Az uniós vezetőket sürgették, hogy tegyék Európát a fenntartható fejlődés világbajnokává

A nemzeti gazdasági és szociális tanácsok az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal együtt Rómából üzentek az EU vezetőinek, ahol június 13-án és 14-én azért ültek össze, hogy Európa fenntartható fejlődésében betöltött szerepükkel, valamint a szociális jogok európai pillérével kapcsolatos kérdéseket vitassanak meg.

Az ülés az EGSZB és az uniós tagállamok gazdasági és szociális tanácsai elnökeinek és főtitkárainak éves találkozója keretében zajlott, az EGSZB és az Olasz Gazdasági és Szociális Tanács (CNEL) közös szervezésében.

Az olasz elnök, Sergio Mattarella részvételével fémjelzett nyitóülésen olyan fontos személyiségek mondtak beszédet, mint Olaszország külügyminisztere, Enzo Moavero Milanesi, illetve a CNEL elnöke, Tiziano Treu.

Luca Jahier, az EGSZB elnöke felhívást intézett az újonnan megalakuló Európai Parlamenthez és a jövőbeli Európai Bizottsághoz, kérve, hogy szilárd és meghatározó politikai vezetéssel tegyék lehetővé, hogy Európa a fenntartható fejlődés világbajnokává váljon.

A vita főbb következtetései, amelyeket az EU vezető intézményeinek is elküldtek, az alábbiak voltak:

  • Az EU-nak a következő évtizedben átfogó prioritásként kell tekintenie az ENSZ 2030-ig tartó időszakra szóló menetrendjére ahhoz, hogy képes legyen kezelni öt meghatározó átmenetet:
    • a gazdasági átalakulást,
    • az energetikai és ökológiai átalakulást,
    • a kiterjedt társadalmi átalakulást,
    • a demokratikus és a részvétellel kapcsolatos átalakulást, valamint
    • a nemzetközi kapcsolatok terén tapasztalható geopolitikai átalakulást.
  • A 2030-ig tartó időszakra szóló menetrendből mindenkinek előnye származik:
    • a munkaadóknak, ugyanis a fenntartható fejlődési menetrendhez kapcsolódó ágazatokban a versenyképességért való küzdelem globális szinten folyik majd,
    • a munkavállalóknak, hiszen számos fenntartható fejlődési cél Európa szociális dimenziójához kapcsolódik,
    • valamint a civil társadalomnak is, amely, ha teljes mértékben részt vesz az irányításban, meghatározónak bizonyulhat a fenntartható fejlődési célok megvalósításának megfelelő nyomon követésében.
  • A szociális jogok európai pillérének tetemes részével még mindig nem foglalkoztak megfelelő mértékben, ezért ki kell alakítani egy ütemtervet, hogy lökést adjunk a végrehajtásnak.
  • Az európai szemeszter folyamatát úgyszintén hozzá kell igazítani a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrendhez.
  • A 2021–2027 közötti teljes uniós költségvetés 40%-át a fenntartható fejlődésre kell előirányozni.
  • A hivatalba lépő Európai Bizottságban ki kell nevezni egy alelnököt, aki azért felelős, hogy a fenntartható fejlődési célokat minden uniós szakpolitikába beépítsék.
  • A remény és a lendület projektje ez, amely képes megszilárdítani az EU-ban az egységet és a szolidaritást, és mozgósítani többek között a civil társadalmat és a fiatalokat.
  • A gazdasági és szociális tanácsok, amelyeket a fenntartható fejlődési modellekről indítandó nyilvános konzultációk szervezésével lehetne megbízni, a polgári részvétel fórumai lehetnek.
  • Az EU-nak mint a világ legnagyobb gazdaságának kereskedelempolitikáján keresztül alapvető szerepet kell játszania a fenntartható fejlődési menetrend világszintű előmozdításában.

Az ülésen elfogadott következtetések teljes szövege itt érhető el: (dm)