EGSZB info

Az európai kultúra és örökség népszerűsítésével foglalkozó szervezetek és magánszemélyek még mindig pályázhatnak az EGSZB 2018. évi civil társadalmi díjára, melynek segítségével egyrészt ismertebbé tehetik tevékenységüket, másrészt finanszírozáshoz juthatnak jövőbeli projektjeikhez.

A jelentkezéseket szeptember 7-ig lehet benyújtani. A díjat olyan civil társadalmi szervezetek és magánszemélyek nyerhetik el, akik a következők terén tevékenykednek:

• figyelemfelhívás az európai identitások sokrétűségére és gazdagságára,
• az Európa kulturális gazdagságában rejlő lehetőségek kiaknázása,
• az európai kulturális örökséghez való hozzáférés elősegítése, és
• az olyan európai értékek népszerűsítése, mint az emberi méltóság és az emberi jogok tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség és a jogállamiság.

A legfeljebb öt nyertest összesen 50 000 euróval díjazzuk.

A díjra az Európai Unióban hivatalosan bejegyzett minden helyi, regionális, országos vagy uniós szinten tevékenykedő civil szervezet, illetve magánszemély pályázhat.

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság azért hirdeti meg immár tizedik éve a civil társadalmi díjat, hogy jutalmazza és ösztönözze azokat a civil szervezetekhez és/vagy magánszemélyekhez köthető, kézzelfogható kezdeményezéseket és teljesítményeket, melyek nagyban hozzájárultak az európai kohézió és integráció alapjául szolgáló közös értékek népszerűsítéséhez. A 2017-es díj témája a minőségi foglalkoztatás és a vállalkozói készség volt.

A követelmények teljes listája és az online pályázati űrlap itt érhető el. (dm)

Az energetikai átállás előnyös lehet Európa regionális gazdaságai számára. A decentralizált, megújuló és digitalizált energiaellátási formákra való áttérés a környezeti hasznokon túlmenően gazdasági előnyökkel is járna az Európai Unió régiói számára. A Lutz Ribbe által kidolgozott jelentésben az EGSZB kifejti, hogy az intelligens energiatermelés legalább négy okból segítheti a regionális gazdaságokat, és arra kéri az Európai Bizottságot, hogy szisztematikusan kapcsolja össze a jövőbeli regionális és társadalmi kohéziós politikát az energiaunióra irányuló kezdeményezéssel.

Jóllehet az európai szintű nyilvános és politikai vita középpontjában általában a decentralizált átmenet környezeti előnyei vagy kapcsolódó kockázatai állnak, az EGSZB más szempontot ragad meg, és kijelenti, hogy a megújuló energiaforrások fejlesztése gazdasági előnyökkel járhat az uniós régiók számára. Az energetikai átállás kiváló lehetőséget jelent a helyi gazdaságok számára, különösen a strukturális szempontból gyenge és vidéki európai régiók számára. A 2018. július 11-i plenáris ülésen elfogadott EGSZB-vélemény hangsúlyozza, hogy a szén-dioxid-mentes energiaelőállítás a következők révén hozhatja előnyös helyzetbe a régiókat:

• csökkenti az üzemanyag-behozatal szükségességét,
• gazdasági értéket generál az érintett régióban, mindenekelőtt ha a felelősségvállalás helyi szinten marad,
• fenntartható és minőségi munkahelyeket teremt a megújulóenergia-termeléshez kapcsolódó felszerelés, üzemeltetés és karbantartás területén,
• és végül
• növeli a regionális adóbevételeket.

Az EGSZB júliusi plenáris ülésén az energetikai átállásról folytatott vita keretében Maroš Šefčovič, az Európai Bizottság energiaunióért felelős alelnöke kiemelte, hogy mennyire fontos összekötni az EU energiaügyi kezdeményezéseit a regionális politikával és fejlesztéssel, valamint megerősíteni az együttműködést az uniós testületek és a civil társadalom között.

„A tervek és a politikai kötelezettségvállalások helyi szinten öltenek testet konkrét projektekben. Az energiauniót nem lehet Brüsszelben kiépíteni: annak a városokban és a falvakban kell megvalósulnia. Ehhez együttes erőfeszítésre van szükség, amelynek nyomán kreatív megoldások születnek” – fejtette ki Maroš Šefčovič.

Maroš Šefčovič megerősítette, hogy az Európai Bizottság elkötelezett amellett, hogy a jövőben fellépjen azon akadályok felszámolása érdekében, amelyek jelenleg megnehezítik a polgárok „termelő-fogyasztókként” történő aktív és teljes körű részvételét az energetikai átállásban, illetve hogy bizalmat építsen a zöld energiába beruházók körében.

Luca Jahier EGSZB-elnök összefoglalásként hangsúlyozta az EGSZB jövőképét és szerepét annak biztosításában, hogy mindenki véleménye meghallgatásra találjon: „Az EGSZB igyekszik garantálni, hogy az egész európai szervezett civil társadalom szakértelmének összefogása révén mindenki élvezhesse az európai gazdaság modernizációjának előnyeit – akár a környezetvédelem, a foglalkoztatás és a gazdasági értékteremtési lehetőségek tekintetében, akár fogyasztóként”. (mp)

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) arra kérte az uniós intézményeket és a tagállamokat, hogy tegyenek többet a fogyatékossággal élő nők és lányok védelme érdekében, akiknek – részben nemük, részben fogyatékosságuk miatt – továbbra is a diszkrimináció többféle formájával kell szembenézniük az EU társadalmában, ami gyakran a társadalomból való kirekesztődésükhöz vezet.

Ez a 40 millió nőt magában foglaló csoport – annak ellenére, hogy Európa teljes női népességének 16%-át teszi ki – az egyik legsebezhetőbb és leginkább marginális helyzetben lévő csoport az európai társadalomban.

Júliusban elfogadott véleményében az EGSZB kijelentette, hogy az Unió és tagállamai nem rendelkeznek megfelelő, erőteljes jogi kerettel a fogyatékossággal élő összes nőt és lányt megillető emberi jogok védelméhez és garantálásához.

„A fogyatékossággal élő nőknek speciális támogatásra van szükségük, az uniós stratégiákban azonban nem fordítanak elegendő figyelmet rájuk. Ez a nőkre, illetve a fogyatékkal élőkre vonatkozó stratégiáról egyaránt elmondható. Mintha nem is léteznének, vagy mintha kevesebbet érnének, mint a többi lakos” – mondja Gunta Anča, a vélemény előadója.

Az EGSZB sürgette az EU-t és a tagállamokat, hogy hajtsák végre a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezményt, különösen annak a fogyatékossággal élő nőket érintő 6. cikkét.

Hangsúlyozta, hogy az uniós országoknak csatlakozniuk kell a nőkkel szembeni erőszak és a kapcsolati erőszak elleni küzdelemről és azok megelőzéséről szóló egyezményhez (isztambuli egyezmény), hiszen a fogyatékossággal élő nők három-ötször akkora eséllyel esnek ilyen erőszak áldozatául, mint fogyatékosság nélkül élő társaik.

A vélemény tartalma beépül majd az Európai Parlamentnek a témáról az ősz folyamán készülő jelentésébe. (ll)

A digitális üzleti modellek adóztatásával kapcsolatos, uniós szinten javasolt megoldásoknak összhangban kell állniuk a társasági adó terén alkalmazott közös nemzetközi gyakorlattal és megállapodásokkal – szögezi le az EGSZB egy nemrég elfogadott jelentésében. Az Európai Bizottság jogalkotási csomagja azonban a vállalkozások forgalmának megadóztatására irányul a nyereségé helyett, és az értékesítés helyén kíván adót kivetni az értékteremtés helye helyett.

Az EGSZB szerint ez a megközelítés veszélybe sodorhatja az uniós egységes piac integritását és kettős adóztatáshoz vezethet. Ezenkívül növelheti a nemzetközi adórendszerek bonyolultságát és így a beruházók számára a bizonytalanságot. Ezekre az aggodalmakra tekintettel az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy végezzen kiegészítő hatásvizsgálatot a javasolt intézkedésekre vonatkozóan.

Nagyon fontosnak tartja, hogy új elveket dolgozzanak ki arra vonatkozóan, hogy a vállalatok digitális tevékenységekből eredő nyereségét hogyan rendeljék hozzá egy uniós tagállamhoz, és hogyan adóztassák meg. A digitális szolgáltatásokat nyújtó vállalkozásoknak a hagyományos vállalkozásokhoz hasonlóan hozzá kell járulniuk az államháztartáshoz, és viselniük kell a közszolgáltatások finanszírozásához szükséges adóteher egy részét, de minden megoldásnak igazságosnak kell lennie és konszenzuson kell alapulnia, valamint egyenlő versenyfeltételeket kell teremtenie valamennyi uniós gazdaság számára.

Aggályai ellenére azonban az EGSZB úgy véli, hogy a digitális tevékenységek adóztatására vonatkozó európai bizottsági kezdeményezések a helyes irányba tett lépést jelentenek, és üdvözli, hogy az Európai Bizottság globális megoldást kíván találni. Az Európai Bizottság nemzetközi vitát indított el, most tehát rendkívül fontos, hogy a tagállamok közös álláspontra jussanak és előremozdítsák a folyamatban lévő vitákat, hogy az OECD szintjén is megtalálják a szükséges globális megoldást. (jk)

Az Európai Bizottság által az európai pénzügyi ágazat technológiájának fejlesztésére vonatkozóan javasolt intézkedéseket oly módon kell kiigazítani, hogy a piac ösztönzése egyensúlyban legyen a pénzügyi és gazdasági rendszer biztonságával és stabilitásával. Az EGSZB megítélése szerint a javasolt cselekvési terv jó alapot nyújt, ugyanakkor további intézkedésekre van szükség a pénzügyi technológia teljes potenciáljának kiaknázásához, illetve a biztonság, a védelem és az egyenlő piaci feltételek biztosításához valamennyi piaci szereplő számára.

Az EGSZB meggyőződése, hogy a pénzügyi technológiai szereplőkre ugyanazoknak a szabályoknak kellene vonatkozniuk, mint a pénzügyi szektorra, különösen az ellenálló képesség, a kiberbiztonság és a felügyelet tekintetében, és hogy olyan szabályokra van szükség, amelyek biztosítják a pénzügyi technológia egységes fejlesztését az EU-ban. Az Európai Bizottságnak világossá kell tennie a felhőalapú szolgáltatásokat nyújtó vállalatok felelősségét az általuk kezelt személyes adatok védelmével kapcsolatban, illetve meg kell határoznia a lehetséges szabályokat.

Az EGSZB mindazonáltal támogatja az Európai Bizottság cselekvési tervét, mivel az hozzájárulhat a tőkepiaci unió, a GMU és a digitális egységes piac kiteljesítéséhez. Az EGSZB emellett üdvözli a közösségi finanszírozási tevékenységekre vonatkozó támogató keretre tett európai bizottsági javaslatokat, mivel azok új lehetőségeket, nagyobb biztonságot és védelmet biztosítanak valamennyi piaci szereplő számára. Ugyanakkor legalább a kezdeti időszakban még több figyelmet kellene fordítani a közösségi finanszírozási tevékenységekhez és piacokhoz kötődő kockázati tényezőkre annak érdekében, hogy még inkább fel lehessen tárni, illetve lehetőség szerint enyhíteni azokat, valamint hogy garantálni lehessen az összes érintett fél biztonságát és védelmét.

Ezenkívül többet kell foglalkozni a pénzmosással, a terrorizmus finanszírozásával és a közösségi finanszírozáshoz kapcsolódó adóztatással kapcsolatos kérdésekkel, és rendelkezéseket kell bevezetni a javasolt uniós rendszer rendszeres nyomon követésére és értékelésére. (jk)

Az EGSZB üdvözli az Európai Bizottság nemteljesítő hitelekre vonatkozóan tett javaslatait. Noha jónak tartaná, ha a javasolt rendelethez hatásvizsgálatot is végeznének, úgy véli, hogy a javaslatok hozzájárulnak majd a GMU erősítéséhez és ahhoz, hogy közeledjünk a bankunió megvalósítása felé.

További uniós szintű intézkedésekre van szükség ahhoz, hogy csökkentsük a nemteljesítő hitelek volumenét és megakadályozzuk az ilyen hitelek felhalmozódását. Az is nagyon fontos, hogy a rossz adósságok kikerüljenek a pénzügyi intézmények mérlegeiből, elkerülve ezzel a jövőben a túlzott eladósodás következményeit, és lehetővé téve a bankok számára, hogy a vállalkozásoknak és a magánszemélyeknek történő hitelezésre koncentrálhassanak. A jövőben a hitelintézeteknek oda kell figyelniük a felelős hitelnyújtásra.

Az Európai Bizottság javaslatait értékelő EGSZB-vélemény megkérdőjelezi az „egyenmegoldásokon” alapuló megközelítést és a javasolt kötelező prudenciális óvintézkedések keretében az új nemteljesítő hitelekre képzendő céltartalékok ütemezését. Az óvintézkedések alkalmazásánál figyelembe kellene venni a nemzeti polgári jogi rendszerekben meglévő eltéréseket és a polgári bírósági eljárások hosszát. A javasolt ütemezés arra kényszerítheti a bankokat, hogy gyorsan eladják az új nemteljesítő hiteleket, ami hátrányos az érintett vállalatok számára.

Éppen ezért ajánlatos felmérni, hogy a javasolt rendelet várhatóan milyen hatást gyakorol a bankokra, a háztartásoknak történő hitelnyújtásra, a kkv-kra és a GDP növekedésére. Csak így lehet megítélni, hogy a javasolt rendelet megfelelő és hatékony lesz-e.

Az Európai Bizottság javaslatai ösztönzik a nemteljesítő hitelek másodlagos piacának fejlesztését. Az EGSZB úgy véli, hogy a szabályozó szerveknek nem kellene ösztönözniük a nemteljesítő hitelek eladását, mivel fennáll a veszélye annak, hogy a nemteljesítő hiteleket a másodlagos piacokon alacsonyabb áron adják majd el annál az értéknél, amit a bankon belüli behajtás esetén el lehetne érni. (jk)

Az EGSZB szerint az ivóvízről szóló irányelv aktualizálása során – amelyre a Right2Water polgári kezdeményezés nyomán kerül sor – a WHO iránymutatásait kell alapul venni. Az irányelvbe be kell építeni, hogy a vízhez való hozzáférés emberi jog. Az EGSZB Az ivóvízről szóló irányelv c. véleménye kéri a vízkészletek privatizációjának leállítását, és olyan intézkedéseket vár, amelyek arra ösztönöznek, hogy felelősségteljesen használjuk fel ezt a véges erőforrást. Felhívja a figyelmet arra is, hogy elébe kellene menni az ásványvízgyártó ágazatot érintő potenciális veszélyeknek.

Az EGSZB sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az Európai Bizottság javaslata nem ismeri el egyértelműen az ivóvízhez és a higiéniai szolgáltatásokhoz való, az európai polgári kezdeményezés által kért és a fenntartható fejlesztési célok közé sorolt egyetemes jogot. A WHO személyenkénti minimális napi vízmennyiségen alapuló modellje járható út lehet.

„Az ivóvíz alapvető erőforrás, amely nélkülözhetetlen valamennyi ember egészsége, jóléte és méltósága szempontjából. Létfontosságú a gazdasági és termelési tevékenységekhez is, ezért a vízkészletek privatizálásával fel kell hagyni” – érvelt Gerardo Larghi, a vélemény előadója.

Megfelelő, célzott intézkedéseket kell végrehajtani, amelyek visszatartják a polgárokat, az ipart, illetve a mezőgazdaságot a meggondolatlan vízfogyasztástól.

Az ásványvízgyártókat várhatóan érintő következmények tompítása érdekében pedig megelőző intézkedésekre, például az ágazat szerkezetátalakítására és a munkavállalók átképzésére van szükség. (sma)

A migráció volt az egyik fő téma, amikor Gernot Blümel, Ausztria európai uniós, művészeti, kulturális és sajtóügyekért felelős minisztere az EGSZB július 11-i plenáris ülésén ismertette az EU féléves osztrák elnökségének programját.

„Lehet, hogy az EU kudarcot vall a migráció kérdésében, Schengen ügyében vagy az alapértékek követése terén. Nekünk a pusztán »védelmet nyújtó Európa« helyett a »védelmet nyújtó, támogató és befogadó Európáért« kell kiállnunk” – jelentette ki Luca Jahier, az EGSZB elnöke.

Gabriele Bischoff, a Munkavállalók csoportjának elnöke úgy vélte, hogy a munkavállalók a védelmet nyújtó Európának egy másfajta koncepcióját támogatták. „Manapság, amikor az Európa iránti bizalom fogyatkozóban van, különösen fontos, hogy a polgárok tisztában legyenek vele: Európa képes biztosítani jogaikat és szabadságjogaikat” – jelentette ki.

Arno Metzler, a „Diverzitás Európa” csoport elnöke reményét fejezte ki, hogy „az osztrák elnökség az emberiességet képviseli majd, és segíti a közös munkát” – majd hozzátette: „A migráció csak az egyik témakör, de emellett más kérdéseken is együtt kell dolgoznunk, ilyen például az elektronikus kereskedelem, a szabad kereskedelem, az állampolgári részvétel vagy a többéves pénzügyi keret.”

Jacek Krawczyk, a Munkaadók csoportjának elnöke kiemelte, hogy Európa az alapértékekről is szól, amelyek vitán felül állnak. „Európa még most is válaszút előtt áll” – jelentette ki. – „Egyértelműen állást kell foglalnunk arról, hogy melyik irányba akarunk haladni. A schengeni rendszer ellehetetlenítése tragikus következményekkel járna mind a vállalkozások, mind a polgárok számára.”

Blümel miniszter megvédte a tervezett Európán kívüli migrációs központok gondolatát: „Amíg be lehet szállni egy csónakba úgy, hogy az menetjegyet jelentsen Európába, addig továbbra is emberek fognak meghalni a Földközi-tengeren” – szögezte le. (sma)

A közlekedés kulcsfontosságú a fenntartható fejlődés megvalósítása szempontjából. Jelentős gazdasági, kereskedelmi és foglalkoztatási tényező, ugyanakkor problémákat vet fel a környezeti, forgalmi és biztonsági kérdésekkel kapcsolatban. A Tellervo Kylä-Harakka-Ruonala által összeállított jelentésében az EGSZB áttekinti az ENSZ fenntartható fejlesztési céljait, és a gazdasági, társadalmi és környezeti szempontokat egyaránt figyelembe vevő, átfogó szemlélettől vezérelve sürgeti az Európai Bizottságot, hogy dolgozzon ki egy új, integrált keretet az EU jövőbeli közlekedéspolitikájára vonatkozóan.

„A közlekedés az Európai Unió egyik legfontosabb szakpolitikai területe, de sajnos a döntéshozók ma is a régi sablonok szerint gondolkodnak, ezért a szemléletet és a kezdeményezéseket is széttagoltság jellemzi. A piaci kérdések például a közlekedéspolitikához tartoznak, míg az éghajlattal és energiával kapcsolatos kérdéseket az energiaunió részeként kezelik” – mondta Tellervo Kylä-Harakka-Ruonala előadó.

Ezenkívül a digitalizációval és a robotizációval járó lehetőségeket és kihívásokat is eredményesen kezelni kell. „A személyek és az áruk mobilitásának biztosításához a közlekedésnek hozzáférhetőnek, megfizethetőnek, gördülékenynek és hatékonynak, valamint megbízhatónak és biztonságosnak kell lennie. Ehhez a fenntartható fejlesztési céloknak megfelelően jelentős beruházásokra van szükségünk a megfelelő infrastruktúra, az innováció és a hatékony közlekedési rendszerek, többek között a közösségi közlekedés terén” – szögezte le az előadó.

A vélemény azt is hangsúlyozza, hogy a közlekedéspolitika összeállításába és végrehajtásába feltétlenül be kell vonni a civil társadalmat. Az állami szektornak központi szerepet kell játszania, de az alulról építkező fellépéseket és partnerségeket is elő kell segíteni. (mp)

Az EU-ban végbemenő digitális átmenetet az európai értékek tiszteletben tartásával és erőteljesebb szociálpolitikákkal kell alátámasztani annak biztosítása érdekében, hogy senki se maradjon le. Az európai társadalom egészének – munkavállalóknak, vállalatoknak és a nagyközönségnek egyaránt – inkább profitálni kell tudniuk az új technológiák által kínált óriási lehetőségekből, hangsúlyozta az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) júliusban tartott plenáris ülésén.

Az EU osztrák elnökségének felkérésére Az EU elképzelései a digitalizált munkakörnyezetre történő áttérés irányításával kapcsolatban címmel kidolgozott véleményében az EGSZB számos olyan prioritást sorol fel az EU számára, amelyeknek gondoskodniuk kellene arról, hogy a digitalizálás előnyei elérhetőek legyenek. Ezek magukban foglalják az európai munkavállalók kompetenciafejlesztését, a szociális biztonsági rendszerek megerősítését és a munkahelyi sokszínűség biztosítását, így például azt, hogy a digitális ágazatbeli munkahelyeken többé ne a férfiak legyenek többségben.

Az EGSZB ugyanakkor figyelmeztetett arra, hogy a szociálpolitikákba való beruházás az EU összes közkiadásának csupán 0,3%-át teszi ki, és megítélése szerint ezen javítani kell.

Ismételten kiemelve a „human-in-command” (emberi vezérlésű) megközelítés fontosságát, az EGSZB kijelenti, hogy ösztönzi a társadalmi szempontból felelős és a közjó szolgálatában álló mesterséges intelligencia fejlesztését.

„Az algoritmusok működésének átláthatatlansága és az, hogy az emberi ellenőrzés alól kisikló döntéseket milyen módon hozzák meg, hatalmas kihívások elé állítja az EU-t, és alapvető kérdéseket vet fel arról, hogy milyen társadalomban akarunk élni” – állapította meg az EGSZB. (ll)

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság tagjai és a montenegrói civil társadalom képviselői július 17-én Podgoricában megvitatták a csatlakozási tárgyalások aktuális állását és a további teendőket, és közös nyilatkozatot fogadtak el.

Az EU–Montenegró konzultatív vegyes bizottság (kvb) arra kérte a montenegrói kormányt, hogy fokozza a tárgyalási fejezetek lezárásához szükséges követelmények teljesítésére tett erőfeszítéseit, különös tekintettel a jogállamisággal kapcsolatos időközi mutatókra.

A szociálpolitikát és a foglalkoztatást illetően a kvb hangsúlyozta, hogy a munkajogi törvénynek fontos szerepe van: ez képezi a munkaerőpiac strukturális reformjának alapját. Egy ilyen reform pedig hasznos volna az ország általános gazdasági és szociális helyzete szempontjából. A munkavállalók szabad mozgására való felkészülés érdekében a kvb arra kérte a montenegrói hatóságokat, hogy időben kezdjenek el felkészülni a szociális biztonsági rendszerek koordinációjában és a foglalkoztatási szolgálatok EURES hálózatában való részvételre, valamint az európai egészségbiztosítási kártya alkalmazására. A média és a civil szervezetek helyzetét illetően a kvb aggodalmát fejezte ki a sajtószabadsággal kapcsolatban, különös tekintettel az országos közszolgálati műsorszolgáltatóra (RTCG).

A kvb következő (12.) ülésére 2018 második felében kerül sor Brüsszelben. A kvb-nek 12 tagja van, az EGSZB, illetve a montenegrói civil társadalom hat-hat képviselőjével. (ks)

Az uniós és afrikai gazdasági és társadalmi szereplők hálózata szerint az afrikai fiatalok kulcsszerepet töltenek be Afrika gazdasági és társadalmi fejlődésében. A hálózat éves ülésének középpontjában az afrikai fiatalok álltak, akik a gazdasági fejlődés motorjai, valamint a migráció által leginkább érintett korcsoportot képviselik.

Az ülés résztvevői a zárónyilatkozatban kiemelték, hogy a civil társadalom szerepe az Afrika és az EU közötti kapcsolatokban az, hogy strukturált módon, rendszeresen hozzájáruljon az EU–Afrika stratégiához, valamint hangsúlyozták, hogy az érdekelt feleknek részt kell venniük a megfelelő platformokban, amelyek révén ajánlásokat fogalmazhatnak meg a politikai testületekhez a jó kormányzás és a polgári részvétel biztosítása céljából.

Afrika földrajzi sokszínűségét képviselve Burkina Fasó-i, kenyai, szváziföldi és madagaszkári fiatal vállalkozók ismertették sikertörténeteiket. Ezzel bemutatták, milyen energikusak és vállalkozó szelleműek az afrikai fiatalok, Afrika- és Európa-szerte ösztönözve és inspirálva ezzel az embereket.  „A gazdasági fejlődés folyamatban van. Eszközökre van szükségünk, nem európai finanszírozásra. Jobban kell teljesítenünk Afrikában, különben mindannyian Európába jövünk” – mondta Fahiz Diallo, egy fiatal Burkina Fasó-i vállalkozó, aki előregyártott elemekből történő építkezéssel foglalkozik.

Az ülés következtetéseit az EU és Afrika közötti kapcsolatok nem állami szereplőinek hozzájárulásaként elküldik majd az uniós és afrikai intézményeknek és politikai testületeknek.

Az EGSZB „Munkaadók” csoportjának cikke

Az európai gazdaságban éves szinten több mint 2%-os termelékenységi kiesés tapasztalható strukturális munkaerőhiány miatt. Erre mutat rá egy a közelmúltban készült tanulmány, amelyet az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) rendelt meg. Ez munkaóránként 80 eurócentnyi többletköltséget jelent. Reformok hiányában pedig a helyzet csak rosszabb lesz.

A tanulmány szerint a vállalatok szerte az EU-ban egyre nehezebben találnak a megfelelő készségekkel rendelkező munkavállalókat. Egyes szakmákban, például az ikt-szakértők, orvosok, illetve tudományos, technológiai, mérnöki és matematikus szakemberek körében, továbbá a tanári, ápolói és szülésznői hivatásban a hatás már most jelentős. Hiány van középszinten képzett munkaerőből, például teherautósofőrből, szakácsból és hegesztőből is.

A következmények között szerepel, hogy költeni kell a munkavállalók képzésére, alacsonyabb a versenyképesség és lassabb a munkaerő-felvételi folyamat. A szakmai, tudományos és műszaki szolgáltatásokat nyújtó vállalatok több mint 70%-a és az ikt terén tevékenykedők 67%-a elismerte, hogy a strukturális munkaerőhiány komoly hatással van emberierőforrás-politikájukra.

A megkérdezett vállalatok a problémák gyökereként az egész életen át tartó tanulás és a képzés/átképzés hagyományának gyengeségét jelölték meg. A legnagyobb arányban a 24 éven aluliak és a 65 éven felüliek rendelkeznek nem megfelelő készségekkel. Legkevésbé a 40–54 éves korosztály érintett.

Az elvárt és a rendelkezésre álló készségek összhangjának biztosításához létfontosságú a hatékony szakképzés, az egész életen át tartó tanulás szélesebb körű elterjedése és az eredményes munkaerő-közvetítés, amint az is, hogy a készségek jobb értékelése segítsen előre azonosítani a jövőben szükségessé váló készségeket.

A szakpolitikák vonatkozásában a lassú oktatási reformok, a munkaerőpiac túlszabályozása, a munka erőteljes megadóztatása és az önkényes bérmegállapítási mechanizmusok vezetnek strukturális munkaerőhiányhoz. Változásra van szükség úgy a nemzeti és helyi önkormányzatok, mint az érintettek – oktatási intézmények, munkaadók és maguk a munkavállalók – részéről.

A tanulmányt az Institute for Market Economics készítette az EGSZB „Munkaadók” csoportjának felkérésére. A dokumentum letölthető az alábbi linken: https://www.eesc.europa.eu/hu/node/63682 (jl)

Az EGSZB „Munkavállalók” csoportja

Az EGSZB „Munkavállalók” csoportja által a Munka 4.0-val kapcsolatos nemzeti stratégiákról készített tanulmány leszögezi, hogy elengedhetetlen a szociális partnerek bevonása, valamint hogy a munkavállalók ott szenvedik el a legkedvezőtlenebb következményeket, ahol a kollektív tárgyalások mozgástere csökkent.

A digitális átalakulás gyors üteme, valamint az ebből következő, a foglalkoztatás szabályozásával és minőségével kapcsolatos kihívások átfogó szakpolitikai válaszokat tesznek szükségessé. Az OECD becslései szerint a munkahelyek 14%-át nagy mértékben fenyegeti az automatizálás, 31%-uk pedig jelentős változásokon megy majd keresztül a következő 15–20 évben.

A tanulmány megállapításai arra utalnak, hogy a jövőben nagy lesz a kereslet a magasabban képzett munkaerő iránt, míg a közepes szintű képzettséget igénylő, közepes jövedelmet biztosító munkahelyek száma csökken.

A tanulmány hivatkozik az ILO megállapításaira, melyek szerint azok a jogi kiskapuk és szürke zónák, amelyek termékeny talajt biztosítottak a nem szabványos, alacsony színvonalú munkakörülményeknek, bizonyos országokban a kollektív tárgyalások háttérbe szorulásának eredményei.

„A Munka 4.0-val kapcsolatos nemzeti stratégiák áttekintése: a szociális partnerek szerepének átfogó elemzése” című tanulmány a következőket szorgalmazza:

• a szociális párbeszéd megerősítése azáltal, hogy a szociális partnereket közvetlenül bevonják egy igazságos digitális átállási folyamat alakításába a minőségi munkahelyek és a tisztességes bérek garantálása érdekében,
• univerzális szociális védelmi rendszerek,
• a munkahelyi egészségvédelemre és biztonságra vonatkozó aktualizált normák az új technológiák esetében,
• a munkahelyteremtés előrejelzése, valamint
• képzési programok kidolgozása.

A tanulmányt 2018. október 18-án, a „Munkavállalók” csoport által szervezett rendezvényen fogják hivatalosan ismertetni és megvitatni. (prp)

Szerző: az EGSZB „Diverzitás Európa” csoportja

Az EGSZB „Diverzitás Európa” csoportja által július 20-án szervezett strukturált ötletbörze során arra ösztönöztük a résztvevőket, hogy próbáljanak a megszokott sémákból kilépve olyan, újszerű ötletekkel előállni, amelyek alapján javaslatok születhetnek az Európa jövője témájában rendezendő nagyszebeni csúcstalálkozóhoz.

A polgárok EU-ba vetett bizalmának visszaszerzése címmel tartott rendezvény során a következő alapkérdéseket vizsgáltuk:

• Mit kellene az EU átfogó/horizontális prioritásainak tekintenünk?
• Hogyan nyerhetjük vissza a polgárok bizalmát? Egy hatékony európai szociálpolitika előmozdításával, a szegénység és társadalmi kirekesztés elleni küzdelemmel vagy egy igazságos migrációs rendszer támogatásával?
• Miként mozdíthatjuk elő a kiegyensúlyozott gazdasági növekedést és a jogok védelmét?
• Hogyan teremthetünk közösen egy fenntartható környezetet?
• Hogyan népszerűsíthetjük eredményesen Európát és hogyan tájékoztathatunk hatékonyan róla, csillapítva egyúttal a biztonsági jellegű aggályokat és a populisták keltette félelmeket?
• Mit akarnak ezenfelül az európaiak, és hogyan tudna az EU megfelelni az elvárásaiknak?

Ez a rendezvény a csoport első hozzájárulása az EGSZB Krakkótól Nagyszebenig és a további lépések című projektjéhez, amelyet a kibővített Elnöki Testület június 11-én indított el Krakkóban, arra kérve az EGSZB szerveit – a három csoportot, a szekciókat, a megfigyelőközpontokat és az ideiglenes csoportokat –, hogy a 2019 márciusában, Nagyszebenben rendezendő csúcstalálkozóra készülve határozzák meg, mit tekintenek prioritásnak Európa jövője kapcsán.

A vita során sokféle elgondolás került szóba; ezek a következő témákhoz kapcsolódtak: ifjúság, fenntartható fejlődés, kkv-k, béke, alapjogok, a szabad foglalkozások, új együttműködési formák, szabályok lefektetése, átláthatóság, szociális innováció, illetve az Európáról folytatott kommunikáció.

A konkrét javaslatok alapján a közeljövőben elkészül majd a prioritások teljes listája. (ih)