Júliusban az EGSZB javaslatokat nyújtott be a következő jogalkotási időszak gazdasági menetrendjére vonatkozóan, és azt ajánlotta, hogy ezek képezzék az új uniós gazdasági stratégia alapját.

A jövőbeli gazdaságpolitikának és irányításnak az EGSZB szerint tekintettel kell lennie a geopolitikai és társadalmi kihívásokra, például a gazdasági fejlődés világszintű visszaesésére, a megoldatlan kereskedelmi vitákra, a brexitre, az éghajlatváltozásra és a demográfiai változásokra, a növekvő egyenlőtlenségekre és a negyedik ipari forradalomra, valamint hozzá kell járulnia a válságokkal szembeni ellenálló képesség erősítéséhez és a gazdasági modell fenntarthatóságához. Ezek a kihívások olyan átfogó gazdasági stratégiát követelnek meg, amely egyértelmű szakpolitikai célkitűzésekkel és koherensebb gazdaságirányítási kerettel rendelkezik.

A GMU mind a négy pillérét – a monetáris és pénzügyi, a gazdasági, a társadalmi és a politikai pillért – kiegyensúlyozott módon kell megerősíteni, és pozitív narratívára van szükség az EU gazdaságának jövőbeli fejlődését illetően. Az EGSZB többek között egy közös fiskális eszközrendszer létrehozását szorgalmazza az euróövezet szintjén, valamint a kereslet- és kínálatoldali intézkedések közötti egyensúly megteremtését, illetve az Európai Parlamentnek, a szociális partnereknek és a civil társadalmi szervezeteknek a kulcsfontosságú szociális és gazdaságpolitikai döntésekbe való fokozott bevonását kéri.

A felfelé irányuló konvergenciát illetően az EGSZB úgy véli, hogy támogatni kell az oktatást és képzést, a kutatást-fejlesztést és az innovációt. Ezek az intézkedések megerősíthetik az európai gazdaság versenyképességét, abból kiindulva, hogy a gazdaság képes fenntartható módon növelni termelékenységét és az életszínvonalat, eközben lépéseket téve a klímasemlegesség megvalósítása felé is.

További információk: ECO/492 és ECO/493. (jk)