállalók csoportja ebben a hónapban Bécsben ült össze, hogy megbeszélést folytasson az osztrák elnökségről, valamint az európai munkavállalókat és polgárokat fenyegető problémákról és az ezek megoldására irányuló szakszervezeti stratégiákról.

Egyre terjed a rasszizmus, az idegengyűlölet, a nacionalizmus és a jobboldali populizmus. Ezek táptalaját a hosszú éveken át érvényesített, az egyenlőtlenség és a szegénység növekedése nyomán széles körű elégedetlenséget kiváltó neoliberális politikák jelentették. A nemzeti szolidaritás hiánya európai szinten is megnyilvánult, ahol a tagállamok minden lehetőséget megragadtak az európai szociális menetrend felhígítására. A szociális pillér, amely megoldást ígért a helyzetre, eddig nem volt hatékony, és nem is rendelkezik elegendő erőforrással és mechanizmussal. Ugyanakkor egyes nemzeti kormányok nyíltan kétségbe vonják a demokrácia alapjait és a jogállamiságot, és támadást intéznek a civil társadalom és a szakszervezetek ellen.

Ebben a kritikus időszakban, amikor a munkavállalók jogai és életkörülményei kerülnek veszélybe, a Munkavállalók csoportja az EU elnökségének székhelyén gyűlt össze, hogy megvitassa, hogy a szakszervezetek mit tehetnek és mit kellene tenniük a helyzet megfordítására, mielőtt még túl késő lenne. Az eseményen részt vett többek között Wolfgang Katzian, az Osztrák Szakszervezeti Szövetség (ÖGB) elnöke, Raimund Löw, rangos újságíró és történész, valamint Hannes Swoboda, az Európai Parlament S&D képviselőcsoportjának korábbi frakcióvezetője. (ppr)

Szerző: az EGSZB Sokféleség Európája csoportja

A gazdasági haladás és a társadalmi stabilitás két kitűnő fegyver az euroszkepticizmus ellen, de nem elégségesek. A Vorarlbergi Munkaügyi Kamarával együttműködésben 2018. október 11-én Feldkirchben (Ausztria) tartott konferencián az EGSZB Sokféleség Európája csoportja arra keresett választ, hogy hogyan és miért jelent meg a populizmus az EU-ban, és rámutatott arra, hogy a civil társadalom milyen fontos szerepet játszhat a populizmus elleni küzdelemben.

Az eseményen az EGSZB tagjai és osztrák civil társadalmi szervezetek képviselői vitatták meg a „Metropoliszokon kívüli társadalmak: a civil társadalmi szervezetek szerepe a populizmus elleni küzdelemben” című tanulmány főbb következtetéseit. A tanulmányt a Sokféleség Európája csoport rendelte meg az Európai Polgári Akciószolgálattól (ECAS). A vita középpontjában a populizmus négy országban tapasztalható előretörése, illetve az egyes országok két-két különböző gazdasági fejlettségű régiójának összehasonlítása állt:

• Ausztria: Klagenfurt-Villach és Alsó-Ausztria déli része;
• Franciaország: Drôme és Aisne;
• Olaszország: Udine és Reggio di Calabria;
• Lengyelország: Płocki és Nowosądecki.

„Az EU-nak nemcsak beszélnie kell az emberekhez, hanem aktívan meg is kell hallgatnia őket, és párbeszédet kell folytatnia velük” – jelentette ki Arno Metzler, a Sokféleség Európája csoport elnöke. „Az európai civil társadalomnak segítenie kell az Uniót abban, hogy megszólítsa őket. Az EGSZB tagjaként kettős felelősséggel tartozunk: intenzívebbé kell tennünk az európai és a nemzeti szintet összekötő tevékenységeinket, valamint szorosabb együttműködésre kell törekednünk. Csak így segíthetünk annak az indokolatlan félelemnek a csökkentésében, amelyet a populisták oly sikeresen manipulálnak” – zárta szavait. (cl)

A civil társadalom szerepe értékörökségünk védelmében, megismertetésében és megerősítésében az európai választások előtt

A 12. Civil társadalmi médiaszeminárium alkalmával, amelyre november 22–23-án kerül sor Athénban, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság az európai örökség részeként veszi górcső alá az európai értékeket. Az európai választások előestéjén három vitapanelt rendeznek majd a mai Európa előtt álló kihívások és égető problémák megvitatására. Ezek közé tartozik a multikulturalizmus, a szolidaritás csökkenése, az erősödő nacionalizmus és illiberalizmus és a kérdés, hogy mit tehet a civil társadalom egy értékörökségét – az emberi méltóság és az emberi jogok, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség és a jogállamiság tiszteletben tartását – fenntartani kívánó Európa védelmében.

A görögországi Athén a lehető legjobb hely e szeminárium megtartásához, hiszen itt olyan filozófusok, mint Szókratész, Platón és Arisztotelész oktattak filozófiát, politikát, etikát, esztétikát és más tanokat.

Az októberi plenáris üléshez kapcsolódóan „Edvard Stepančič és a határokon átívelő konstruktivizmus” címmelfestménykiállításnyílik a 6. emeleti foyerben. A kiállítás a művész 21 eredeti műalkotásából álló magángyűjteményt mutatja be. A tárlatot október 17-én, szerdán 13 órakor Luca Jahier, az EGSZB elnöke nyitja meg.

A hónap kulturális rendezvényére a „Giuliani nel Mondo” kulturális egyesülettel együttműködésben és Friuli-Venezia Giulia régió brüsszeli összekötő irodájának támogatásával kerül sor. A kiállítás betekintést enged Edvard Stepančič, a konstruktivizmus művészeti mozgalmának kiemelkedő képviselője rendkívüli művészi karrierjébe. (ck)

Novemberben az EGSZB ad majd otthont a „Gondolatébresztő falatok” (Food For Thought) című kiállításnak, amelyen az ismert művész, Bruce Thurman 25 olajfestménye tekinthető meg. A tárlaton egy „képes szakácskönyv” formájában ismerkedhetünk meg a különböző gasztronómiai kultúrákat bemutató európai ételek változatos kínálatával.

A megnyitóra november 28-án kerül sor a fenntartható élelmiszerrendszerekkel foglalkozó állandó tanulmányozócsoport üléséhez kapcsolódva. A kiállítás december 7-ig látogatható. (ck)