„A jövő kihívása nemcsak az éghajlatváltozás elleni küzdelmet jelenti, hanem egy olyan bolygó élelmezését is, mely hamarosan 10 milliárd ember otthona lesz. A biogazdaság, amely magában foglalja a megújuló biológiai erőforrások előállítását és azok élelmiszer-, takarmány- és bioeljárással előállított termékekké történő átalakítását, jelentősen hozzájárulhat mindkét célkitűzés eléréséhez” – jelentette ki Mindaugas Maciulevičius és Udo Hemmerling, a biogazdasági stratégia frissítéséről szóló, május 15-én elfogadott EGSZB-vélemény előadója.

A fenntarthatósági elvek alapvetően fontosak az „új” biogazdaság szempontjából, és a természeti erőforrásokat meg kell őrizni ahhoz, hogy továbbra is termelékenyek maradjanak.

A kkv-k meghatározó szerepet játszanak a biogazdaságban. A hozzájárulásuk javítása érdekében jobb konzultációs szolgáltatásokra és a finanszírozáshoz való hozzáférésre van szükségük. Mindenképpen egyedi és rugalmas tanácsadási szolgáltatásokat kell bevezetni, hogy segítséget nyújtsunk az agrár-élelmiszeripari kkv-k számára hosszú távú, innovatív projektek elindításához. Emellett a köz- és magánszféra közötti együttműködés fontos szerepet játszhat a hatékonyság növelésében, valamint a tudás, a szakértelem és a legjobb gyakorlatok cseréjének megkönnyítésében.

A különböző – városi-vidéki, vidéki-vidéki, szárazföldi-tengeri – területek közötti együttműködés segítheti a fenntartható biogazdasági értékláncok és klaszterek létrehozását, és különösen a közép- és kelet-európai országokat abban, hogy növeljék termelésüket, előmozdítva ezáltal a növekedést és a munkahelyteremtést, különösen a vidéki területeken. Ez a régió biomasszában gazdag a mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás és a halászat terén folytatott kiterjedt tevékenységek miatt, amelyek nagy, de kihasználatlan biomassza-kapacitással rendelkeznek. (sma)

Az EGSZB megítélése szerint a méltóságteljes időskornak alapvető joggá kell válnia. Európában az emberek hosszabb ideig élnek, és ez jó hír. De ahogy öregszünk, új társadalmi, gazdasági és egészségügyi kihívások merülnek fel, amelyek az időseket, családjaikat és a társadalmat egyaránt érintik. Az EGSZB meggyőződése, hogy túl sokáig elhanyagolták ezt a kérdést, és nem készültek fel az idősebbek növekvő igényeire. Az EGSZB május 15-én elfogadott véleményében kiemeli azt a hatalmas lehetőséget, amelyet az idősek jelentenek a munkahelyteremtés és a technológiai fejlődés szempontjából.

A jövőben az otthoni ápolási szolgáltatók, segédápolók, gondozók és ápolók lesznek azok, akik számára a legtöbb munkahely jön létre, és akiknek tudása és képzettsége elválaszthatatlanul kapcsolódik az idősek jólétéhez.

„Javasoljuk, hogy a munkavállalók és az időseknek nyújtott szolgáltatások mobilitásának előkészítése és fokozása érdekében nemcsak szakmai, hanem szociális és emberi szempontokra is kitérve határozzanak meg egy minimális európai képzési/oktatási programot a gerontológiai ápolók, segédápolók és gondozók számára” – fejti ki Marian Krzaklewski, az EGSZB véleményének előadója. A képzést információs és kommunikációs technológiai eszközök segítségével kell megkönnyíteni. Az EGSZB azt is javasolja, hogy hozzanak létre egy közös uniós keretet, mely magában foglalja a jelenleg létező legjobb képzési programokat.

Az idősek ameddig csak lehetséges, a saját környezetükben szeretnének élni. Az EGSZB megítélése szerint elengedhetetlen, hogy a családjukkal és hozzátartozóikkal egyeztetve tiszteletben tartsák preferenciáikat. „Választani azonban már nem csak az otthoni ápolás és az ápolási otthonok között lehet” – emeli ki Jean-Pierre Haber, a vélemény társelőadója. „Már léteznek alternatív gondozási formák, és a még kiépítésre kerülő struktúrákkal az önálló életvitel megkönnyítését kell megcélozni. A tervezésüket ezért az emberek személyes profiljához és adott esetben orvosi kezelésre szoruló állapotához kell igazítani.”

Az EGSZB emellett a digitális technológiáknak köszönhető innovációk jobb kiaknázását kéri: ide tartozik a telemedicina, az érzékelők, a digitális klinikai karton és egészségügyi dokumentáció, valamint a háztartások automatizálása, amely nemcsak javítaná az idősek önállóságát, hanem hatékonyabbá és biztonságosabbá is tenné a gondozást. (sma)

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) arra szólította fel az Európai Uniót és tagállamait, hogy a nemek közötti egyenlőség kérdését helyezzék a politikai napirend élére, mivel egyre több aggály merül fel azzal kapcsolatban, hogy a nők jogait érintő közelmúltbeli támadások Európában komolyan veszélyeztethetik a férfiak és nők közötti egyenlőség terén elért eredményeket.

„Ebben az évtizedben a nemek közötti egyenlőség és az emberi jogok szemmel látható, szervezett hátráltatásának vagyunk tanúi. Számos területen – ideértve a fizetéseket, a nyugdíjakat és a foglalkoztatási lehetőségeket – az egyenlőség felé tett előrelépés megtorpant vagy a visszájára fordult” – mondta el Indre Vareikytė, a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos kérdésekről szóló EGSZB-vélemény előadója.

„Ha ez így megy tovább, több mint száz évbe fog telni, hogy megvalósuljon Európában a nemek közötti egyenlőség, a jövő nemzedékeinek leányai pedig kevesebb joggal rendelkeznek majd, mint a mai nők” – tette hozzá.

Az EGSZB azt kéri, hogy az EU fokozza erőfeszítéseit e téren, és a jövőbeli pénzügyi kereteiben önálló célként határozza meg az egyenlőséget. Emellett ambiciózus és kötelező erejű ötéves stratégiát sürget a nemek közötti egyenlőség valamennyi aspektusának hatékony kezelése érdekében.

Felszólítja továbbá azokat a tagállamokat, amelyek még nem ratifikálták az isztambuli egyezményt, hogy gondolják át álláspontjukat, illetve arra kéri az Európai Bizottságot, hogy a nők online zaklatását és az ellenük irányuló pszichológiai terrort is vegyék fel az illegális gyűlöletbeszéd fogalommeghatározásába.

Hogy saját soraiban is biztosítsa a nemek egyenlő képviseletét, az EGSZB arra kéri a Tanácsot, hogy vizsgálja felül az EGSZB-tagok kinevezésére vonatkozó iránymutatásait, valamint javasolja, hogy a tagállamok a nemek paritásának alapján jelöljenek tagokat. Az EGSZB tagjainak jelenleg 30%-a nő. (ll)

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság felkéri az uniós tagállamokat, hogy az uniós szabadságokkal és alapvető jogokkal összhangban teremtsenek a filantrópia számára kedvező körülményeket. Ezentúl javasolja, hogy ismerjék el a filantrópiát a közjó iránti társadalmi elkötelezettség megnyilvánulásának egyik formájaként.

Első teljes egészében a filantrópiának szentelt véleményében az EGSZB továbbá szorgalmazza, hogy a határokon átnyúló filantróp tevékenységek elősegítését mind az EU, mind a tagállamok prioriásként kezeljék. Kiemeli ugyanakkor, hogy a filantrópia nem léphet a méltányos adózáson és a hathatós foglalkoztatáspolitikán alapuló jóléti állam és az erős szociális védelmi rendszerek helyébe. Ezeket, épp ellenkezőleg, meg kell erősíteni, és tovább kell fejleszteni, ezáltal a filantróp szervezetek nagyobb figyelmet fordíthatnának arra, hogy „betöltsék a réseket”, és kiegészítsék a finanszírozást azokon a területeken, ahol hiányzik az állami támogatás. „Teljes mértékben elismerjük azt a kiegészítő és innovatív hozzáadott értéket, amelyet a filantrópia a közös értékek támogatásával és a társadalmunk ellenállóbbá tételével biztosíthat a társadalmi kohézió tekintetében” – nyilatkozta Petru Sorin Dandea, a vélemény előadója. A filantróp tevékenységeknek továbbra is átláthatóknak kell maradniuk, az átláthatóságot pedig nemzeti és uniós biztonsági intézkedésekkel kell előmozdítani – hangsúlyozta. A számok azt mutatják, hogy az utóbbi harminc évben a filantrópia rendkívül gyors ütemben növekedett Európában, a filantróp hozzájárulások értéke még óvatos becslések szerint is legalább évi 87,5 milliárd euróra tehető. (ll)

Az egységes piac sok valódi előnnyel jár az európai polgárok számára – érvel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) az Európai Bizottságnak az egységes piac jelenlegi helyzetéről szóló értékelésére adott válaszában. Megfizethető légi közlekedés, a barangolási díjak megszüntetése, jobb munkalehetőségek egy egész kontinensre kiterjedő munkaerőpiacon, olyan fogyasztói jogok, amelyek magas szintű védelmet nyújtanak határokon átnyúló viszonylatban is. Az EGSZB szerint ez a sikertörténet lehet a populizmus, nacionalizmus és protekcionizmus ellenszere.

Az EGSZB május 15-én tartott plenáris ülésén véleményt fogadott el Az egységes piac a változó világban: Páratlan eszköz, amelyhez megújított politikai elkötelezettség szükséges című európai bizottsági közleményről, amely áttekintést nyújt az egységes piac 25 évéről, és felvázolja a jövőbeli kihívásokat.

Az egységes piac óriási vívmányt jelent – állapítja meg véleményében az EGSZB, az EU-nak pedig gondoskodnia kell arról, hogy az emberek tudatában legyenek annak, hogy azok közül a nagyon is kézzelfogható előnyök közül, amelyeket fogyasztókként, vállalkozókként vagy munkavállalókként az elmúlt 25 évben élvezhettek, nem egyet az egységes piacnak köszönhetnek – olyan előnyökről van szó, amelyek a becslések szerint az uniós GDP 8,5%-ának felelnek meg.

Az európai vállalatok számára az egységes piac lehetőségeket teremt a növekedésre és tevékenységeik EU-n kívüli kiterjesztésére. Globális kontextusban az egységes piac egy 512 millió fős erős piac előnyét nyújtja Európának, ahogyan ezt nemrégiben az általános adatvédelmi rendeletnek való megfelelésre irányuló nemzetközi erőfeszítések is megmutatták.

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) szerint ez a sikertörténet annak a támogatásnak is lendületet adhat, amely az egységes piac digitális korszakra való felkészítéséhez szükséges.

Az egységes piacot lehetőségnek kell tekinteni az európai értékek és jogok megerősítésére is: „Az embereknek mindig tudatában kell lenniük a szabadság, a gazdasági növekedés, a demokrácia, a béke, a tudomány és innováció, a politikai stabilitás, valamint a fogyasztói és szociális jogok értékeinek. Ezek teszik ugyanis lehetővé a haladást és a prosperitást valamennyi tagállam és polgár számára” – fejti ki a vélemény előadója, Gonçalo Lobo Xavier.

„Az egységes piac mindenkire hat, és ez az, ami olyan erőssé teszi” – mutat rá a vélemény társelőadója, Juan Mendoza Castro. „Le kell küzdenünk a populista és nacionalista fenyegetéseket, amelyek erősödő tendenciát mutatnak Európában, az egységes piac pedig az ilyen üzenetek ellensúlyozásának egyik legjobb eszköze”.

Az EGSZB az uniós versenypolitikára is kiemelten figyel. Az állami támogatásokat korlátozó és az erőfölénnyel való visszaélés elleni küzdelemre vonatkozó uniós versenypolitikai szabályok az európai piac dinamizmusának forrásaként szolgálnak, és előnyöket hoznak a fogyasztók és a vállalkozások számára. Ugyanakkor tekintettel az (olykor állami tulajdonban lévő) oligopóliumok vagy monopóliumok által gyakorolt globális versenynyomásra, az EU-nak kölcsönösséget kellene követelnie kereskedelmi partnereitől annak érdekében, hogy segítse az európai vállalatokat a piacokért folytatott versenyben. (dm)

A mesterséges intelligenciát úgy kell fejleszteni Európában, hogy az minél több ember számára elérhetővé váljon – figyelmeztet az EGSZB abban az értékelésében, amelyet az Európai Bizottság mesterséges intelligenciáról szóló összehangolt tervéről készített. A politikának gondoskodnia kell arról, hogy a civil társadalom profitálhasson a mesterséges intelligencia számos előnyéből, de közben minimálisra kell csökkenteni az olyan kockázatokat, mint amilyen például a demokratikus folyamatok manipulációja.

Az Európai Bizottság mesterséges intelligenciáról szóló összehangolt tervéről készült véleményében az EGSZB hangsúlyozza, hogy a mesterséges intelligenciával kapcsolatos szakpolitikai intézkedéseknek a társadalom minden szereplőjét szem előtt kell tartaniuk, így a vállalkozásokat, a munkavállalókat és a fogyasztókat is. Ez azt jelenti, hogy az emberek számára hozzáférhetővé kell tenni az adatokat és az infrastruktúrákat, a felhasználóbarát termékeket, valamint az ismeretek és a készségek elsajátítását.

A vélemény szerint speciális intézkedésekre van szükség ahhoz, hogy a nők is jobban értsenek a mesterséges intelligenciához, és munkát vállaljanak ezen a területen, hiszen a felmérések szerint minden uniós országban jóval kevesebb nő, mint férfi dolgozik ikt-khoz kapcsolódó állásokban (az Eurostat számadatai szerint 2018-ban 8,9 millióan dolgoztak ezen a területen, és ebből csak 1,5 millió volt nő).

Alaposan át kell alakítani a tagállami oktatási rendszereket, hogy azok jobban fel tudják készíteni az európai fiatalokat arra, hogy egyre inkább életünk szerves részévé válik a mesterséges intelligencia. Meg kell reformálni a tanterveket – az általános iskolától kezdve egészen az egyetemig –, hogy az iskolai oktatás megbízható alapot tudjon adni a természet- és műszaki tudományok, a technológia és a matematika terén, illetve hogy megtanítson a kritikus gondolkodásra. Ez segíthet az Európában jellemző készséghiány és ezzel kapcsolatos munkaerőpiaci kereslet kezelésében, hiszen az Európai Bizottság felmérése szerint 2018-ban 600 000 betöltetlen digitális szakértői állás volt az EU-ban.

Azoknak a mai munkavállalóknak pedig, akik esetleg elveszthetik munkájukat, a jövőben egész életükben folyamatosan tanulniuk és képezniük kell majd magukat, hogy naprakész tudásuk legyen vagy szakmát váltsanak, hiszen a mesterséges intelligencia valószínűleg nem egyszerűen megszüntet majd munkaköröket, hanem megváltoztatja azok jellegét.

Az EGSZB úgy véli, hogy az oktatásba és a képzésbe történő beruházásoknak a mesterséges intelligenciával kapcsolatos nemzeti stratégiák központi részét kell képezniük, és több uniós forrást szorgalmaz a reformok támogatásához.

Az EGSZB szerint ahhoz, hogy az egész társadalom profitálhasson a mesterséges intelligencia számos előnyéből, az EU-nak a fenntartható fejlődés háromtengelyű keretét kell kiindulópontnak használnia: „Amennyiben a mesterséges intelligencia – a fenntartható fejlődés jegyében – a társadalom hasznára van azzal, hogy gazdasági fellendülést, jólétet és egészséges életet, valamint környezeti előnyöket teremt, akkor azt valami jó dolognak foghatjuk fel”, eloszlatva ezzel a vele kapcsolatos félelmeket – fogalmaz Tellervo Kylä-Harakka-Ruonala, a vélemény előadója. (dm)