Európában a körforgásos gazdaság fejlődésének fellendítését célzó fellépések mind ez idáig a termelésre és arra összpontosultak, hogy a különféle ágazatokat körforgásos üzleti modellek bevezetésére és a körforgásos opciók piacra dobására ösztönözzék. A feltételek immár adottak ahhoz, hogy a fogyasztókat bevonjuk, és eszközöket adjunk a kezükbe, hogy nap mint nap fenntartható vásárlási döntéseket hozzanak – így az EGSZB júliusban elfogadott jelentése.

A fogyasztók szerepe a körforgásos gazdaságban című jelentésben az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság stratégiai szemléletváltást sürget, nevezetesen azt, hogy minden kormányzati szinten a fogyasztókat helyezzék a körforgásos gazdasággal kapcsolatos szakpolitikák középpontjába.

A körforgásos gazdaságra való áttérés első szakaszában a fogyasztók pusztán a háztartási hulladék újrafeldolgozásában részt vevő városi szereplőkként vehettek részt, a politika az üzleti szereplőkre koncentrált. Az EGSZB rámutat, hogy az európai bizottsági kezdeményezések eddig a szabályozásra és a termelésre összpontosítottak: jelentősen növelték az újrafeldolgozási szintet és bevezették a környezettudatos tervezés fogalmát.

„Most ideje, hogy a körforgásos gazdaság 2.0 a fogyasztókkal foglalkozzon” – mondta Carlos Trias Pintó előadó, és sürgette az Európai Bizottságot, hogy az új kezdeményezéseiben már ezt a szemléletet érvényesítse.

Hangsúlyozta továbbá, hogy a második szakasz középpontjában a fogyasztók tájékoztatása áll majd. A tájékoztatás és az oktatás kulcsfontosságú ahhoz, hogy a fogyasztókat körforgásos magatartásformák felé tereljük. Ezért az oktatást és az egész életen át tartó tanulást be kell vetni, és minél objektívabb tájékoztatást kell nyújtani a fogyasztók számára.

Az EGSZB szorgalmazza, hogy – a kötelező címkézés bevezetése előtt – önkéntes jelleggel tüntessék fel a címkén a termék szociális és környezeti lábnyomát, azaz, hogy hozzájárul-e a kibocsátáscsökkentéshez, a biológiai sokféleség megőrzéséhez és az erőforrás-hatékonysághoz, kerülték-e a nagy környezeti hatású összetevők használatát, mennyi a várható élettartama, illetve hol lehet alkatrészeket beszerezni és javíttatni.

Ennek ellenére, még ha tájékoztatással és oktatással nagy lökést adhatunk is a fogyasztóknak, hogy környezetbarát, javítható és tartós termékeket válasszanak, sokan nem fogják tudni megfizetni azokat. Az EGSZB úgy véli, hogy a tagállamok ösztönző gyanánt egy jutalomalapú megközelítést fogadhatnának el, a helyi önkormányzatok pedig a közbeszerzés révén támogathatnák a fenntartható beszállítókat. (dm)