EGSZB info

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság fennállásának 60. évfordulója alkalmából tartott május 24-i beszédében az EGSZB elnöke, Luca Jahier hangot adott az EGSZB abbéli eltökéltségének, hogy nem kíván a babérjain ülni, és hét prioritásra alapozva vázolta az EGSZB jövőbeli fellépését. Az Európa jövőjét megvitató kiemelt uniós vezetők egyetértenek abban, hogy a civil mozgástér az európai demokrácia kulcsfontosságú eleme és annak is kell maradnia.

Az ünnepi plenáris ülésen Luca Jahier elnök kiemelte az EGSZB történelmének mérföldköveit, és emlékeztetett azokra a fontosabb eredményekre, amelyeket több kulcsfontosságú uniós jogszabály sikeres kezdeményezésével kapcsolatban ért el. A munkavállalók alapvető szociális jogairól szóló közösségi chartától a pénzügyi tranzakciókra kivetendő adóra vonatkozó úttörő javaslatáig az „EGSZB sok mindenre büszke lehet” – jelentette ki.

Luca Jahier elnök tett néhány javaslatot az Európa előtt álló kihívások megoldására, és felvázolta az EGSZB elkövetkező évekre vonatkozó kiemelt cselekvési területeit:

• az Unió értékeinek megerősítése,
• a fenntartható fejlesztési menetrend végrehajtása,
• a gazdaságpolitika koordinációjának fokozása az EU-ban,
• a mesterséges intelligenciának az emberiség javára való kezelése,
• szolidaritáson alapuló, ambiciózus többéves pénzügyi keretre való törekvés és a kohézió előmozdítása,
• az európai összetartozás érzésének fejlesztése a kultúra és az oktatás révén,
• aktív kapcsolatépítés az EU szomszédságával és azon túl.

Az ezt követő vitában Jean Claude-Juncker, az Európai Bizottság elnöke, Ramón Valcarcel Siso, az Európai Parlament alelnöke és Karl-Heinz Lambertz, az RB elnöke megvitatta Luca Jahierrel, hogy miként lehet a legjobban kezelni azokat a kihívásokat, amelyekkel Európa szembesül a 2019-es európai választások előtt.

Herman Van Rompuy, az Európai Tanács egykori elnöke inspiráló beszédében reményét és bizakodását fejezte ki Európa jövőjét illetően, és kiemelte azt a szerepet, amelyet az EGSZB játszik egy ellenállóképes demokrácia biztosításában Európában.

Darja Isaksson, a svéd miniszterelnök nemzeti Innovációs tanácsának egyik tagja Európa fiatalabb generációjának nézeteit képviselve arra kérte az uniós vezetőket, hogy nőjenek fel a fenntartható fejlődés és a digitális forradalom kihívásaihoz.

Luca Jahier elnök II. János Pál pápát idézve zárta az ünnepséget, és arra kérte a résztvevőket, hogy ne féljenek a jelentől, hanem bátran merjenek élni vele. (dm)

Olvassa el Luca Jahier elnök emlékülésen elhangzott beszédét

Nézze meg Luca Jahier elnök beszédét

Az elmúlt évek globális fejleményei próbára tették az európai projektet. A belső megosztottság, a polgárok körében mutatkozó elégedetlenség és a migráció drámai megnövekedése mindenkit, így a lakosságon kívül a kormányzatok valamennyi szintjét is váratlanul érte, ami a nacionalista szólamok felerősödéséhez és a kölcsönös szolidaritás megkérdőjeleződéséhez vezetett. Ebben a helyzetben nagyon fontos szerepet játszottak a civil szervezetek azzal, hogy ráirányították a figyelmet arra, hogy milyen sok lehetőség rejlik Európa kulturális örökségében: megerősíti identitásunkat és társadalmainkat, kihangsúlyozva a sokféleségünkben rejlő számtalan lehetőséget. Márpedig ez jelenti közös európai történelmünk gyökerét.

Az EGSZB 2018-as civil társadalmi díja azokat az innovatív kezdeményezéseket kívánja jutalmazni, amelyek sokat tesznek a fenti kihívások kezelése terén azzal, hogy:

• felhívják a figyelmet a sokféle európai identitás sokszínűségére és gazdagságára,
• kiaknázzák az Európa kulturális gazdagságában rejlő lehetőségeket,
• elősegítik, hogy mindenki jobban magáénak tudja érezni az európai kulturális örökséget, és
• népszerűsítik az olyan európai értékeket, mint az emberi méltóság és az emberi jogok tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség és a jogállamiság.

A legfeljebb öt nyertes között összesen 50 000 eurót osztunk meg. A pályázatok benyújtási határideje 2018. szeptember 7., a díjátadó ünnepséget pedig 2018. december 13-án tartjuk Brüsszelben. Az EGSZB civil társadalmi díjára az Európai Unióban hivatalosan bejegyzett minden helyi, regionális, országos vagy uniós szinten tevékenykedő civil szervezet pályázhat, emellett magánszemélyek is díjazhatók.

A követelmények teljes listája és az online pályázati űrlap itt érhető el. (ll)

Az EGSZB egy szilárd és jól megalapozott KAP létrehozását, valamint az uniós költségvetésnek a GNI 1,3%-ára történő növelését támogatja az uniós gazdasági növekedéssel összhangban. Megfelelő KAP-finanszírozást kell biztosítani a mezőgazdasági termelők és dolgozók alacsony jövedelme, az infláció és a brexit miatti hiány, valamint a környezetvédelemmel és az éghajlatváltozással kapcsolatos további követelmények kezelése érdekében.

„Az európai mezőgazdasági termelőknek – családi gazdaságoknak, kkv-knak, szövetkezeteknek és más hagyományos gazdálkodási rendszereknek – meg kell tudniuk élni gazdaságuk jövedelméből. Ezt tisztességes árakkal és számottevő közvetlen kifizetésekkel kell biztosítani. Közvetlen kifizetéseket viszont csak olyan aktív mezőgazdasági termelők és mezőgazdasági vállalkozások kaphassanak, amelyek objektív kritériumok és regionális gyakorlatok alapján folytatják mezőgazdasági termelésüket, illetve amelyek közjavakat szolgáltatnak. Nem elég csupán a mezőgazdasági földterület tulajdonosának lenni” – jelentette ki Jarmila Dubravská, Az élelmiszer-ágazat és a mezőgazdaság jövője című EGSZB-vélemény előadója. „Az uniós gazdálkodók számára rendkívül fontos, hogy a jogalkotási javaslatok magukban foglalják a KAP legbürokratikusabb elemeinek tényleges egyszerűsítését” – folytatta John Bryan.

A szubszidiaritás nem áshatja alá a közös agrárpolitikát vagy az egységes piacot. Ezt az elvet csak a KAP célkitűzéseinek végrehajtására vonatkozó tagállami tervekre kellene alkalmazni, valamennyi rugalmasságot biztosítva ezáltal számukra ahhoz, hogy az első és a második pillérből történő kifizetési lehetőségek közül kiválaszthassák azokat, amelyek a leginkább megfelelnek az adott ország gazdálkodási típusainak, struktúráinak és körülményeinek, figyelembe véve annak természeti feltételeit és környezetét is. Az EGSZB nem támogatja, hogy a tagállamok a II. pillérből az I. pillérbe csoportosítsanak át pénzeszközöket. Ehelyett a második pillér észszerű szintű társfinanszírozását kéri valamennyi tagállam számára.

Az EGSZB azt is javasolja, hogy növeljék a KAP keretében a fiatal mezőgazdasági termelőknek, illetve a generációváltáshoz nyújtott támogatást. Végül pedig az EU-nak koherensebb stratégiát kell folytatnia a KAP és a kereskedelempolitika között. (sma)

Egy sikeres műanyag-stratégiának olyan hatékony oktatási és képzési intézkedésekre kell irányulnia, melyek ösztönzik a bioszféra dinamikus egyensúlya iránti tiszteletet. Annak érdekében, hogy a műanyagokat nagyobb mértékben újrahasznosíthatóvá tegyük, és felgyorsítsuk a körforgásos gazdaságra való átállást, tervezési és magatartási ösztönzők létrehozására, valamint közös műszaki és szabályozási normákra van szükség.

A műanyagok körforgásos gazdaságban betöltött szerepével kapcsolatos európai stratégia című európai bizottsági közleményről szóló véleményében az EGSZB hangsúlyozza, hogy a műanyagok újrahasznosítása kulcsfontosságú lehetőséget jelent a fenntartható és versenyképes gazdasági fejlődés szempontjából. A műanyagból készült árukra úgy kell tekinteni, mint újrahasznosítandó értékes nyersanyagokra. „A termékek teljes életciklusának elemzése alapján meg kell teremtenünk a műanyag körforgásos jellegének európai kultúráját” – fejtette ki Antonello Pezzini, a vélemény előadója, „és ez csak akkor fog működni, ha a folyamatba bevonjuk a polgárokat és a civil társadalmat is. A műanyagok válogatásából és újrahasznosításából származó előnyöknek kézzelfoghatóvá kell válniuk az európai polgárok számára.”

A – gyakran a tisztítószerekben, kozmetikumokban, lakberendezési tárgyakban és festékekben használt – mikroműanyagokra kiemelt figyelmet kell fordítani, mivel az e forrásból származó szennyezés jelenti az egyik legnagyobb veszélyt a környezet és az emberi egészség számára.

A PET-palacktól a fonalig

Az EGSZB ösztönzi a PET (polietilén-tereftalát) elkülönített gyűjtését és mindenekelőtt újrahasznosítását, ami gazdasági előnyöket hozhat az EU számára, új gazdasági aktivitást és munkahelyeket eredményezve. A PET szövetté való alakítása innovatív és környezetbarát, és magas minőséget biztosít a termelési módszerektől a tervezésig. A számok magukért beszélnek: csupán 27 darab 1,5 literes palackra van szükség – ez körülbelül egy négytagú háztartás ajánlott heti vízfogyasztásának felel meg – egy pulóver elkészítéséhez. (sma)

A rugalmas és atipikus foglalkoztatási formák EU-ban való terjedésével párhuzamosan egyre fontosabbá válik, hogy a munkafeltételeket minden dolgozó számára átláthatóbbá és kiszámíthatóbbá tegyük. Ez leginkább nemzeti szintű szociális párbeszédek és kollektív tárgyalás révén lehet érhető el – fejtette ki az EGSZB az Európai Bizottság átlátható munkafeltételekről szóló irányelvjavaslatáról kidolgozott véleményében.

Az EGSZB álláspontja szerint az irányelv valódi lépést jelent a szociális jogok európai pillérének végrehajtása és a munka jövőbeli világához való alkalmazkodás felé. Figyelmeztetett azonban arra is, hogy ha az irányelv egyes rendelkezéseit a jelenlegi formájukban hajtják végre, az a munkáltatók számára adott esetben adminisztratív terhet jelenthet, és javasolta néhány szempont tisztázását, illetve azt, hogy bizonyos kérdésekben a felelősség a tagállamoké maradjon.

„Az átlátható munkafeltételekről szóló irányelv nagyszerű esélyt jelent egy szociális Európa elindítására” – mondta Christian Bäumler, az EGSZB véleményének előadója, hozzáfűzve, hogy a behívásos munkavégzés megfelelő referencia-időszak meghatározása és a munkavállalók megfelelő előzetes értesítése nélkül nem tartható fenn foglalkoztatási formaként.

Vladimira Drbalová társelőadó rámutatott arra, hogy a jelenlegi javaslat tartalmaz néhány olyan rendelkezést, amely nem világos, így jogbizonytalanságot okozhat a munkaerőpiacon. Úgy véli, szükség van némi finomhangolásra, mivel a javaslat egyelőre nincs kellően alátámasztva. (ll)

Az EGSZB üdvözli az Európai Bizottságnak a hozzáadottérték-adóról szóló cselekvési tervére vonatkozó javaslatait, amelyek a végső fogyasztóknak kívánnak kedvezni, de néhány módosítást tart szükségesnek. Sürgeti a tagállamokat, hogy minden tőlük telhetőt tegyenek meg a javasolt reformok végrehajtására, és észszerű időn belül mozduljanak el a végleges hozzáadottértékadó-rendszer felé.

Az EGSZB úgy látja, hogy az EU jelenlegi héarendszerét összhangba kell hozni az új piaci fejleményekkel, üzleti modellekkel és technológiákkal, hogy biztosíthassuk az egységes piac megfelelő működését, egyszerűsíthessük a héaszabályokat és megelőzhessük az adócsalásokat.

A héabevétel-kiesés megszüntetése érdekében a tagállamoknak megfelelő fórumokat kell létrehozniuk a bevételek beszedésére vonatkozó bevált gyakorlatok egymás közötti cseréjére és annak feltárására, hogy a héacsalások elleni küzdelemben miként lehet jobban felhasználni a digitális technológiát, illetve miként lehetne csökkenteni az adóhatóságokra és a vállalkozásokra háruló adminisztratív terheket, és könnyebben hozzáférhetővé tenni számukra az információkat. Külön figyelmet kell fordítani egy olyan, hatékony adóbehajtási rendszer kiépítésére, amely a határokon átnyúló kereskedelmi helyzeteket kezeli.

Az EGSZB arra kéri a reformfolyamatban részt vevő valamennyi intézményt, hogy tárják fel annak lehetőségeit, miként lehetne útjára indítani egy árukra és szolgáltatásokra vonatkozó közös héarendszert. Egyetért az Európai Bizottság kedvezményes héamértékekre vonatkozó javaslataival, és azt ajánlja, hogy alkalmazzák ezeket az áruk és szolgáltatások bizonyos kategóriáira, mindenekelőtt a közérdekűekre. Azoknak az áruknak és szolgáltatásoknak a „negatív listája”, amelyekre az általános héamérték alkalmazandó, nem korlátozhatja szükségtelenül a tagállamok a tekintetben élvezett szabadságát, hogy kedvezményes mértékeket határozzanak meg bizonyos közérdekű árukra.

Végül pedig az EGSZB úgy véli, hogy a kisvállalkozásokra vonatkozóan javasolt új héarendszer küszöbértékeit olyan szinteken kell megállapítani, ami biztosítja, hogy a rendszerbe valamennyi kkv beletartozzon. A kkv-kra vonatkozó szabályoknak egyúttal a szociális vállalkozásokra is érvényeseknek kell lenniük.

További információkat a héa-reformcsomagról készült első és második véleményünkben találhat.  (jk)

Az EGSZB támogatja az Európai Bizottság kezdeményezését, amely az Európai Nagy Teljesítményű Számítástechnika Közös Vállalkozás létrehozására irányul, és véleménye szerint e kulcsfontosságú technológia segítséget nyújt a modern társadalmunk legnagyobb próbatételt jelentő kérdéseinek kezelésében, és végső soron kedvező hatást gyakorol majd jólétünkre, versenyképességünkre és munkahelyeinkre.

A 2018. május 23-i plenáris ülésen elfogadott véleményben, melyet Ulrich Samm és Antonio Longo szerkesztett, az EGSZB hangsúlyozza, hogy az EuroHPC Közös Vállalkozás egyértelmű hozzáadott értéket teremt majd az EU digitális szuverenitása és függetlensége terén annak érdekében, hogy az Európai Unió döntő fontosságú szereplővé váljon a digitális fejlődésben, ami közvetlen hatást gyakorol a versenyképességre és a polgárok életminőségére.

„A két világszínvonalú szuperszámítógép beszerzésére és működtetésére szolgáló 1 milliárd eurós induló beruházás jelentős, de nem túl ambiciózus lépés, különösen, ha a többi fontos szereplővel, azaz az USA-val és Kínával vetjük össze” – jegyezte meg Ulrich Samm. „További erőfeszítéseket kell tennünk, ha lépést kívánunk tartani globális versenytársainkkal” – tette hozzá. Ahhoz, hogy fenntartsuk a világszínvonalat a nagy teljesítményű számítástechnikai (HPC) alkalmazások terén, számottevően növelni kell a beruházásokat (az uniós tagállamokban), és ezt össze kell kapcsolni egy ütőképes európai kutatási és innovációs programmal.

Azt EGSZB azt ajánlja, hogy az európai szociális pillér keretén belül minél jobban erősítsék meg a digitalizáció folyamatának szociális dimenzióját, és határozzanak meg egy sor társadalmi célkitűzést, amelyeket az új digitális infrastruktúra felhasználásával kell teljesíteni. „A nagy teljesítményű számítógépek bevezetésének és használatának nyilvánvaló és mérhető pozitív hatást kell gyakorolnia az európai polgárok mindennapi életére” – mondta Antonio Longo. „Ezért tartjuk szükségesnek egy európai szintű kommunikációs stratégia kidolgozását, amelynek segítségével tájékoztatni lehetne a polgárokat és a vállalatokat erről a fontos új kezdeményezésről.” (mp)

A civil társadalom több mint száz képviselője közös következtetéseket fogadott el az EU és a Nyugat-Balkán államfőinek május 15-én, Szófiában tartott csúcstalálkozójának alkalmából.

A magas szintű konferencia résztvevői annak a meggyőződésüknek adtak hangot, hogy az EU bővítése – és különösen az Unió demokratikus értékeinek és jogi normáinak nyugat-balkáni régióban történő terjesztése – a nyugat-balkáni országok és az EU érdekét egyaránt szolgálja. Az uniós értékek népszerűsítése a régióban szavatolja a biztonságot és a stabilitást, továbbá ösztönzi a társadalmi és gazdasági fejlődést, a demokráciát és a jogállamiságot ezekben az országokban, ami pedig stabilitást és biztonságot jelent az EU számára.

„A régió jövője európai jövő” – hangsúlyozta Luca Jahier EGSZB-elnök a konferencián tartott felszólalásában. „Meggyőződésem, hogy sem az EU-nak, sem pedig a nyugat-balkáni országoknak nincs más lehetőségük, minthogy biztos, átalakító jellegű és fenntartható lépéseket tegyenek a teljes körű tagság felé.”

 „Őszintén hiszem, hogy ennek a régiónak a közös Uniónkba való mihamarabbi integrációja nemcsak a Nyugat-Balkán országainak és polgárainak érdekében áll, hanem mindnyájunk javát szolgája itt, az EU-ban” – fejtette ki Dilyana Slavova, az EGSZB „Külkapcsolatok” szekciójának elnöke a konferencia nyitóülésén.

Ekaterina Zaharieva igazságügyi reformért felelős bolgár miniszterelnök-helyettes és külügyminiszter szintén hangsúlyozta a civil társadalom bevonásának szükségességét: „A szociális partnerekre fontos szerep hárul a Nyugat-Balkán társadalmi-gazdasági fejlődésében és kohéziójában.” Annak a reményének adott hangot, hogy két nyugat-balkáni ország 2025-ig az EU tagjává válhat.

 A civil társadalmi szervezetek képviselői elsősorban a régió kiszolgáltatott helyzetben lévő csoportjainak jogaira és önrendelkezésük elősegítésére helyezték a hangsúlyt. (sg)

„A civil társadalom hozzájárulása gazdagítja az Európai Unió és a Kínai Népköztársaság közötti sokrétű partnerséget és jobb nemzetközi kapcsolatokat eredményez” – értett egyet Luca Jahier EGSZB-elnök és Yang Chongui, a Kínai Gazdasági és Szociális Tanács alelnöke az intézményeik között tartott 16. kerekasztal-megbeszélés során. A két tárgyaló fél közös nyilatkozatot bocsátott ki a május 28–29-én, Várnában (Bulgária) megrendezett 16. EU–Kína kerekasztal-megbeszélést követően, amely összegzi a találkozó legfontosabb következtetéseit és ajánlásait.

„Az EU–Kína kerekasztal-megbeszélés már évek óta az EU és Kína közötti egyik legfontosabb kétoldalú események számít, amely jól tükrözi e kapcsolatok általánosan kedvező helyzetét és stabilitását” – fejtette ki Luca Jahier EGSZB-elnök, hozzáfűzve, hogy jelentős gazdasági, politikai és stratégiai partnerekként az EU-nak és Kínának a jövőben is együtt kell működniük, akár még több területen, mint az eddigiekben.

A 16. kerekasztal-megbeszélés a szociális biztonság és a szociális szolidaritás mechanizmusaival kapcsolatos kérdésekre, valamint az EU és Kína közötti kereskedelmi és beruházási kapcsolatokra összpontosított.

A kerekasztal-megbeszéléssel párhuzamosan – a Bolgár Idegenforgalmi Minisztérium és a Bolgár Szociális és Gazdasági Tanács közös szervezésében – háromoldalú ülésre is sor került a 2018-as EU–Kína turisztikai évhez kapcsolódóan. Az év célja, hogy népszerűsítse a kevésbé ismert turisztikai célpontokat, lehetőséget nyújtson a gazdasági együttműködés elmélyítésére és megkönnyítse az EU és Kína közötti vízumkiadást és légi összeköttetéseket. (ia)

 Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság nyomatékosan kijelenti: a megállapodás egyetlen ágazatot, régiót vagy országot sem áldozhat fel.

Az Európai Unió a világ legnagyobb gazdasága, a Mercosur pedig a hatodik. A társulási megállapodás aláírása mindkét fél számára jelentős előnyökkel járna – állapítja meg az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság a május 24-i plenáris ülésén elfogadott, „Egy EU–Mercosur társulási megállapodás felé” című véleményében. Az EU egy közel 300 millió lakosból álló piachoz férhetne hozzá, a Mercosur tagjai pedig diverzifikálhatnák gazdaságaikat és növelhetnék exportjaik értékét, valamint hozzáférhetnének egy 500 millió lakosból álló piachoz. Az Unió és a Mercosur közötti társulási megállapodás megkötése – tekintettel a két régió területére, lakosságára és a jelenleg 84 milliárd eurót meghaladó kereskedelmi forgalmára – megerősítené a két blokk nemzetközi színtéren betöltött szerepét, és kiterjedt gazdasági integrációs térséget hozna létre, ami jótékony hatással járna mindkét fél számára, és kedvező hatásokat fejtene ki Latin-Amerika fennmaradó részére nézve is. Az EGSZB azonban figyelmeztet arra, hogy a társulási megállapodás semmiképpen sem alapulhat előnytelen tárgyaláson.

„Az EGSZB mindenesetre arra kéri a tárgyaló feleket és különösen az Uniót, hogy vegyék figyelembe, hogy milyen számottevő és mindkét felet érintő politikai és gazdasági következményei lennének annak (...), ha nem sikerül megállapodást elérni, vagy ha egyenlőtlen megállapodás születik” – mondta Josep Puxeu Rocamora, az EGSZB véleményének előadója. A társulási megállapodás globális stratégiai megállapodás lesz majd, amely mindkét fél gazdasági és társadalmi szereplői számára hosszú távú előnyöket igyekszik nyújtani a fejlesztés, a biztonság, a migrációs folyamatok és a környezetvédelmi kihívások terén.

„A megállapodásnak olyan szociális, munkaügyi és környezeti vetülettel kellene bírnia, amely annak egészén átível” – hangsúlyozta Mário Soares, a vélemény társelőadója. „E vetületnek biztosítania kell, hogy a gazdasági kapcsolatok összhangban álljanak a szociális és környezeti célkitűzésekkel és a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos ILO-egyezményekkel”. (sg)

A mesterséges intelligenciával foglalkozó érdekelt felek első csúcstalálkozójára június 18-án került sor Brüsszelben, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) és az Európai Bizottság szervezésében. A résztvevők hangsúlyozták, hogy az EU-nak garantálnia kell, hogy a mesterséges intelligencia biztonságos és pártatlan legyen, és összhangban álljon az európai értékekkel.

„A mesterséges intelligencia egy technológia, és nem szabad, hogy a fejünkre nőjön vagy maga alá temessen bennünket” – mondta Catelijne Muller, az EGSZB mesterséges intelligenciával foglalkozó tematikus csoportjának elnöke, hozzátéve, hogy a mesterséges intelligencia irányításának mindig emberi kézben kell maradnia. 

Mariya Gabriel, a digitális gazdaságért és társadalomért felelős biztos beszámolt arról, hogy az Európai Bizottság összehangolt fellépést igyekszik indítani a mesterséges intelligencia kapcsán, melyet „kiemelt politikai prioritásként kezel”. Az Európai Bizottság célja, hogy 2020-ig 20 milliárd eurónyi köz- és magánberuházást mozgósítson a mesterséges intelligencia fejlesztésére, az azt követő évtizedben pedig évi 20 milliárd eurót céloz meg.

Mady Delvaux, az EP mesterséges intelligenciával foglalkozó előadója rámutatott a hozzáférhetőséggel kapcsolatos nehézségekre, mondván, Európában meg kell valósítanunk a mesterséges intelligencia termelte javak egyenlő elosztását.

A mesterséges intelligencia az EGSZB jelenlegi elnökségének egyik fő politikai prioritása. Ariane Rodert, az „Egységes piac, termelés és fogyasztás” szekció elnöke hangsúlyozta, az EGSZB jelenleg két új véleményen is dolgozik a témában. (ia)

„Most kell a szociális vállalkozásoknak felmutatniuk az európai értékeket, amiikor az EU hatalmas kihívásokkal szembesül” – jelentette ki Ariane Rodert, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság tagja a szociális vállalkozások harmadik európai napja megnyitóján. Az EGSZB brüsszeli épületében június 4-én megrendezett esemény elsősorban a szociális gazdaság bővítésére és innovatív szociális vállalkozók példáinak bemutatására helyezte a hangsúlyt.

Napjainkban a szociális gazdaság a dolgozó népesség 6,3%-a számára biztosít fizett munkát, ami 13,6 millió fizetett munkahelyet jelent az Európai Unióban. Szociális vállalkozók és politikai döntéshozók hangsúlyozták, hogy eljött az ideje annak, hogy az ágazat bővüljön.

A felszólalók kiemelték, hogy az európai szociális gazdaságot gyakran alábecsülik a gazdasági fejlődés és a társadalmi átalakulás lehetőségei szempontjából, és felhívták a figyelmet arra a szerepre, amelyet a szociális vállalkozások nemzetközi szinten játszhatnának, különösen a hatalmas munkanélküliséggel sújtott régiókban, például a Balkánon vagy az afrikai országokban.

A programot az innovatív és sikeres szociális vállalkozások négy példája gazdagította, amelyek bebizonyították, hogy a szociális gazdaságban lehetőség van a bővülésre, valamint három workshop, amelyek a nemek közötti egyenlőségre, a klaszterek szerepére és a bővülés lehetőségeire koncentráltak.

Az uniós döntéshozók egyetértettek abban, hogy elérkezett a megfelelő pillanat a szociális gazdaság bővülésére, ugyanakkor arra buzdították az embereket, hogy ne feledkezzenek meg a szociális gazdaság valódi alapjáról, az együttműködésről és a szolidaritásról. (ia)

„Polgárság, demokrácia és kultúra egy digitalizált Európában” volt a 2018. évi civil társadalmi napok mottója, melyet május 24–25-én tartottak Brüsszelben, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnál (EGSZB), a kapcsolattartó csoport szervezésében.

A digitális korban a szédítő ütemű változás károkat is okoz majd, de hosszú távon az emberek kevesebbet és másként fognak dolgozni, szubjektív jóllétük pedig javulni fog, jelentette ki Andrea Renda, az Európai Tanulmányok Szakkollégiuma digitális innovációs központjának elnöke vitaindító beszédében. Ray Pinto, a DIGITALEUROPE politikai igazgatója arra figyelmeztetett, hogy Európának még mintegy 500 000 szakértőre lenne szüksége. Ráadásul, míg az Egyesült Államokban és Kínában a mesterséges intelligenciára vonatkozó szabadalmak száma jelentős mértékben emelkedik, Európa mögöttük kullog. A mesterséges intelligencia területén a külső beruházások 83%-ából az USA és Kína részesedik.

A résztvevők hat műhelybeszélgetés keretében vitatták meg a jövő digitális Európájában való együttélést, és következtetéseiket hét fő ajánlásban foglalták össze:  

• szinergiákat kell létrehozni az oktatás és a kultúra között a kulturális kifejezés és a polgárság témájában az összes oktatási környezetben és az egész életen át tartó tanulás keretében,
• támogatni kell a civil társadalmi szervezeteket, hogy minél több polgárhoz eljuthassanak – online eszközökkel is –, és előmozdítsák és konkrét példákkal bemutassák az egyenlőséget, a befogadást és a polgári részvételt,
• fokozni kell az ellenőrzést és a felügyeletet, és a civil társadalmat be kellene vonni a felügyelet ellenőrző mechanizmusaiba,
• helyi szinten gyakrabban kellene használni a közös alkotás/közösségi kiszervezés elektronikus eszközeit a polgári szerepvállalás fokozása érdekében,
• a hozzáférhetőség tekintetében ugyanazt az utat kellene követni, mind a biztonság és az adatvédelem terén, és a hozzáférhetőségnek az IKT-termékek és -szolgáltatások fő elemévé kellene válnia,
• a mesterséges intelligenciának, amely képes is erre, bővíteni kellene a munkavállalók lehetőségeit, nem helyettesítenie kellene őket,
• támogatni kell és elő kell mozdítani az EU Digitális Alapjogi Chartájának kidolgozását. (sma)

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) május 31-én meghallgatást tartott az európai régiók energetikai átállásáról, ezzel rá kívánt világítani a decentralizált és alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiaellátásba való átmenet regionális gazdasági előnyeire. A téma nagyrészt feltáratlan, annak ellenére, hogy az átmenet kifejezett regionális dimenzióval bír.

A tiszta és megújuló energiákra való áttérés különösen hasznos lehet a kevésbé prosperáló régiók számára, ezáltal csökkennek a különböző európai területek közötti egyenlőtlenségek és jobb társadalmi és regionális kohézió biztosítható az egész EU-ban. A saját célú helyi energiatermelésről is kimutatták, hogy csökkenti az energiaszegénységet.

Ezt a meghallgatáson bemutatott két sikeres példa is bizonyította. Az első a németországi Treuenbrietzen városában megvalósított projekt volt, mely elérte célját: a tiszta és független decentralizált energiaellátás biztosítását a közösség számára, amely a múltban nem volt megoldva.

A másik sikeres energiaátalakítási projektet a kelet-lengyelországi Turosn Koscielna önkormányzata vezette, mely Európa egyik legszegényebb régiójában található. A projekt a CO₂-kibocsátás radikális éves csökkenéséhez és évi 95 000 eurós megtakarításhoz vezetett.

A meghallgatás eredményei beépülnek az Egy új szén-dioxid-mentes, decentralizált és digitalizált energiaellátási struktúra hatásai a munkalehetőségekre és a regionális gazdaságokra címmel készülő EGSZB-véleménybe. A véleményt az EGSZB júliusi ülésén ismertetik Maroš Šefčovič európai bizottsági alelnök jelenlétében. (ll)

Az EU 2021–2027-es időszakra szóló többéves pénzügyi keretével kapcsolatban előterjesztett európai bizottsági javaslat nem megy elég messze, és hiányzik belőle a politikai ambíció – ez volt az egyik fő következtetése annak a fenti témában rendezett konferenciának, amelynek az EGSZB adott otthont. Kívánatos lenne, ha gyors megegyezést érnének el egy megfelelő és kellően megújított hosszú távú költségvetéssel kapcsolatban.

Az EGSZB-konferencia résztvevői elismerték a következő többéves pénzügyi keret korlátait, és üdvözölték az Európai Bizottság javaslatának számos pozitív aspektusát, ugyanakkor csalódottságuknak adtak hangot azzal kapcsolatban, hogy egyre növekszik a szakadék a polgárok aggályai és elvárásai és az EU számára jelenleg biztosított korlátozott intézményi hatalom és pénzügyi források között. Ezt a hiányosságot az Európai Bizottság javaslata nem tudta megfelelően kezelni, így felülvizsgálatára van szükség.

Stefano Palmieri, az EGSZB ECO szekciójának elnöke az Európai Parlamenttel összhangban sürgette az uniós döntéshozókat, hogy az uniós kiadások jelenlegi felső határát a GNI 1,3%-ára növeljék.

A javasolt költségvetés nagyságán kívül annak szerkezete, elosztása és eszköztára is vita tárgyát képezte. Erről eltértek az álláspontok.

Míg a felszólalók általánosságban üdvözölték az új politikai prioritások hozzáadását, mélyreható elemzést sürgettek az új politikai eszközök fenntarthatóságával és hatékonyságával kapcsolatban.

Az új prioritásoknak nem szabad a régóta fennálló uniós szakpolitikák, azaz a kohéziós politika és a közös agrárpolitika számára biztosítandó pénzügyi források kárára válniuk függetlenül attól, hogy a szóban forgó szakpolitikák megfelelő reformjára van szükség.

Támogatták a nagyobb mértékű feltételességet az uniós finanszírozáshoz való hozzáférés terén, és üdvözölték a GMU stabilitását ösztönző új eszközöket. A résztvevők ugyanakkor megkérdőjelezték, hogy a javasolt eszközök mennyire ambiciózusak és hatékonyak, és részletesebb tájékoztatást kértek.

Végezetül a felszólalók egyetértettek annak rendkívüli fontosságában, hogy még a Nagyszebenben tartandó nem hivatalos Európai Tanács és a 2019-es parlamenti választások előtt megállapodás szülessen a többéves pénzügyi keretről.

A konferencia következtetései beépülnek majd egy EGSZB-véleménybe, amelynek megvitatására az EGSZB 2018. szeptemberi plenáris ülésén kerül sor. (jk)

Az EGSZB „Munkavállalók” csoportja

Az Európai Társadalmi Megfigyelőközpont által az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság részére készített tanulmány a „Munkavállalók” csoportjának felkérésére

A szociális jogok pillére képes arra, hogy új polgárjogokat biztosítson, és erre égető szükség van az évekig tartó válság és megszorítások után. De milyen is a szociális jogok pillérének jelenlegi helyzete? Fejtett-e már ki valamilyen hatást? Milyen utat kövessünk a jövőben?

Az Európai Unió csak egy erős szociális dimenzió segítségével tudja ellensúlyozni az uralkodó gazdasági szemléletet. Az ehhez szükséges kulcsfontosságú tényezők megtalálhatók a pillér alapelveiben. A pillér általános fogadtatása pozitív, ugyanakkor aggodalmak merülnek fel nem kötelező érvényével és különösen finanszírozásával kapcsolatban, amelynek tekintetében elengedhetetlenek lesznek a többéves pénzügyi keret elkülönített forrásai.

A tanulmány megállapítása szerint a pillér már jelentős hatást gyakorolt a 2018-as európai szemeszterre, a szociális eredménytábla a szükséges finomítások ellenére e tekintetben pozitív lépésnek tekinthető.

Az ajánlásokat illetően a tanulmány fontosnak tartja a tisztességes minimálbér biztosítását, és még fontosabbnak egy létminimum biztosítását, az egy olyan bér szavatolását, amelyből a munkavállalók ténylegesen meg is tudnak élni. A szerzők a létminimum meghatározására szolgáló iránymutatásként a szegénységi arányt javasolják a nemzeti sajátosságok figyelembevétele mellett. (pr)

A tanulmány elérhető itt.

az EGSZB „Diverzitás Európa” csoportja

Többször is jártam Auschwitz-Birkenauban, és minden egyes alkalommal elborzasztott, hogy az ember milyen szörnyűséget és embertelenséget képes okozni a másiknak. Emellett minden egyes látogatás további más és más érzések is kelt. Talán azt vártuk és abban reménykedtünk, hogy az, hogy az EGSZB kibővített Elnöki Testülete június 12-én ellátogat a koncentrációs táborokba, nemcsak a múlton, hanem a jelenen és a jövőn is segít elgondolkodni.

Ma Európában egyre erőteljesebben érzékelhető a populizmus és a nacionalizmus. Elég csak a közelmúltbeli magyarországi, olaszországi, ausztriai, németországi és szlovéniai választásokra gondolni. Az uniós tagállamokban a populista pártokra leadott szavazatok aránya a 2000-es 8,5%-ról mára 24%-ra nőtt, és ezzel új csúcsot ért el. Egyértelmű, hogy ennek az erősödő tendenciának az ellensúlyozására az EU-t és az uniós értékeket kell a középpontba helyezni. Azonban az EU intézményként nem tud mindenre válasszal szolgálni. Az európai polgárok és a szervezett civil társadalom tevékeny közreműködésére is szükség van. Így lehet csak megszólítani és párbeszédre ösztönözni azokat, akiket megcsapott a szélsőségesség szele; így lehet csak újra egyensúlyt teremteni társadalmainkban és politikai rendszereinkben.

A Diverzitás Európa csoportban nagyon komolyan vesszük ezt a feladatot. Ez ugyanis a mi felelőségünk is, és csoportunk szakértelmét és kreativitását felhasználva továbbra is mindent megteszünk egy olyan békés és fenntartható Európa megteremtése érdekében, ahol a társadalmi-gazdasági fejlődés egyensúlyban van a szegénység elleni küzdelemmel és a környezet védelmével. A mezőgazdasági termelők, a környezetvédők, a kkv-k, a szabadfoglalkozásúak, a fogyasztók, a fogyatékkal élőket, időseket stb. képviselő szervezetek azok, akik párbeszédet kezdenek majd az európai polgárokkal és kiállnak értük. Ezt tesszük nap mint nap az EGSZB-s munkánk során, illetve azzal, hogy aktívan segítjük a Krakkótól Nagyszebenig és tovább elnevezésű EGSZB-s menetrend megvalósulását is, amely a civil társadalomnak a jövő Európájával kapcsolatos elképzeléseit kívánja felvázolni. Itt szeretném felhívni a figyelmet arra a konferenciára is, amelyet csoportunk szervez októberben Ausztriában Segíthet-e a gazdasági fejlődés és a társadalmi stabilitás az euroszkepticizmus ellen? címmel. Európa mindenekelőtt a kölcsönös tisztelet és a sokszínűség védelmének jelképe. Azé a sokszínűségé, amelyet saját csoportunk, a Diverzitás Európa csoport is képvisel.

Arno Metzler

a Diverzitás Európa csoport (III. Csoport) elnöke 

Az EGSZB „Munkaadók” csoportja

Következetesebb, egységesebb és kevésbé bürokratikus – így képzelik el a munkaadók Európa jövőjét. Az üzleti világ továbbra is határozottan elkötelezett Európa iránt, és tevékeny szerepet kíván vállalni az EU jövőjének alakításában. A 2018. június 21-én Madridban tartott, „Európa jövője a munkaadók szemszögéből” elnevezésű konferencia résztvevői konkrét példákkal világítottak rá az EU hiányosságaira, és megoldásokat javasoltak a jövőbeli problémákat illetően.

Ha elfeledkezünk az európai értékekről, elveszítjük az EU-t is – fejtette ki nyitóbeszédében José Vincente Gonzalez a Munkaadói Szervezetek Spanyol Konföderációjának (CEOE) alelnöke. Európa jövőjét globális kontextusban kell szemlélni. Foglalkoznunk kell az olyan geopolitikai kihívásokkal, mint amilyen például a jelenlegi egyesült államokbeli politika vagy a migrációs áramlatok.

Az Európai Uniót egymás után érik a válságok, de éppen napjainkban, amikor az általunk ismert globális rend radikális változáson megy keresztül, fontos, hogy megőrizzük egységünket, és ambícióval és bátran cselekedjünk. A munkaadók a megoldást és nem a problémát jelentik – mondta Jacek Krawczyk, a Munkaadók csoportjának elnöke. Nem szabad félnünk attól, hogy tovább építsünk egy egységes Európát, vagy attól, hogy egységet és szolidaritást mutatva lépjünk fel. És attól sem kell félnünk, hogy hangosan és világosan kimondjuk, mire van szüksége az üzleti szférának a működéséhez.

A vita az EU jövőjének két szempontját helyezte előtérbe: a belső piacot és a gazdasági és monetáris uniót. A túlszabályozás továbbra is kihívást jelent az európai vállalatok számára. A jelenleg végbemenő digitalizáció számos ágazatban komoly változtatásokat követel meg az üzleti modellben a versenyképesség megőrzése érdekében. A gazdasági és monetáris unióval kapcsolatos vitafórum résztvevői egyetértettek abban, hogy a válságot követően útnak indított GMU-reformok a helyes irányba tett lépésnek tekinthetők, de túl lassúak, és nem eléggé ambiciózusak.

A Munkaadók csoportjának tagjainak ezenkívül abban a megtiszteltetésben volt részük, hogy találkozhattak Ana Pastorral, a Congreso de los Deputados – a spanyol parlament – elnökével, és átadhatták neki a konferencia következtetéseit. A rendezvényre a Munkaadói Szervezetek Spanyol Konföderációjának (CEOE) és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság Munkaadók csoportjának közös szervezésében került sor. (lj)

Az EGSZB 60. évfordulójáról megemlékező és azt ünneplő kulturális esemény kétségtelenül egyedülálló és emlékezetes művészi produkció volt, amely a kulturális és kreatív iparág palettáján szereplő különféle elemeket vegyítette.

A La Monnaie operaházzal együttműködésben a kulturális örökség európai évének részeként Airan Berg művészeti irányításával szervezett, „Songs of Longing” címet viselő rendezvény egy június végén debütáló közösségi projekt elemeit foglalta magában.

Az előadás három művészeti együttes egymással összefonódó alkotásából állt zenét, táncot és színházi előadást elegyítve. A műsor kiemelte a kultúra szerepét Európa jelenében és jövőjében, illetve hangsúlyozta az EU mottóját: „egység a sokféleségben”.

Ennek szellemében megjelentek az EGSZB figyelmének középpontjában álló különféle elemek is: a szociálpolitikai és társadalmi kérdések, a gazdaság és a kultúra.

Ismert és pályafutásuk elején álló hivatásos művészek együtt léptek színpadra, és Brüsszelben élő és dolgozó művészeti közösségek tagjai is csatlakoztak hozzájuk. Vezetésükkel a közönség útra indult változatos kulturális örökségünk tájain, és megismerhette, miként táplálja a kulturális örökség a kortárs kreativitást és a kölcsönös humánus érzelmeken alapuló jövőbe vetett reményt.

A „Songs of Longing” című előadást május 24-én, csütörtökön tekinthette meg az Albert Hall termét zsúfolásig megtöltő közönség.

További információk az alábbi linken találhatók. (ck)