Mesterséges intelligencia Európában: senkit nem szabad kihagyni

A mesterséges intelligenciát úgy kell fejleszteni Európában, hogy az minél több ember számára elérhetővé váljon – figyelmeztet az EGSZB abban az értékelésében, amelyet az Európai Bizottság mesterséges intelligenciáról szóló összehangolt tervéről készített. A politikának gondoskodnia kell arról, hogy a civil társadalom profitálhasson a mesterséges intelligencia számos előnyéből, de közben minimálisra kell csökkenteni az olyan kockázatokat, mint amilyen például a demokratikus folyamatok manipulációja.

Az Európai Bizottság mesterséges intelligenciáról szóló összehangolt tervéről készült véleményében az EGSZB hangsúlyozza, hogy a mesterséges intelligenciával kapcsolatos szakpolitikai intézkedéseknek a társadalom minden szereplőjét szem előtt kell tartaniuk, így a vállalkozásokat, a munkavállalókat és a fogyasztókat is. Ez azt jelenti, hogy az emberek számára hozzáférhetővé kell tenni az adatokat és az infrastruktúrákat, a felhasználóbarát termékeket, valamint az ismeretek és a készségek elsajátítását.

A vélemény szerint speciális intézkedésekre van szükség ahhoz, hogy a nők is jobban értsenek a mesterséges intelligenciához, és munkát vállaljanak ezen a területen, hiszen a felmérések szerint minden uniós országban jóval kevesebb nő, mint férfi dolgozik ikt-khoz kapcsolódó állásokban (az Eurostat számadatai szerint 2018-ban 8,9 millióan dolgoztak ezen a területen, és ebből csak 1,5 millió volt nő).

Alaposan át kell alakítani a tagállami oktatási rendszereket, hogy azok jobban fel tudják készíteni az európai fiatalokat arra, hogy egyre inkább életünk szerves részévé válik a mesterséges intelligencia. Meg kell reformálni a tanterveket – az általános iskolától kezdve egészen az egyetemig –, hogy az iskolai oktatás megbízható alapot tudjon adni a természet- és műszaki tudományok, a technológia és a matematika terén, illetve hogy megtanítson a kritikus gondolkodásra. Ez segíthet az Európában jellemző készséghiány és ezzel kapcsolatos munkaerőpiaci kereslet kezelésében, hiszen az Európai Bizottság felmérése szerint 2018-ban 600 000 betöltetlen digitális szakértői állás volt az EU-ban.

Azoknak a mai munkavállalóknak pedig, akik esetleg elveszthetik munkájukat, a jövőben egész életükben folyamatosan tanulniuk és képezniük kell majd magukat, hogy naprakész tudásuk legyen vagy szakmát váltsanak, hiszen a mesterséges intelligencia valószínűleg nem egyszerűen megszüntet majd munkaköröket, hanem megváltoztatja azok jellegét.

Az EGSZB úgy véli, hogy az oktatásba és a képzésbe történő beruházásoknak a mesterséges intelligenciával kapcsolatos nemzeti stratégiák központi részét kell képezniük, és több uniós forrást szorgalmaz a reformok támogatásához.

Az EGSZB szerint ahhoz, hogy az egész társadalom profitálhasson a mesterséges intelligencia számos előnyéből, az EU-nak a fenntartható fejlődés háromtengelyű keretét kell kiindulópontnak használnia: „Amennyiben a mesterséges intelligencia – a fenntartható fejlődés jegyében – a társadalom hasznára van azzal, hogy gazdasági fellendülést, jólétet és egészséges életet, valamint környezeti előnyöket teremt, akkor azt valami jó dolognak foghatjuk fel”, eloszlatva ezzel a vele kapcsolatos félelmeket – fogalmaz Tellervo Kylä-Harakka-Ruonala, a vélemény előadója. (dm)