Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) meghirdette civil szolidaritási díját, amellyel az EU-ban és az Egyesült Királyságban magánszemélyek, civil társadalmi szervezetek és magántulajdonban lévő vállalatok olyan kezdeményezéseit jutalmazza, amelyek a Covid19 elleni küzdelmet és a járvány katasztrofális hatásainak tompítását szolgálják.

Az EGSZB 29 – egyenként 10 000 EUR értékű – díjat ítél oda. 27 díj áll rendelkezésre a tagállamokban végrehajtott projektek számára, egyet egy egyesült királyságbeli pályázat, egyet pedig egy határokon átnyúló vagy európai vonatkozású projekt kaphat.

A civil szolidaritási díj csak egy alkalommal lép az EGSZB védjegyének számító civil társadalmi díj helyébe, hogy olyan kezdeményezéseket jutalmazzon, amelyek kiemelkedő módon segítették a Covid19-szükséghelyzetnek és a járvány szerteágazó következményeinek a kezelését, és ezzel erősítették az európai szolidaritást.

A díjjal az EGSZB arra törekszik, hogy elismeréssel adózzon mindazoknak, akik bátorságot, elkötelezettséget és hihetetlen felelősségérzetet mutatva harcoltak a koronavírus ellen.

Pályázatot az EU-ban vagy az Egyesült Királyságban lakhellyel vagy székhellyel rendelkezők nyújthatnak be. Bár az Egyesült Királyság most elhagyja az EU-t, az EGSZB azzal, hogy az ebből a volt tagállamból jelentkezőket is a díjazhatók közé sorolja, szeretné megmutatni, hogy nem áll szándékában elszakítani a szálakat, amelyek az Egyesült Királyság civil társadalmához fűzik, hanem éppen ellenkezőleg, fenn kívánja tartani a szoros kapcsolatokat.

A pályázatokat 2020. szeptember 30-án déli 12 óráig lehet benyújtani. A díjátadó ünnepségre 2021 januárjában kerül sor Brüsszelben, az EGSZB plenáris ülése keretében.

A jelentkezés módjáról itt talál bővebb tájékoztatást.

Július 1-én Németország vette át a stafétabotot Horvátországtól, és került az Európai Unió Tanácsának élére. Az eddigi talán legnagyobb kihívást jelentő elnökségi időszak vár majd rá, hiszen Európa jelenleg modernkori történelmének legsúlyosabb gazdasági, társadalmi és egészségügyi válsága elé néz.

Németország, amely a Római Szerződés 1957-es aláírása óta 13. alkalommal látja el az elnökségi feladatokat, már bejelentette, hogy programja elsősorban a Covid19-világjárvány leküzdésére, valamint az EU gazdasági helyreállításának kidolgozására és Európa társadalmi kohéziójának erősítésére fog koncentrálni.

Az „Együtt Európa talpra állásáért” mottó jegyében működő német elnökség prioritásait az EGSZB plenáris ülésén Peter Altmaier német gazdasági és energiaügyi miniszter ismertette.

A német miniszter a plenáris ülésen kifejtette: „Mindannyian tudjuk, hogy ezt a világjárványt csak úgy győzhetjük le igazán hatékonyan, ha együttműködünk. Csak akkor remélhetjük, hogy sikeresek leszünk, ha az EU és tagállamai összefognak, ha szolidaritást tanúsítunk a gyengébbekkel szemben, ha nem engedjük meg magunknak a megosztottságot. Ezért tehát kiemelt feladatunk a válság kezelése. Biztosítani szeretnénk, hogy polgáraink valódi szolidaritással találkozzanak, és hogy ezt maguk is így lássák és érezzék.”

Az átdolgozott és ambiciózus többéves pénzügyi keret, valamint az Európai Bizottság által a világjárvány káros szociális és gazdasági hatásainak kezelésére javasolt Európai Uniós Helyreállítási Eszköz (Next Generation EU) gyors elfogadása Peter Altmaier szerint az első lépés lenne ebbe az irányba.

A többéves pénzügyi keretről folytatott tárgyalásokon túl Németországtól azt várják, hogy más sürgető kérdésekben is előrelépést érjen el – ilyen például az éghajlatvédelem és az európai zöld megállapodás, a digitális transzformáció, a jogállamiság kérdése vagy Európa szerepe a világban. Arról is a német mandátumidőszak alatt kellene majd dönteni, hogy az EU-t a jövőben milyen kapcsolat fűzze az Egyesült Királysághoz.

Az EGSZB kész hozzájárulni a német elnökség munkájához, gondoskodva arról, hogy az európai civil társadalom hangját is meghallják ezekben az Európa és jövője szempontjából drámai és kritikus időkben.

„Az EGSZB kész az összefogásra a Next Generation EU helyreállítási eszköz kialakítása és végrehajtása érdekében, hogy kilábaljunk ebből a súlyos következményekkel járó válságból és megerősítsük az európai projektet. Továbbra is elkötelezetten támogatjuk a német elnökség munkáját, olyan Európára törekedve, amely együtt gyógyít és véd, és újraindítva egy szolidaritásra épülő, vállalkozó szellemű és fenntartható Európát az új rEUnaissance érdekében” – jelentette ki Luca Jahier, az EGSZB elnöke.

Az EGSZB-t már felkérték tíz vélemény kidolgozására, egyebek mellett olyan témákról, mint a platformgazdaság, a fenntartható ellátási láncok és a tisztességes munka a nemzetközi kereskedelemben, a nonprofit szociális vállalkozások és a társadalmilag méltányos Európa szempontjából bennük rejlő potenciál vagy a digitális átállás és a fenntarthatóság.

Az EGSZB elégedettségének adott hangot azzal kapcsolatban, hogy a német elnökség egyik prioritása az, hogy megállapodást érjen el az Európa jövőjéről szóló konferenciával kapcsolatban, amelyben az EGSZB várhatóan sarkalatos, stratégiai szerepet játszik majd.

Az EGSZB-nek a német elnökséggel folytatandó együttműködéséről részletesebben is tájékozódhat az újonnan megjelent brosúránkból.

Júliusi plenáris ülésén az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) állásfoglalást fogadott el az Európai Bizottság 2021. évi munkaprogramjához való hozzájárulásáról. A dokumentum üdvözli a Covid19-válság leküzdésére irányuló európai bizottsági javaslatokat, és a következő évet lehetőségnek tekinti az uniós gazdaság és társadalom újjáépítésére és javítására.

Az EGSZB által elfogadott állásfoglalás üdvözli és maradéktalanul támogatja az Európai Bizottságnak az Európai Uniós Helyreállítási Eszközre (Next Generation EU) és az általános uniós költségvetésre (2021–2027) vonatkozó javaslatait, és reméli, hogy ezeket „teljeskörűen és kézzelfogható módon kibontják majd” az Európai Bizottság 2021. évi munkaprogramjában.

Az EGSZB az Európai Bizottság fő prioritásait követve konkrét javaslatokat fogalmazott meg a 2021. évi munkaprogramhoz.

Az EGSZB-tagok szerint a munkaprogramnak „gazdaságunk és társadalmunk újjáépítésére és javítására” kell összpontosítania, a következő elvek alapján: „az emberi és a szociális jogok, a demokratikus értékek és a jogállamiság védelme, az egységes piacban rejlő lehetőségek teljes körű kiaknázása, a fenntartható fejlődési célok elérése, a körforgásos gazdaság létrehozása és az Unió klímasemlegességének legkésőbb 2050-ig való elérése, továbbá a jó kormányzás és a demokratikus elszámoltathatóság biztosítása”.

Júliusi plenáris ülésén az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) vitát tartott Margarítisz Szhinásszal, az Európai Bizottság alelnökével, aki ismertetett egy sor, „Az európai életmód előmozdítása” elnevezésű tárcája alá tartozó jövőbeli kezdeményezést, köztük az új migrációs és menekültügyi paktumot, a készségfejlesztési programot, „az EU az egészségügyért” programot és az új biztonsági unióra vonatkozó stratégiát.

A vita során elsősorban a migrációs politikát tárgyalták.

„Nagy reményekkel, ugyanakkor aggódva várjuk az új migrációs és menekültügyi paktum közzétételét. A dublini rendszer már túlságosan régóta fekete lyuk az uniós politikában, ezért remélem, hogy az új paktum annak lényegi reformját eredményezi majd” – mondta Luca Jahier, az EGSZB elnöke Szhinász biztosnak.

Luca Jahier hozzátette még, hogy különösen a migráció és az integráció terén érhető tetten a szolidaritás, az egyenlőség és az igazságosság által jelentett érték, illetve annak hiánya. Az elnök aggályosnak tartotta, hogy egyes dél-európai tagállamoknak aránytalan terhet kell viselniük, miközben bizonyos országok nem hajlandóak teljesíteni kötelességeiket.

Az új migrációs és menekültügyi paktum közzétételét, amit a Von der Leyen vezette Európai Bizottság első számú prioritásaként harangoztak be, a világjárvány miatt el kellett halasztani. Előterjesztése jelenleg az EU megerősített hosszú távú költségvetéséről szóló tárgyalások utánra várható.

Margarítisz Szhinász európai biztos kijelentette, hogy az új paktum holisztikus megoldást fog kínálni, amely egyebek mellett a külső határok határozott igazgatását és a menedékjog iránti kérelmek közös kezelését is tartalmazza, egyenlően osztva el a terheket az összes tagállam között.

Az európai biztossal tartott eszmecsere során az EGSZB tagjai rámutattak a migránsok teljes körű társadalmi és gazdasági integrációjának jelentőségére és arra, hogy hangsúlyozni kell, hogy milyen előnyökkel járnak társadalmunk és gazdaságunk számára. (ll/ks)

Jahier elnök bírálta az EU Tanácsának aktuális javaslatát, amely felhatalmazza a nemzeti kormányokat arra, hogy a csomag keretében megvétózzák egy adott ország reformprogramjait. Az EGSZB plenáris ülésén Paolo Gentiloni gazdasági biztossal folytatott vitában Luca Jahier leszögezte, hogy az egész EGSZB az Európai Bizottság mögött áll.

Luca Jahier elmondta, hogy az Európai Bizottság jól kezelte a Covid19-válság jelentette kihívásokat, először a költségvetési hiányokra és az állami támogatásra vonatkozó szabályok felfüggesztését célzó korai intézkedésekkel, majd a javasolt Next Generation EU csomaggal, amely a Marshall-terv közel ötszörösének megfelelő összeget, mintegy 5 billió eurót mozgósít a világjárvány súlyos következményeinek enyhítésére.

„Szeretnénk biztosítani arról, hogy az egész EGSZB Önnel, az Európai Bizottsággal és az Európai Parlamenttel van ebben a jó megállapodásért folytatott küzdelemben. Olyan megállapodásra van szükségünk, amely megfelel a kihívásnak, nem jelent veszélyes visszalépést, és mindenekelőtt nem okoz visszaesést, amely ősszel pusztító társadalmi zavargásokba taszíthatná Európát” – mondta Luca Jahier Gentiloni biztosnak.

Paolo Gentiloni hangsúlyozta, hogy a Covid19 súlyos gazdasági és társadalmi következményekkel járt, és olyan erős gazdasági sokkot váltott ki, amilyenre a nagy gazdasági világválság óta nem volt példa. „Továbbra is társadalmaink válságtűrő képessége és értékeink jelentik a legfontosabb védvonalat a vírussal és a válsággal szemben. Mindenképpen gondoskodnunk kell arról, hogy megerősödve lábaljunk ki a válságból.”

Gentiloni biztos a következő gondolatokkal folytatta beszédét: „Az uniós államok és régiók közötti gazdasági és társadalmi konvergencia hiánya fenyegetést jelent az európai projekt politikai fenntarthatóságára nézve. A fenntartható gazdasági helyreállítás biztosításához, illetve annak érdekében, hogy ellenállók legyünk a jövőbeli sokkhatásokkal szemben és megerősítsük az Unión belüli konvergenciát, most minden eddiginél nagyobb szükségünk van jelentős beruházásokra és reformokra.”

Luca Jahier megismételte azt a határozott bírálatot, melyet egy korábbi nyilatkozatában fogalmazott meg a Charles Michel tanácsi elnök által nemrégiben annak érdekében előterjesztett ellenjavaslatok kapcsán, hogy a csomag elfogadható legyen az állam- és kormányfők számára, gondolva itt különösen a többéves pénzügyi keret csökkentésére és a csomag irányítására.

A 2020–2024-es általános uniós többéves pénzügyi keret javasolt csökkentése abszolút értékben nagyon csekély ugyan (a 2020. májusi európai bizottsági javaslatban szereplő 1100 milliárd EUR helyett 1074,3 milliárd EUR), de most először fordulna elő, hogy az EU költségvetése reálértékben csökken. Ez érintené a fejlődésben lemaradt országok és régiók megsegítésére szolgáló alapvető uniós alapokat. Mindenekelőtt azonban, hangsúlyozta Luca Jahier, ez lenne a kiindulópontja a jövőbeli többéves pénzügyi keretről szóló tárgyalásoknak, és az egyre kevésbé ambiciózus strukturális fellépések veszélyes lejtőjére terelné az uniós költségvetést.

Az EGSZB még határozottabban bírálta azt a javaslatot, hogy a csomag irányítását megosszák az Európai Bizottság (többéves pénzügyi keret) és a tagállami kormányok (Next Generation EU) között. Ez azt jelentené, hogy az integrált kezelés helyett, amelynek keretében az Európai Bizottság egy megerősített költségvetés felett gyakorolhatna befolyást, olyan költségvetés lenne érvényben, amely legalább két részre szakad.

Még aggasztóbb – tette hozzá Luca Jahier – az a tegnap esti javaslat, hogy az egyes országok végső eszközként vétójogot kapjanak oly módon, hogy rendkívüli ülésre hívhatják össze az uniós pénzügyminisztereket abban az esetben, ha ellenzik az egyik tagállam által a csomag keretében javasolt reformokat. Ez végleges, strukturális szakadást jelentene az európai költségvetésben, ami veszélyes és elfogadhatatlan, szögezte le Luca Jahier.

Az EGSZB Közgyűlése egy másik égető kérdést is fontosnak tartott megvitatni Gentiloni biztossal: a Bíróság előző nap érvénytelenné nyilvánította az Európai Bizottság 2016. évi határozatát, amely arra kötelezte Írországot, hogy az Apple-lel fizettessen meg 13 milliárd EUR értékű adókülönbözetet.

Az EGSZB támogatta az Európai Bizottság arra irányuló erőfeszítéseit, hogy a technológiai óriáscégek több adót fizessenek, ezzel orvosolva egy nyilvánvaló igazságtalanságot. Luca Jahier méltányolta továbbá az Európai Bizottság előző nap előterjesztett javaslatait a tagállamok közötti nem méltányos és nem fenntartható adóverseny lezárása érdekében.

A digitális gazdaság adóztatása terén elért eredményekről szóló kérdésre válaszolva Paolo Gentiloni felvázolta azoknak a tárgyalásoknak a jelenlegi állását, amelyek célja, hogy globális – vagy, ha ez nem sikerül, EU-szintű – megállapodás szülessen, amely igen szükséges saját forrásokat biztosítana az EU számára.

„Hadd fogalmazzak világosan” – mondta Gentiloni. „Különböző politikai, technikai és nemzetközi problémák miatt nincsenek egyszerű megoldások. Egy dolog azonban rendkívül kedvező: a nagyközönség, az Európai Parlament, az Önök bizottsága és az érdekelt felek részéről egyre nagyobb az igény. És jó alkalmat kínál az is, hogy a tagállamok immár belátják: az Európai Bizottságnak masszívabb saját forrásokkal kell rendelkeznie ahhoz, hogy vissza tudja fizetni a közös adósságot.”

Gentiloni biztos a következőképpen zárta szavait: „Igen, valóban masszívabb saját forrásokra van szükségünk ahhoz, hogy sikerre vigyük a Next Generation EU eszközt. Uniónk tapasztalatai ugyanis azt mutatják, hogy ez egy teljességgel rendkívüli kezdeményezés. Nem állandó eszközről van szó, de ha jól működik, ha jó beruházásokat tesz lehetővé, ha hozzájárul gazdaságunk korszerűsítéséhez, és ha képesek vagyunk növelni saját forrásainkat ennek az adósságnak a visszafizetése érdekében, biztosítom Önöket, hogy – mint mindig az EU-ban – precedenst fog teremteni, amelyre építhetünk a jövőben, amikor újabb válság jelentkezik vagy új közös célt szeretnénk elérni." (dm)

Az EU-nak többet kell tennie a koronavírus-világjárvány utáni helyreállításért, és nem késlekedhet: szolidaritást kell mutatnia és ambiciózus jövőképet kell teremtenie Európa számára. A júliusi plenáris ülésen elfogadott három véleményben és egy álláspontot kifejtő dokumentumban az EGSZB támogatását fejezi ki az Európai Bizottság által előterjesztett helyreállítási javaslatok – többek között a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó felülvizsgált uniós költségvetés – iránt, és kéri gyors jóváhagyásukat.

Konkrétan, a Petru Sorin Dandea, Tommaso Di Fazio és Petr Zahradník által megfogalmazott vélemény az európai gazdaság mielőbbi újjáélesztésének szem előtt tartásával támogatja az Európai Bizottság Next Generation EU elnevezésű kezdeményezését mint a gyors és hatékony fellépés egyedi eszközét. A kohéziós politika kapcsán az EGSZB támogatja az Európai Bizottság REACT-EU kezdeményezését, és az Antonello Pezzini által összeállított, álláspontot kifejtő dokumentumban azt ajánlja, hogy mind a nemzeti, mind pedig az európai közigazgatásban szüntessenek meg minden lehetséges és felesleges adminisztratív korlátot és terhet, és a 2020-ra biztosított kiegészítő források legalább 70%-át a tagállamok azonnali előfinanszírozásként kapják meg.

A zöld és digitális átállás elősegítése érdekében a Dimitris Dimitriadis által megfogalmazott vélemény támogatja az Európai Bizottság azon javaslatait, amelyek a Covid19 okozta válságot követően azáltal mozdítják elő az EU gazdasági, társadalmi és területi kohézióját, hogy közvetlen nagyléptékű pénzügyi támogatást biztosítanak a tagállami közberuházásokhoz és reformokhoz. Végezetül, a Ronny Lannoo által jegyzett véleményben az EGSZB üdvözli az InvestEU program javasolt megerősítését és a kiegészítő Fizetőképesség-támogatási Eszközt, amely segítséget nyújt a vállalkozások számára a helyreállítás időszakában. (mp)

Robert Schuman nyilatkozata 70 évvel megfogalmazása után arra emlékeztet bennünket, hogy az előrelépéshez és a történelmi irányváltáshoz politikai bátorságra és jövőképre van szükség.

Gianluca Brunetti főtitkár kezdeményezésére az EGSZB július 7-én megemlékezett az Európai Unió fent említett alapítójáról. Az ünnepségen részt vett Luca Jahier elnök, Jean Quatremer, aki az európai uniós ügyek szakértőjeként tudósít a Libération című francia napilapnak, valamint Pierre Kroll, a Le Soir című belga újság karikaturistája.

Jean Quatremer szerint ha Robert Schuman ma megismételné felhívását, tervének középpontjában a szegény és a gazdag országok között szükséges szolidaritás, illetve az európai értékek állnának.

Aurélie Vauthrin és Rachid Benbouchta humorista modern értelmezésben adta elő a nyilatkozat szövegét.

„A civil társadalom a Covid19 ellen” címmel elindult az EGSZB honlapjának új rovata, amely több mint ötven történetet mesél el a helyreállításról, a szolidaritásról és a koronavírus-járvány során nyújtott gyakorlati segítségről. A 2020. július 2-án indított rovat megmutatja azokat a kezdeményezéseket, amelyeket az EGSZB tagjai a tagállamokban működő helyi szervezeteiken keresztül indítottak a Covid19-válság kezelésére.

Isabel Caño Aguilar, az EGSZB kommunikációs alelnöke a projekt ötletgazdája: „Az EGSZB szorosan figyelemmel kíséri a világjárvány alakulását, és maximális szolidaritását fejezi ki a koronavírus áldozatai és családtagjai iránt. Ezzel a projekttel meg szeretnénk mutatni, hogy tagjaink mennyire elkötelezettek nap mint nap aziránt, hogy helyben tegyenek valamit a világjárvány következményeinek kezelése érdekében.”

Az alelnök arra buzdítja az olvasókat, hogy látogassanak el a honlap új rovatára: „Ez a weboldal azt a munkát mutatja be, amelyet az EGSZB, annak tagjai és az általa képviselt civil társadalmi szervezetek a válság leküzdése és a jövőre való felkészülés érdekében tesznek. Kórházainkban, országainkban, városainkban és vidéki térségeinkben névtelen férfiak és nők dolgoznak együtt fáradhatatlanul a válság leküzdésén. Világossá akarjuk tenni, hogy a szervezett civil társadalom kulcsszerepet játszik a világjárvány elleni küzdelemben és az újrakezdésben.”

Az EGSZB-tagok történetei szerteágazóak: érintik a munkavállalókat, a vállalkozásokat és a szociális párbeszédet, valamint a mezőgazdaságot, az egészséget, a közlekedést, a környezetet, a fogyasztókat, az esélyegyenlőséget, az ifjúságot, a családot és az időseket. (mp)

Júniusi plenáris ülésén az EGSZB tájékoztató jelentést fogadott el a gépekről szóló irányelv felülvizsgálatáról. Az EGSZB-tagok üdvözölték az Európai Bizottság jelenlegi erőfeszítéseit arra, hogy javítson a gépekről szóló 2006/42/EK irányelven, amely rendkívül fontos és sikeres eszköz az európai ipar számára. Megjegyezték ugyanakkor, hogy az irányelv radikális módosítása rendkívül káros következményekkel járna, ezért mindenképpen kerülendő.

„Az irányelv alapvető megközelítésén és szerkezetén nem szabad változtatni” – szögezte le Aurel Laurenţiu Plosceanu, a jelentés előadója. „Azt ajánlottuk továbbá, hogy az Európai Bizottság vegye figyelembe a tagállamok többségére jellemző, krónikus humánerőforrás-hiányt, alulfinanszírozást, valamint a gépek nem megfelelő ellenőrzése jelentette problémákat. Arra kértük az Európai Bizottságot, hogy szavak helyett immár lépjen a tettek mezejére” – zárta szavait.

Enrico Gibellieri társelőadó megjegyezte, hogy az irányelv fontos az egységes piac számára, mivel garantálja az alkatrészek biztonságosságát: „Gondoskodnunk kell a fogyasztói érdekek védelméről, és képesnek kell lennünk arra, hogy folyamatosan javítsuk a gépek hatékonyságát, mert csak így biztosíthatjuk a munkavállalók egyre jobb védelmét”.

A gépekről szóló irányelv felülvizsgálatához a Belső Piaci, Ipar-, Vállalkozás- és Kkv-politikai Főigazgatóság 2019 júniusában nyilvános konzultációt indított. A jogszabály elfogadására a tervek szerint 2021 első negyedévében kerül sor. (ks)

Az EGSZB üdvözli az Európai Bizottság által javasolt új intézkedést, amelynek célja az agrár-élelmiszeripari ágazatban működő, likviditási problémákkal küzdő mezőgazdasági üzemek és kkv-k támogatása és gazdasági túlélésük biztosítása a válság idején. Az EGSZB mindazonáltal úgy véli, hogy az intézkedés végrehajtása érdekében az Európai Bizottságnak rendkívüli alapot kellene létrehoznia.

Az Európai Bizottság által ennek az intézkedésnek a finanszírozására előterjesztett javaslat az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapról (EMVA) szóló rendelet célzott módosításaira korlátozódik, amelyek értelmében a nemzeti hatóságok a 2014–2020 közötti költségvetés legfeljebb 1%-át irányozhatják elő erre az intézkedésre, és így ezeket az el nem költött forrásokat a rendkívüli igények kielégítésére használhatják fel.

A javaslat azonban két jelentős problémát is felvet a témában készülő vélemény előadója, Arnold Puech d'Alissac szerint: „Az első abban a tényben rejlik, hogy a tagállamok már felhasználták az EMVA keretében rendelkezésre álló forrásaikat vagy kötelezettséget vállaltak azokra, így nem tudják kihasználni ennek a támogatási mechanizmusnak az előnyeit. A második, még ennél is fontosabb probléma az, hogy az eredetileg a mezőgazdaság versenyképességének, valamint a környezetvédelem szintjének a javítására szánt alapokat most arra fogják felhasználni, hogy reagáljanak ezekre a sürgős készpénzigényekre.”

Emiatt az EGSZB úgy véli, hogy az Európai Bizottságnak a javasolt intézkedés végrehajtásának lehetővé tétele érdekében olyan, a helyreállítási terv mintáját követő rendkívüli alapot kellene létrehoznia, amely nem tartozik a közös agrárpolitika költségvetése alá. (mr)