EGSZB info

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) július 18-i plenáris ülésén vendégül láttuk Finnország szociális és egészségügyi miniszterét, Aino-Kaisa Pekonent, aki ismertette az EU soros finn elnökségének programját. A program kiemelt figyelmet fordít a fenntarthatóságra és a polgárok jóllétére. Pekonen asszony az elnökség egyéb prioritásai között kiemelte azt is, hogy törekednek majd a jogállamiság erősítésére és az uniós alapértékek jobb érvényesítésére. 

Aino-Kaisa Pekonen beszédének felvezetésében Luca Jahier, az EGSZB elnöke szólt azokról a kihívásokról is, amelyekkel az EU finn elnökségének foglalkoznia kell majd. „A 2030-ig tartó időszakra szóló menetrend végrehajtásához holisztikus megközelítésre lesz szükség” – jelentette ki –, „amely a gazdasági és a társadalmi problémák együttes kezelését tételezi fel.” Ehhez a gondolathoz kapcsolódva Pekonen asszony leszögezte, hogy „Finnország hatással akar lenni az EU jövőjére, és ennek a jövőnek társadalmi, gazdasági és ökológiai szempontból fenntarthatónak kell lennie.”

A finn elnökség számára ezért kiemelten fontos, hogy az EU globális szinten élen járjon az éghajlatváltozás elleni fellépések terén. Ennek érdekében az elnökség az Európai Tanács kérésének megfelelően 2019 végéig megállapodást szeretne kötni egy olyan, hosszú távú tervnek a főbb elemeiről, amelynek alapján az EU kötelezettséget vállal a klímasemlegesség megvalósítására.

A finn elnökség emellett intenzívebbé kívánja tenni a párbeszédet más globális szereplők mellett az EU-n belüli egyéb intézményekkel és partnerekkel is. „A szociális partnerekkel folytatott párbeszéd a finn elnökség egyik prioritása” – jegyezte meg végül Pekonen asszony. „Az EGSZB kulcsszerepet játszik, és örülünk, hogy olyan, fontos véleményeket dolgoz ki, amelyek összhangban vannak javaslatainkkal.” (dgf)

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) plenáris ülése keretében, július 18-án vitára került sor Conny Reuterrel, az EGSZB keretében működő, a civil társadalom európai szervezeteivel és hálózataival kapcsolatot tartó csoport egyik társelnökével.

Reuter úr elmondta, milyen megállapítások és ajánlások születtek a június közepén, Brüsszelben rendezett 2019. évi civil társadalmi napokon, amelynek fő témája a fenntartható demokrácia volt. Kitért a kapcsolattartó csoport szerepére is. Ezt a csoportot 2004-ben alakították, és egyedülálló szervként működik az EU-n belül azzal a feladattal, hogy biztosítsa az uniós intézmények és a civil társadalom szervezeteinek európai hálózata közötti folyamatos uniós szintű párbeszédet.

„Csoportunk célja, hogy egy progresszív és inkluzív Európában előmozdítsuk a civil párbeszédet” – jelentette ki a plenáris ülésen Conny Reuter, hangsúlyozva, hogy a csoport fontos szerepe abban áll, hogy a nemzeti érdekek fölé emelkedve uniós kitekintést nyújt a fontos témákkal és szakpolitikákkal kapcsolatban.

Luca Jahier, az EGSZB-elnöke elismerően nyilatkozott az EGSZB kapcsolattartó csoportjának kiváló munkájáról. „Hidakat akarunk építeni ahelyett, hogy ajtókat csuknánk be. Azért vagyunk itt, hogy együtt dolgozzunk egy jobb Európáért.” – hangsúlyozta.

Szoros együttműködésük jeleként a kapcsolattartó csoport és az EGSZB minden évben megszervezi a civil társadalmi napokat, hogy bemutassák, mivel járulnak hozzá a civil társadalmi szervezetek egy olyan Európai Unió építéséhez, amely jobban megfelel a polgárok igényeinek. A rendezvény idén már tizedik alkalommal kerül megrendezésre. Luca Jahier elmondta, hogy a civil társadalmi napok mára az EGSZB egyik legismertebb rendezvényévé vált. Júniusban több mint 250-en vettek részt rajta. (ll)

Az EGSZB támogatja az akkumulátorokra vonatkozó, az Európai Bizottság által összeállított uniós cselekvési tervet, rámutat azonban, hogy azt bővíteni kell és minél hamarabb végre kell hajtani.

Valós kockázatot jelent, hogy az európai gépjárműipar szereplői közül nagyon sokan az akkumulátorcella-gyártó üzemekhez közeli, jórészt ázsiai régiókba helyezik át a termelést. A Colin Lustenhouwer által jegyzett és a júliusi plenáris ülésen elfogadott véleményben az EGSZB támogatja az Európai Bizottság akkumulátorokról szóló stratégiai cselekvési tervét, de arra figyelmeztet, hogy azt meg kell erősíteni és gyorsan végre kell hajtani, ha el akarjuk kerülni, hogy az európai autógyárak adott esetben az EU-n kívülre költözzenek.

„Igen magas a tét. Az ágazatban dolgozó mintegy 13 millió európai munkavállaló foglalkoztatásáról van szó” – jelentette ki Colin Lustenhouwer. „A politikusok, a kutatók és a vállalkozások széles köreiben egyértelműen érezhető, hogy sürgetőnek tartják a cselekvést. Tudják, hogy kevés időnk maradt, sőt talán már el is késtünk. Hatékony, biztonságos és környezetbarát akkumulátorokra van szükségünk.”

Hétköznapjaink immár elképzelhetetlenek akkumulátorok nélkül. Az EU jelenleg mind a fejlesztés, mind a gyártás terén jelentősen el van maradva, és Unión kívüli, főleg ázsiai országokra van utalva e téren. Az Európai Bizottságnak az akkumulátorokról szóló stratégiai cselekvési terv végrehajtására vonatkozó, 2019 áprilisában közzétett első helyzetjelentése megállapítja, hogy számos olyan intézkedés született, melynek célja egy jelentős akkumulátorgyártó ágazat létrehozása az EU-ban. A következő években azonban sokkal többet kell tennünk az EU-ban az ágazat fejlesztése érdekében, és főleg a beruházásokra és az innovációra kell koncentrálnunk. (mp)

Európában a körforgásos gazdaság fejlődésének fellendítését célzó fellépések mind ez idáig a termelésre és arra összpontosultak, hogy a különféle ágazatokat körforgásos üzleti modellek bevezetésére és a körforgásos opciók piacra dobására ösztönözzék. A feltételek immár adottak ahhoz, hogy a fogyasztókat bevonjuk, és eszközöket adjunk a kezükbe, hogy nap mint nap fenntartható vásárlási döntéseket hozzanak – így az EGSZB júliusban elfogadott jelentése.

A fogyasztók szerepe a körforgásos gazdaságban című jelentésben az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság stratégiai szemléletváltást sürget, nevezetesen azt, hogy minden kormányzati szinten a fogyasztókat helyezzék a körforgásos gazdasággal kapcsolatos szakpolitikák középpontjába.

A körforgásos gazdaságra való áttérés első szakaszában a fogyasztók pusztán a háztartási hulladék újrafeldolgozásában részt vevő városi szereplőkként vehettek részt, a politika az üzleti szereplőkre koncentrált. Az EGSZB rámutat, hogy az európai bizottsági kezdeményezések eddig a szabályozásra és a termelésre összpontosítottak: jelentősen növelték az újrafeldolgozási szintet és bevezették a környezettudatos tervezés fogalmát.

„Most ideje, hogy a körforgásos gazdaság 2.0 a fogyasztókkal foglalkozzon” – mondta Carlos Trias Pintó előadó, és sürgette az Európai Bizottságot, hogy az új kezdeményezéseiben már ezt a szemléletet érvényesítse.

Hangsúlyozta továbbá, hogy a második szakasz középpontjában a fogyasztók tájékoztatása áll majd. A tájékoztatás és az oktatás kulcsfontosságú ahhoz, hogy a fogyasztókat körforgásos magatartásformák felé tereljük. Ezért az oktatást és az egész életen át tartó tanulást be kell vetni, és minél objektívabb tájékoztatást kell nyújtani a fogyasztók számára.

Az EGSZB szorgalmazza, hogy – a kötelező címkézés bevezetése előtt – önkéntes jelleggel tüntessék fel a címkén a termék szociális és környezeti lábnyomát, azaz, hogy hozzájárul-e a kibocsátáscsökkentéshez, a biológiai sokféleség megőrzéséhez és az erőforrás-hatékonysághoz, kerülték-e a nagy környezeti hatású összetevők használatát, mennyi a várható élettartama, illetve hol lehet alkatrészeket beszerezni és javíttatni.

Ennek ellenére, még ha tájékoztatással és oktatással nagy lökést adhatunk is a fogyasztóknak, hogy környezetbarát, javítható és tartós termékeket válasszanak, sokan nem fogják tudni megfizetni azokat. Az EGSZB úgy véli, hogy a tagállamok ösztönző gyanánt egy jutalomalapú megközelítést fogadhatnának el, a helyi önkormányzatok pedig a közbeszerzés révén támogathatnák a fenntartható beszállítókat. (dm)

Az EU-nak a gazdálkodás terén nagyobb hangsúlyt kell fektetnie a rövid élelmiszerláncokra és az agroökológiára, hogy megóvja mezőgazdaságát, és ellenállóbbá tegye az új kihívásokkal, például az éghajlatváltozással szemben. Az agroökológia az élelmiszer-ellátás biztonságának szavatolásában és élelmiszereink egészségesebbé tételében is szerepet játszik, így növeli ezek értékét. A rövid ellátási láncok segítenek a kisebb mezőgazdasági üzemeknek abban, hogy növeljék jövedelmüket és felélénkítsék a vidéki területeket.

„A rövid ellátási láncokat szolgáló kezdeményezéseknek köszönhetően munkahelyek jöhetnek létre, és – különösen a vidéki területeken – elindulhat a növekedés, ami pedig jólétet generál. Ezért az a feladatunk, hogy az üzemeltetőket képessé tegyük helyi irányítású helyi élelmiszerrendszerek létrehozására. A digitalizáció mind a termelésben és feldolgozásban, mind pedig a beszerzésben és értékesítésben kulcsszerepet játszik és fog játszani a jövőben is”, fejti ki Geneviève Savigny, a „Rövid és alternatív élelmiszerláncok előmozdítása az EU-ban: az agroökológia szerepe” című vélemény előadója.

Ahhoz, hogy az agroökológiai projekt szerte Európában sikerrel járjon, az EGSZB egy strukturált, többrétű cselekvési tervet javasol, amelybe a regionális, a nemzeti és az uniós szintet egyaránt bevonják. A meglévő programokkal is azokat az intézkedéseket kellene megcélozni, amelyek az agroökológiát és a rövid ellátási láncokat támogatják.

Az EGSZB évek óta szorgalmazza, és szívesen segítené egy átfogó élelmiszer-politika kialakítását. Ez a politika adhatná a cselekvési terv keretét. (sma)

Az EGSZB szerint az európai gyártási rendszer csak akkor tud eredményesen, versenyképes módon átállni egy élenjáró, digitális és környezetbarát gazdaságra, ha az ágazat kész jelentős mértékben beruházni az innovációba. Ezért fontos, hogy az Európai Bizottság által a gyártási rendszer fejlesztésének előmozdítására tervezett lépések a vállalatok – mindenekelőtt a kkv-k – szükségleteinek valós ismeretén alapuljanak.

A gyártásnak köszönhető az európai GDP 17,3%-a, valamint az export 80%-a. „Tekintve ezeket a jelentős számokat, fontos, hogy Európa egyesítse erőit annak érdekében, hogy fenntartsa, sőt megerősítse ezt az ágazatot” – jelentette ki Antonello Pezzini, az EGSZB A fokozatos innováció támogatása a főként gyártással foglalkozó területeken című tájékoztató jelentésének előadója.

Az EGSZB arra kéri Európát és tagállamait, hogy vezessenek be megfelelő oktatási stratégiákat, amelyek létfontosságúak az új készségek és szakmai profilok elsajátításához. 

A jelenleg zajló ipari forradalom a digitális modellekről szól (felhőalapú számítástechnika, nagy adathalmazok), és a dolgok internete és az „intelligens áruk” irányába halad. A mesterséges intelligencia különösen fontos ebben a folyamatban, mivel azt a lehetőséget rejti magában, hogy az éves növekedési rátákat 20 éven belül megduplázzuk.

„Európának határozott lépéseket kell tennie a digitális technológia vonatkozásában, és meg kell könnyítenie a kkv-k számára a csúcstechnológiához való hozzáférést. Az EGSZB ezért olyan, speciális intézkedéseket és szakpolitikákat sürget, amelyek lehetővé teszik a kkv-k számára, hogy szorosabbra fűzzék kapcsolataikat a nagyobb vállalatokkal, és olyan ösztönzőket teremtenek, amelyek az innováció terén együttműködésre késztetik a kis- és a nagyvállalatokat” – tette hozzá Antonello Pezzini. (sma)

Az EGSZB szerint az EU-nak meg kell újítania gazdaságpolitikai koordinációs és irányítási rendszerét egy 2020 utáni időszakra vonatkozó új uniós fenntartható fejlődési stratégia alapján, hogy intézkedései hatékonyabbak, eredményei pedig fenntarthatóbbak legyenek.

Ennek kapcsán egy nemrégiben elfogadott véleményében az EGSZB üdvözli az Európai Bizottság javaslatát, mely szerint erősebb kapcsolatokat kell kiépíteni az európai szemeszter és a következő többéves pénzügyi keretben biztosított kohéziós támogatások között. Úgy véli, hogy ezek a kapcsolatok jelentős mértékben javíthatják az uniós gazdaságpolitika koordinálását és irányítását.

Az EGSZB ezenkívül azt javasolja, hogy a megújult uniós irányítási rendszer nagyobb mértékben támaszkodjon a civil társadalom szerepére és az azzal való együttműködésre, és szélesítse a többszintű közigazgatást. Ennek értelmében javasolja egy az érdekelt feleket szolgáló EGSZB-s információs központ létrehozását.

Az EGSZB egy másik véleménye szorosabb kapcsolatokat szorgalmaz az Európai Stratégiai Beruházási Alap, az azt követő InvestEU program, valamint más európai vagy tagállami beruházási programok között. Egyértelmű beruházási célok meghatározását, szabályozási egyszerűsítést és további iránymutatásokat javasol annak érdekében, hogy nagyobb földrajzi és ágazati egyensúly valósuljon meg az európai beruházási terv keretében.

Ha az EU a gazdaságpolitikai koordináció legfontosabb elemeként használja fel az európai szemesztert, akkor az hozzájárulhat ezeknek az ajánlásoknak a megvalósításához. (jk)

Júliusban az EGSZB javaslatokat nyújtott be a következő jogalkotási időszak gazdasági menetrendjére vonatkozóan, és azt ajánlotta, hogy ezek képezzék az új uniós gazdasági stratégia alapját.

A jövőbeli gazdaságpolitikának és irányításnak az EGSZB szerint tekintettel kell lennie a geopolitikai és társadalmi kihívásokra, például a gazdasági fejlődés világszintű visszaesésére, a megoldatlan kereskedelmi vitákra, a brexitre, az éghajlatváltozásra és a demográfiai változásokra, a növekvő egyenlőtlenségekre és a negyedik ipari forradalomra, valamint hozzá kell járulnia a válságokkal szembeni ellenálló képesség erősítéséhez és a gazdasági modell fenntarthatóságához. Ezek a kihívások olyan átfogó gazdasági stratégiát követelnek meg, amely egyértelmű szakpolitikai célkitűzésekkel és koherensebb gazdaságirányítási kerettel rendelkezik.

A GMU mind a négy pillérét – a monetáris és pénzügyi, a gazdasági, a társadalmi és a politikai pillért – kiegyensúlyozott módon kell megerősíteni, és pozitív narratívára van szükség az EU gazdaságának jövőbeli fejlődését illetően. Az EGSZB többek között egy közös fiskális eszközrendszer létrehozását szorgalmazza az euróövezet szintjén, valamint a kereslet- és kínálatoldali intézkedések közötti egyensúly megteremtését, illetve az Európai Parlamentnek, a szociális partnereknek és a civil társadalmi szervezeteknek a kulcsfontosságú szociális és gazdaságpolitikai döntésekbe való fokozott bevonását kéri.

A felfelé irányuló konvergenciát illetően az EGSZB úgy véli, hogy támogatni kell az oktatást és képzést, a kutatást-fejlesztést és az innovációt. Ezek az intézkedések megerősíthetik az európai gazdaság versenyképességét, abból kiindulva, hogy a gazdaság képes fenntartható módon növelni termelékenységét és az életszínvonalat, eközben lépéseket téve a klímasemlegesség megvalósítása felé is.

További információk: ECO/492 és ECO/493. (jk)

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) felkéri az Európai Bizottságot, hogy alaposabban vizsgáljon meg olyan szakpolitikai lehetőségeket, amelyek egyszerre segítik az üvegházhatást okozó gázok csökkentését és ezáltal az éghajlatváltozás elleni küzdelmet, valamint a versenyképesség fenntartását. A cél az EU erőforrás- és energiaigényes iparágainak jobb védelme és támogatása kell hogy legyen, máskülönben fennáll a veszélye, hogy Európában munkahelyek szűnnek meg és helyeződnek át kevésbé tiszta gazdaságokba, és az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentését illető uniós célokat sem sikerül teljesíteni.

„A beruházások ösztönzésére irányuló jelenlegi kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) nem tudja elérni a célját, mivel világszintű alkalmazása egyelőre nem reális. Ha csak Európában alkalmazzák, fennáll a kibocsátásáthelyezés és így a beruházásáthelyezés kockázata” – figyelmeztetett Aurel Laurenţiu Plosceanu, „Az éghajlat- és energiapolitikák összehangolása ipari-ágazati szempontból” című, július 17-én elfogadott EGSZB-vélemény előadója. „Az EU-nak és a tagállamoknak jövőbeli beruházásaikat a K+F+I-re, valamint arra kell összpontosítaniuk, hogy alacsony vagy nulla szén-dioxid-kibocsátással járó technológiákat vezessenek be mind az erőforrás- és energiaigényes iparágakban, mind pedig a szükséges villamos energia előállításában. Emellett a munkaerő oktatását és képzését is kiemelten kell kezelniük” – tette hozzá Enrico Gibellieri társelőadó.

Mivel például az acél-, alumínium- és üvegiparban az energiaköltségek az összes költség mintegy 25%-át teszik ki, az ÜHG-kibocsátások költsége is magas. A kibocsátáskereskedelmi rendszer alkalmazása mellett az európai termékek drágulni fognak, és fennáll a veszélye, hogy a nemzetközi piacon olcsóbb termékek kiszorítják őket. (sma)

Az energiaunió helyzetéről szóló éves EGSZB-vélemény felméri az eddig elért eredményeket, és arra kéri az Európai Bizottságot, hogy több figyelmet fordítson a szociális szempontokra.

„Az energiaunió még nem valósult meg. Az uniós politikai döntések szintjén talán már igen, de az európai polgárok mindennapi életében még nem vált valósággá.” Ezt a határozott üzenetet közvetítette Christophe Quarez a júliusi plenáris ülésen, megismételve a Közgyűlés által elfogadott véleményében megfogalmazott érveket azzal kapcsolatban, hogy helyi szinten még nem történt meg az energetikai átállás. Hozzátette: „Az uniós döntéshozók lefektették az energiaunió alapjait, de a következő néhány évben sok még a teendő.”

Christophe Quarez szerint alapvetően fontos, hogy uniós és tagállami szinten egyaránt megváltozzon az energiapolitikai döntéshozatal módja. „Szűk csoportban meghozott döntések” helyett „mindenki által vállalt fellépésre” van szükségünk. Hozzátette: „Ez még soha nem volt annyira megvalósítható, mint most, mivel az uniós polgárok és különösen a fiatal európaiak körében megnőtt az éghajlat-tudatosság.”

Az EGSZB üdvözölte az energiaunió helyzetéről szóló negyedik jelentést – melyet az Európai Bizottság 2019 áprilisában tett közzé –, ismét támogatásáról biztosította az Európai Unió céljait, és hangsúlyozta: fontos, hogy az európai társadalom egésze szerepet vállaljon, mobilizálható legyen és a magáénak érezze ezt az ügyet.

A polgároknak kell vezetniük az energetikai átállást, és fontos, hogy senki se maradjon le. A változások társadalmi következményeinek figyelembevétele érdekében új társadalmi paktumra van szükség az összes érintett fél részvételével. Egy állandó polgári párbeszéd révén a polgárok számára is lehetővé kell tenni, hogy hozzászóljanak az éghajlatváltozással kapcsolatos valamennyi fontos politikai döntéshez, különösen uniós szinten. (mp)

Az eredetileg a kriptovalutákhoz kapcsolódó blokklánc- és megosztott könyvelési technológia valójában igen sokoldalú, és eredményesen hasznosítható a szociális gazdaság terén. Fontos azonban ezek megfelelő szabályozása és annak biztosítása, hogy mindenki számára előnyöket és részvételi lehetőségeket nyújtsanak – szögezi le az EGSZB a júliusi plenáris ülésén elfogadott jelentésében.

Az EGSZB hosszú listát készített a blokklánc- és a megosztott könyvelési technológia olyan lehetséges alkalmazásairól, amelyek igen érdekesek lehetnek a szociális gazdaság számára. Ilyenek például az adományozás és a pénzgyűjtés nyomon követése, a szociális gazdasági szervezetek irányításának fejlesztése, tevékenységek igazolása, képzettségek tanúsítása, a szellemi tulajdonjogok és szerzői jogok egyértelműbbé és biztosabbá tétele, a telemedicina és a távgondozás biztonságos rendszerei, valamint a mezőgazdasági termékek teljes nyomon követhetősége és azonosíthatósága.

Az új digitális technológiák óriási potenciálja és a szükséges beruházások magas költségei következtében azonban a blokklánc-technológia olyan kockázatoknak is ki van téve, amelyek az adatok koncentrációjával és a technológiai hálózatok spekulációs célú használatával kapcsolatosak.

Fontos, hogy legyenek olyan állami intézkedések, amelyek e technológiák részvételalapú és hozzáférhetőséget biztosító fejlődését támogatják, a civil társadalom bevonása pedig elengedhetetlen.

Célszerű uniós szabályozást kidolgozni, mivel ez a technológia olyan láncokat alkalmaz, amelyek országhatároktól függetlenül hozhatók létre. A szükséges nagy beruházások koordinált és strukturált európai fellépést követelnek meg.

Ajánljuk figyelmébe az EGSZB Blokklánc- és megosztott könyvelési technológia (Distributed Ledger Technology – DLT): a szociális gazdaság ideális infrastruktúrái című véleményét. (dm)

Az EGSZB Munkaadók csoportjának cikke

Az EGSZB Munkaadók csoportja két konferenciát is szervez a Tanács soros elnökségének országában: Finnországban. Az első rendezvényre augusztus végén kerül sor az intelligens Európa témájában.

A konferenciát augusztus 30-án tartják Turkuban „Intelligens Európa – Hogyan valósítható meg?” címmel. Mindenekelőtt azt vitatják meg, hogy a digitalizáció és a mesterséges intelligencia milyen lehetőségeket és kihívásokat tartogat a vállalkozások számára, mik az e téren elérhető siker kulcsai, és ebből következően milyen elvárások lesznek az uniós politikákkal szemben. Az is megvizsgálják, hogy Európa hogyan válhat az innováció éllovasává, milyen készségek és képességek szükségesek, és hogyan mozgósíthatók a finanszírozási források.

A Munkaadók csoportjának tagjai olyan rangos előadókkal vitatják meg e kérdéseket, mint Minna Arve, Turku polgármestere, európai parlamenti képviselő és , a „One Sea” elnöke. A szemináriumra a turkui Európa-fórum keretében kerül sor, ahol polgárok és döntéshozók vitatják majd meg Európa és Finnország jövőjét.

Az október 9-én Helsinkiben tartandó, második finnországi konferencia témája: „Nyitott Európa – Miért jó ez nekünk?”. Célja annak megvitatása, hogy a nyitott gazdaság és társadalom milyen szerepet játszhat egy erős és vállalkozásbarát EU kialakításában. Az új Európai Bizottság és Parlament hivatalba lépésének idején tartott konferencia kiváló alkalmat ad arra, hogy a vállalkozói szféra határozott üzenetet küldjön az uniós és nemzeti szintű döntéshozóknak.

Mindkét rendezvényre a Munkaadók csoportja és a Finn Ipari Szövetség közös szervezésében kerül sor. (ek)

Az EGSZB Munkavállalók csoportjának cikke

A Földközi-tenger térségében tapasztalható kétségbeejtő és az utóbbi hetekben tovább súlyosbodó humanitárius helyzet kapcsán, melyet az uniós elvek és értékek tiszteletben tartásának hiánya jellemez, a Munkavállalók csoportja fenntartja azt az álláspontját, mely szerint

• a szolidaritás NEM bűn, és soha nem is lesz az,
• az életmentés mind morális, mind nemzetközi jogi szempontból elsődleges emberi kötelesség,
• a civil társadalom humanitárius tevékenységét és önzetlen fellépését soha nem szabad kriminalizálni,
• a bevándorlást nem szabad politikai eszközként felhasználni.

A Munkavállalók csoportja ismételten kijelenti, hogy teljes mértékben támogatja és szolidaritásáról biztosítja mindazokat a szervezeteket, férfiakat és nőket, akik azért cselekszenek, hogy életeket mentsenek. (prp)

Az EGSZB Sokféleség Európája csoportjának cikke

Szeptember 16-án és 17-én a Sokféleség Európája csoport rendkívüli ülést tart Helsinkiben. Finnország mint az EU Tanácsának soros elnöke prioritásaival összhangban („Fenntartható Európa – fenntartható jövő”) csoportunk úgy döntött, hogy arra a három pillérre összpontosít, amelyek lehetővé teszik a fenntartható növekedést, és ezzel fokozzák Európa versenyképességét: a biogazdaságra és Európa klímasemlegességére, a digitalizációra és az infrastruktúrára.

Az első napon konferenciát tartunk „Az EU versenyképességének fokozása – a fenntartható növekedés három pillére” címmel, melyre a finn Parlament melletti képviselői irodaházban kerül sor. A konferencia fő célja, hogy megvizsgálja és megvitassa az uniós versenyképesség növelésének módjait, kihívásait, lehetőségeit, következményeit és bevált gyakorlatait. A rendezvény kezdetén vitaindító beszédeket tartanak a finn kormány és a parlament képviselői és tisztviselői, valamint azoknak a szervezeteknek a képviselői, amelyekhez csoportunk finn tagjai tartoznak.

A második napon a fenntartható erdőgazdálkodás és az erdészeti logisztika témájához kapcsolódó szakmai látogatást teszünk Helsinki környéki vidéki helyszíneken. (ih)