Európának többet kell tennie a fogyatékossággal élő nők védelme érdekében

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) arra kérte az uniós intézményeket és a tagállamokat, hogy tegyenek többet a fogyatékossággal élő nők és lányok védelme érdekében, akiknek – részben nemük, részben fogyatékosságuk miatt – továbbra is a diszkrimináció többféle formájával kell szembenézniük az EU társadalmában, ami gyakran a társadalomból való kirekesztődésükhöz vezet.

Ez a 40 millió nőt magában foglaló csoport – annak ellenére, hogy Európa teljes női népességének 16%-át teszi ki – az egyik legsebezhetőbb és leginkább marginális helyzetben lévő csoport az európai társadalomban.

Júliusban elfogadott véleményében az EGSZB kijelentette, hogy az Unió és tagállamai nem rendelkeznek megfelelő, erőteljes jogi kerettel a fogyatékossággal élő összes nőt és lányt megillető emberi jogok védelméhez és garantálásához.

„A fogyatékossággal élő nőknek speciális támogatásra van szükségük, az uniós stratégiákban azonban nem fordítanak elegendő figyelmet rájuk. Ez a nőkre, illetve a fogyatékkal élőkre vonatkozó stratégiáról egyaránt elmondható. Mintha nem is léteznének, vagy mintha kevesebbet érnének, mint a többi lakos” – mondja Gunta Anča, a vélemény előadója.

Az EGSZB sürgette az EU-t és a tagállamokat, hogy hajtsák végre a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezményt, különösen annak a fogyatékossággal élő nőket érintő 6. cikkét.

Hangsúlyozta, hogy az uniós országoknak csatlakozniuk kell a nőkkel szembeni erőszak és a kapcsolati erőszak elleni küzdelemről és azok megelőzéséről szóló egyezményhez (isztambuli egyezmény), hiszen a fogyatékossággal élő nők három-ötször akkora eséllyel esnek ilyen erőszak áldozatául, mint fogyatékosság nélkül élő társaik.

A vélemény tartalma beépül majd az Európai Parlamentnek a témáról az ősz folyamán készülő jelentésébe. (ll)