A Nyugat-Balkán integrációját továbbra is fontos uniós prioritásként kell kezelni

Az EU bővítése és mindenekelőtt az EU demokratikus értékeinek és jogi normáinak kiterjesztése a nyugat-balkáni régióra úgy a nyugat-balkáni országok, mint az EU érdeke is, mutatott rá az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság április 19-én elfogadott, A nyugat-balkáni országok gazdasági és társadalmi kohéziója, illetve európai integrációja című véleményében.

„Létfontosságú, hogy a Nyugat-Balkán csatlakozása kiemelt uniós célkitűzés maradjon” – jelentette ki Andrej Zorko, az EGSZB-vélemény előadója. „Az uniós értékek elfogadtatása a régióban garantálja a biztonságot és a stabilitást, elősegíti a társadalmi és gazdasági fejlődést, csakúgy mint a demokráciát és a jogállamiságot ezekben az országokban. Mindez pedig stabilitást és biztonságot jelent az EU számára. Nagyon fontos, hogy a civil társadalom, és ezen belül a szociális partnerek aktív szerepet játsszanak a folyamatban.”

A korrupció, a szervezett bűnözés, az állami intézmények és a jogállamiság gyengesége, a kisebbségi csoportok hátrányos megkülönböztetése a nyugat-balkáni országok jellemző problémái. Gazdaságuk növekszik, ennek ellenére e hat ország továbbra is a legszegényebb európai országok közé tartozik. Becslések szerint az uniós életszínvonalhoz való teljes felzárkózás akár 40 évig is eltarthat. Az EGSZB ezért úgy véli, hogy az Európai Bizottságnak egyedi programokat kellene kidolgoznia a Nyugat-Balkán szociális és gazdasági konvergenciájának felgyorsítására.

„Az EGSZB megjegyzi, hogy a nyugat-balkáni országokban az uniós csatlakozás továbbra is a reformok egyik legfontosabb tényezője” – mondta Dimitris Dimitriadis, az EGSZB-vélemény társelőadója. „Az EGSZB rámutat arra, hogy nem kapnak elegendő figyelmet a végrehajtott reformok gazdasági és társadalmi hatásai, figyelembe véve, hogy a gazdasági és szociális biztonság tekintetében jelentős különbség mutatkozik az uniós tagállamok és a tagjelölt országok között. Az EGSZB ezért javasolja, hogy az uniós tagsági kritériumok teljesülésének értékelésekor a társadalmi, gazdasági és területi kohézió is képezze vizsgálat tárgyát.” (sg)