EGSZB info

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság mint a civil társadalom képviselője két napra – május 5-én és 6-án – megnyitotta kapuit az „európai polgárok vitacsoportja” számára, amely mintegy száz polgárt fogott össze a 27 különböző tagállamból, az Egyesült Királyság kivételével.

Ezt a találkozót az Európai Bizottság kezdeményezte a francia kormány javaslatára és az EGSZB-vel együttműködve, mely otthont adott ennek az első alkalommal megrendezett eseménynek.  

A résztvevők megoszthatták aggodalmaikat, félelmeiket és reményeiket Európa jövőjével kapcsolatban, és megnevezték azt a 12 legfontosabb kérdést, amely a leginkább foglalkoztatja az európai polgárokat. Ezek az élet valamennyi területét érintik, köztük a munkanélküliséget, az oktatást, a migrációt, a környezetvédelmet, az éghajlatot, az egészségügyet, a védelmet és a biztonságot. Egyszóval, minden polgárnak lehetősége nyílt arra, hogy kifejtse véleményét Európa jövőjéről.

Május 9-től a kérdőív, melyből az Európai Bizottság által indított konzultáció tárgyát képező „páneurópai eszköz” lett, az összes európai polgár számára elérhető lesz online, mielőtt megkezdődne a 2019 májusában, Nagyszebenben tartandó csúcstalálkozó. 

Luca Jahier, az EGSZB elnöke kiemelte a projekt egyedülálló jellegét, mely „arra kötelez bennünket, hogy menet közben keressük az utat”, és arra is felhívta a figyelmet, hogy fontos a párbeszéd az európai polgárok által javasolt témákban. Az elnök biztosította továbbá a vitacsoport résztvevőit, hogy véleményüket figyelembe fogják venni: „A vélemények sokszínűsége, a kulturális és nyelvi kontextus alkotja európai térségünk gazdagságát”.

Thierry Libaert, a III. Csoport tagja szerint az európai polgárok vitacsoportja nem maradhat folytatás nélkül, miután a brüsszeli esemény véget ért. Meg kell ismételni bárhol, ahol a résztvevők újra találkozhatnak, az EGSZB-tagokkal folytatva ezt a projektet saját tagállamaikban.

Az EGSZB 2018. februári plenáris ülésén született meg az a gondolat, hogy otthont adjanak az európai polgárok vitacsoportja találkozójának. Az EGSZB plenáris ülésére meghívott Nathalie Loiseau európai ügyekért felelős francia miniszter ismertette az Emmanuel Macron elnök által javasolt európai konzultáció folyamatát. Georges Dassis (az EGSZB leköszönő elnöke) és Luca Jahier (hivatalba lépő elnök) ezért javasolta az EGSZB aktív és azonnali részvételét, utalva az EGSZB által a tagállamokban 2017-ben megtartott konzultációk sikerére Jean-Claude Juncker Európa jövőjéről szóló fehér könyvével kapcsolatban. (ehp)

Az EU bővítése és mindenekelőtt az EU demokratikus értékeinek és jogi normáinak kiterjesztése a nyugat-balkáni régióra úgy a nyugat-balkáni országok, mint az EU érdeke is, mutatott rá az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság április 19-én elfogadott, A nyugat-balkáni országok gazdasági és társadalmi kohéziója, illetve európai integrációja című véleményében.

„Létfontosságú, hogy a Nyugat-Balkán csatlakozása kiemelt uniós célkitűzés maradjon” – jelentette ki Andrej Zorko, az EGSZB-vélemény előadója. „Az uniós értékek elfogadtatása a régióban garantálja a biztonságot és a stabilitást, elősegíti a társadalmi és gazdasági fejlődést, csakúgy mint a demokráciát és a jogállamiságot ezekben az országokban. Mindez pedig stabilitást és biztonságot jelent az EU számára. Nagyon fontos, hogy a civil társadalom, és ezen belül a szociális partnerek aktív szerepet játsszanak a folyamatban.”

A korrupció, a szervezett bűnözés, az állami intézmények és a jogállamiság gyengesége, a kisebbségi csoportok hátrányos megkülönböztetése a nyugat-balkáni országok jellemző problémái. Gazdaságuk növekszik, ennek ellenére e hat ország továbbra is a legszegényebb európai országok közé tartozik. Becslések szerint az uniós életszínvonalhoz való teljes felzárkózás akár 40 évig is eltarthat. Az EGSZB ezért úgy véli, hogy az Európai Bizottságnak egyedi programokat kellene kidolgoznia a Nyugat-Balkán szociális és gazdasági konvergenciájának felgyorsítására.

„Az EGSZB megjegyzi, hogy a nyugat-balkáni országokban az uniós csatlakozás továbbra is a reformok egyik legfontosabb tényezője” – mondta Dimitris Dimitriadis, az EGSZB-vélemény társelőadója. „Az EGSZB rámutat arra, hogy nem kapnak elegendő figyelmet a végrehajtott reformok gazdasági és társadalmi hatásai, figyelembe véve, hogy a gazdasági és szociális biztonság tekintetében jelentős különbség mutatkozik az uniós tagállamok és a tagjelölt országok között. Az EGSZB ezért javasolja, hogy az uniós tagsági kritériumok teljesülésének értékelésekor a társadalmi, gazdasági és területi kohézió is képezze vizsgálat tárgyát.” (sg)

Véleményében az EGSZB viszonosságra épülő, szilárd ipari és gépgyártási politikát szorgalmaz

„Az Európai Bizottságnak viszonosságra épülő, szilárd ipari és gépgyártási politikát kell elfogadnia, különben az európai tengerészeti technológiai ipar nem fogja túlélni az ázsiai hajógyárak által támasztott versenyt” – figyelmeztet Marian Krzaklewski, a LeaderSHIP stratégiáról szóló, az április 19-i plenáris ülésen elfogadott EGSZB-vélemény előadója. 

Az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy gyorsítsa fel a LeaderSHIP 2020 stratégia bevezetését és dolgozzon ki ajánlásokat az ágazat új LeaderSHIP 2030 stratégiájához.

„Európának speciális megközelítésre van szüksége a hajógyártás és a tengerészeti felszereléseket gyártó iparág terén. Kínához, az USA-hoz, Japánhoz és Dél-Korához hasonlóan az európai döntéshozóknak is az európai gazdaság stratégiai szektoraként kell tekinteniük erre az iparágra” – hangsúlyozza Patrizio Pesci társelőadó.

Ennek a megközelítésnek az alábbiakat kell magában foglalnia:

• átfogó OECD-megállapodás az állami támogatásokra és – lehetőség szerint – az árfegyelemre vonatkozó szabályokról;
• viszonosság Európa és a harmadik országok között, amely irányadó elvként működne a kétoldalú és többoldalú kereskedelmi tárgyalások során;
• célzott pénzügyi eszközök, amelyek fokozzák a beruházásokat ebben a kockázatos tőkeintenzív ágazatban stb.

Az európai tengerészeti technológiai ipar kulcsfontosságú ipari ágazatot jelent Európa számára, mégis számos nehézséggel küzd, nem utolsósorban a kelet-ázsiai versenytársak protekcionista politikája miatt.

A mintegy 300 európai hajógyár 200 000 embert foglalkoztat, éves forgalmuk pedig körülbelül 31 milliárd euró. Közel 22 000 nagyvállalat és kkv gyárt és szállít tengerészeti felszereléseket, mintegy 60 milliárd eurós évi forgalmat generálva ezzel. Ezek közvetlenül több mint 350 000 embernek adnak munkát, globális piacrészük pedig 50% körüli. (sma)

Az EGSZB kéri, hogy biztosítsanak elegendő forrást a szociális jogok európai pillérének megvalósításához. A tagállamokban fejlődésre és határozott elkötelezettségre van szükség a költségvetés, a beruházások és a folyó kiadások terén ahhoz, hogy a szociális pillér valósággá váljon.

A pillér progresszív végrehajtásához nemcsak a tagállamok, hanem az összes többi érdekelt fél aktív szerep- és felelősségvállalására, illetve részvételére, valamint mindehhez megfelelő finanszírozási intézkedésekre van szükség.

„A finanszírozás szempontjából az állami beruházásokra vonatkozó uniós költségvetési szabályokkal kapcsolatos nagyobb rugalmasság, az európai strukturális alapok teljes körű felhasználása és a méltányos adóztatás lesz a legfontosabb” – nyilatkozta Anne Demelenne (Munkavállalók/BE), a témával kapcsolatos vélemény előadója.

Az EGSZB meggyőződése, hogy a megfelelő szociális beruházások kulcsfontosságúak lesznek ahhoz, hogy a tagállamok képesek legyenek elérni a meghatározott célokat. Megfelelő kiadási lehetőségeket lehet teremteni a tagállamokon belül, az uniós programok segítségével. A rendelkezésre álló európai eszközöket az állami beruházások támogatására kell felhasználni a tagállamokban. 

Anne Demelenne megfogalmazása szerint: „Az Európai Unió 2020 utáni többéves pénzügyi keretéről szóló következő tárgyalások irányának meghatározása során a szociális pillér elveit, valamint a pillér megvalósításának szükségességét kell szem előtt tartani. Az Európai Parlamenthez hasonlóan szorgalmazzuk az uniós kiadások jelenlegi 1%-os felső határának megemelését.”

Megfelelő adópolitikák és egy társadalmi célokat kitűző állami beruházásokra vonatkozó aranyszabály alkalmazásával szintén elő lehetne mozdítani a tagállamokon belüli állami beruházások növelését. Az EGSZB megítélése szerint a nemzeti és uniós közfinanszírozáson túlmenően a magánszektor beruházásai is fontos szerepet játszhatnak néhány területen. (jk)

Az EGSZB-nek szilárd meggyőződése, hogy a GMU még mindig nem eléggé ellenállóképes és szilárd ahhoz, hogy sikeresen szembenézzen a jövőbeli válságokkal. A GMU kiteljesítését szorgalmazva sürgeti a döntéshozókat, hogy mihamarabb jussanak átfogóbb politikai megállapodásra arról, hogy hogyan érjék el a végső célt: a mélyreható és valódi GMU létrehozását.

„A GMU-val kapcsolatos további lépéseknek az összes tagállam határozott közös álláspontján kell alapulniuk, a most folyó politikai vitából azonban nyilvánvalóan hiányzik a közös stratégiai elképzelés” – fejtette ki Mihai Ivaşcu, az Európai Bizottság GMU-csomagjáról szóló legutóbbi EGSZB-vélemény előadója.

Stefano Palmieri, az ECO szekció elnöke és a vélemény társelőadója hozzátette: „A GMU kiteljesítése határozott politikai elkötelezettséget, hatékony irányítást és jobb forrásfelhasználást kíván. Új pénzügyi eszközöket kell kidolgozni a válságok megelőzése és a prociklikus intézkedések semlegesítése érdekében.”

Az EGSZB egyértelműen leszögezi a véleményében, hogy az Európai Monetáris Alap nem szolgálhat „arany ejtőernyőként”. Szerepe éppen hogy az volna, hogy megelőzze a bankválságokat, támogassa a gazdasági fejlődést és elnyelje a sokkhatásokat.

Ezenkívül az EGSZB azt ajánlja, hogy a javasolt új költségvetési eszközöket: az euróövezetnek szánt makrogazdasági stabilizációs funkciót és az euróövezeti csatlakozás felé jó úton haladó tagállamoknak szánt, a konvergenciát támogató célzott eszközt építsék be az uniós költségvetésbe.

Az EGSZB A tagállami strukturális reformok támogatása címmel külön véleményt adott ki az Európai Bizottság javaslataira válaszul.

Ebben az EGSZB egyebek mellett azt ajánlja, hogy a strukturálisreform-támogató program számára dolgozzanak ki egyértelmű uniós szintű stratégiát, költségvetését pedig úgy növeljék, hogy az ne menjen más, ugyanilyen fontos alapok költségvetésének rovására.

Weboldalunkon további információkat talál. (jk)

A közvetlen külföldi beruházások komoly növekedési, munkahelyteremtési és innovációs forrásnak számítanak, és mindig is fontos szerepet játszottak az uniós gazdasági és társadalmi fejlődés előmozdításában. Ugyanakkor potenciális nemzetbiztonsági kockázatokat is jelentenek, így megfelelő keretet kell kialakítani az átvilágításukra.

„Ellenőrizni kell a kulcsfontosságú technológiákba és az olyan érzékeny infrastruktúrákba irányuló külföldi beruházásokat, mint amilyen az energia és a vízellátás, illetve a pénzügyi szolgáltatások” – mondja Christian Bäumler, a közvetlen külföldi beruházások átvilágításáról az április 19-i plenáris ülésen elfogadott EGSZB-vélemény előadója.  A nemzetbiztonság és a közrend szempontjából stratégiai fontosságúnak számító üzleti beruházások átvilágítása hiányos és nem összehangolt módon történik az EU-ban. Nem minden tagállamban vannak eljárások az átvilágításhoz, és az ilyen országokban nem ellenőrzik ezeket a beruházásokat. Az EGSZB szerint egy uniós szintű rendszer feladata, hogy kezelje a tagállamok közötti különbségeket, valamint garantálja a nemzeti és európai érdekek védelmét.

Az elmúlt 10 évben nőtt a harmadik országokból az EU-ba irányuló beruházások száma, és ezek túlnyomó része az USA-ból, Kanadából és Svájcból, illetve Brazíliából, Kínából és Oroszországból származik. Aggodalomra ad okot, hogy egyes külföldi befektetők, főként állami beruházók, kulcsfontosságú alaptechnológiával rendelkező európai vállalatokban akarnak részesedést szerezni, illetve a tagállamok és az EU egészének biztonsága szempontjából fontos stratégiai iparágakba, infrastruktúrába vagy más eszközökbe szeretnének befektetni.

Az EGSZB üdvözli az Európai Unióba irányuló közvetlen külföldi befektetések átvilágítási keretének létrehozásáról szóló európai bizottsági rendeletjavaslatot, rámutat azonban, hogy a probléma nagyságrendje nem ismert teljes egészében, mivel az Európai Bizottság nem végzett átfogó hatásvizsgálatot a befektetési áramlatokról.

„A javasolt uniós átvilágítási keret előremutató lépés, de még nem tudja teljes mértékben garantálni az EU és a tagállamok érdekeinek védelmét. Ennek fényében a jelenlegi helyzetben nem engedhetünk meg magunknak egy nehézkes, lassú és költséges rendszert” – fogalmazott Gintaras Morkis EGSZB-s társelőadó. (sg)

Az EGSZB határozottan támogatja az energiaunió céljait és arra biztatja az uniós társadalmakat, hogy vállaljanak ők is aktív szerepet a projekt megvalósításában. Az energiaunió nemcsak az olyan ágazati politikák szempontjából fontos, mint amilyen az energia-, a közlekedés- vagy az éghajlat-politika, hanem egyben számos lehetőséget is tartogat arra, hogy Európa demokratikusabb, összetartóbb, még inkább versenyképes és igazságos legyen. Mindehhez nagyon fontos, hogy eredményes energia-párbeszéd induljon a szervezett civil társadalommal uniós, nemzeti, regionális és helyi szinten.

Az áprilisi plenáris ülésen elfogadott EGSZB-véleményben Toni Vidan és Christophe Quarez áttekintik, hogy miután 2017 novemberében az Európai Bizottság közzétette a témával kapcsolatos harmadik jelentését, milyen eredményeket sikerült elérni az uniós energiaunió megteremtése terén.

Az ezzel kapcsolatos munkába a szervezett civil társadalmat is aktívan és folyamatosan be kell vonni. Ahhoz, hogy a fent említett energia-párbeszéd valóban sikeres legyen, minden uniós intézmények és az ott dolgozóknak is tevékeny szerepet kell vállalniuk, méghozzá nemcsak Brüsszelben, hanem helyi szinten, a tagállamokban is. Így lehet ugyanis bemutatni, hogy milyen előnyökkel jár az energiaunió, illetve hogy milyen kihívásokkal néz szembe. Emellett így lehet bevonni az embereket az energetikai átállással kapcsolatos tervek kidolgozásába, valamint nyilvános vitákat szervezni arról, hogy az emberek hogyan képzelik el energetikai jövőjüket Európában.

Az EGSZB gyakorlati megoldásokat is javasol a még fennálló akadályok felszámolására. Ilyen a polgárok által vezérelt energetikai átállás társadalmi paktuma, az európai energetikai információs szolgálat, az energetikai átmenethez való alkalmazkodást segítő európai alap és a zöld Erasmus Pro program. (mp)

Az EGSZB támogatja az Európai Bizottság annak érdekében tett erőfeszítéseit, hogy csökkenjen az EU-ban fennálló 16,3%-os bérkülönbség a nemek között, de további intézkedéseket is javasol, többek között azt, hogy különös hangsúlyt helyezzenek a nők oktatási és szakmaválasztási döntéseit meghatározó, régóta fennálló társadalmi és kulturális sztereotípiák elleni küzdelemre.

Az Európai Bizottságnak a nemek közötti bérszakadék kezelésére irányuló cselekvési tervéről kidolgozott véleményében az EGSZB hangsúlyozta a bérek vállalatokon belüli átláthatóságának és ellenőrzésének fontosságát is. Ezenkívül sürgette, hogy az Európai Bizottság kezdje meg egyéni adatok összegyűjtését annak érdekében, hogy pontosabb statisztikákat tudjon kidolgozni a nők szegénységéről, amely gyakran rejtve marad amiatt, hogy az adatokat nem egyénenként, hanem háztartásonként gyűjtik.

A bérekre vonatkozó pontosabb adatok tájékozottabb kollektív tárgyalásokat is lehetővé tennének, ami rendkívül fontos.

„A szociális partnereknek döntő szerepet kell betölteniük ebben, mivel a becslések szerint a szociális párbeszéd 1%-os növekedése 0,16%-kal csökkenti a nemek közötti bérszakadékot” – mondta el az előadó, Anne Demelenne.

A vélemény társelőadója, Vladimíra Drbalová hangsúlyozta, hogy jelentős előrelépéseket sikerülne elérni, ha a nők olyan, jobban fizetett ágazatokba lépnének be, mint a tudományok, az IKT, a közlekedés vagy építőipar.

Az EGSZB amellett is érvelt, hogy a tagállamoknak fontos szerepet kell vállalniuk, mégpedig több gyermek- és idősgondozási lehetőséget kell biztosítaniuk, ezáltal hozzájárulva a munka és a magánélet közötti jobb egyensúly biztosításához.

Amennyiben az Európai Bizottság erőfeszítései 2019 végéig nem járnak eredménnyel, az EGSZB kötelezőbb érvényű intézkedések, többek között szankciók javaslására kérheti a Bizottságot. (ll)

Az erősebb, összekapcsolt európai energiahálózatok az európai energiaunió előfeltételei. A kontinens energiarendszerei csak akkor érhetik el céljukat – azt, hogy versenyre épülve megfizethető, biztonságos és fenntartható energiával lássák el Európa népeit –, ha Európa energiahálózatai fejlettek és integráltak.

Az Andrés Barceló Delgado által kidolgozott és az áprilisi plenáris ülésen elfogadott EGSZB-véleményben az intézmény üdvözli az Európai Bizottság Európa energiahálózatainak megerősítéséről szóló közleményét, és kiemeli, hogy az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) által biztosított pénzügyi támogatás egyre több projektet tesz lehetségessé az EU különböző részein.

„Sok még a teendő” – jelentette ki Andrés Barceló Delgado. „A 2020-ra kitűzött 10%-os összekapcsolási mutatót számos tagállam nem fogja elérni. Ezeknek a kudarcoknak a mögöttes okaival (bonyolult adminisztratív eljárások, politikai vonatkozások, finanszírozás, a lakossági támogatás hiánya) megfelelően foglalkozni kell, különben veszélyeztethetik a 2030-as célok elérését” – tette hozzá.

Az EGSZB ezért néhány megoldatlan kérdés kezelését illetően ajánlásokat tesz, amelyek jobb elemzések lefolytatását, az érdekeltek teljes körű és korábbi szakaszban történő bevonását, valamint a költségvetés növelését kívánják előmozdítani. (mp)

A tanulószerződéses gyakorlati képzési rendszereket jobb lenne a közvetlenül érintettek – azaz maguk a tanulószerződéses tanulók és szervezeteik – aktív bevonásával kialakítani. Ez az EGSZB legfontosabb aggálya a színvonalas és eredményes tanulószerződéses gyakorlati képzés javasolt keretrendszerével kapcsolatban. Ettől eltekintve az EGSZB úgy véli, hogy a keret EU-szerte elő fogja segíteni a színvonal emelkedését.

Az ifjúsági és szülői szervezeteket, a hallgatói szövetségeket és magukat a tanulószerződéses tanulókat nem tekintik természetes érdekelteknek a tanulószerződéses gyakorlati képzés fejlesztésében, mivel azonban éppen ezek a szereplők az ilyen jellegű képzési rendszerek legfontosabb kedvezményezettjei, nekik is szerepet kellene kapniuk azok kialakításában, irányításában és végrehajtásában. Ezt állapítja meg az EGSZB az április 19-én elfogadott véleményében, melynek tárgya a színvonalas és eredményes tanulószerződéses gyakorlati képzés európai keretrendszeréről szóló tanácsi ajánlás.

Alapvetően fontos a szociális partnerek bevonása – ahogy arról a javaslat rendelkezik. Az EGSZB azonban – az Európai Ifjúsági Fórum szakértelmének felhasználásával kialakított álláspontjának megfelelően – úgy véli, hogy gondoskodni kell a már említett egyéb kulcsszereplők támogatásáról is.

A tanulószerződéses gyakorlati képzés azonban nem megoldás a munkanélküliségre. A képzés segíthet abban, hogy az emberek nagyobb eséllyel találjanak munkát, de a munkanélküliség összetett kérdés, melyet több oldalról kell megközelítenünk.

Az EGSZB összességében örömmel fogadja a javaslatot, mivel az biztosítja a színvonalas tanulószerződéses gyakorlati képzés feltételeinek közös értelmezését és meghatározza a legfontosabb elemeit (írásos szerződés, javadalmazási szabályok, munkaidő, szociális védelem, egészségügyi és biztonsági körülmények stb.).

Üdvözlendő az a rendelkezés, hogy a kkv-k támogatást kaphatnak a színvonalas tanulószerződéses gyakorlati képzés biztosításához, és az EGSZB nagy előnynek tartja a tanulószerződéses tanulók nemzetközi mobilitását is.

Az EGSZB készen áll arra, hogy a szervezett civil társadalom szemszögéből nyomon kövesse az új keretrendszer végrehajtását a tagállamokban.

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) arra kéri az Európai Bizottságot, hogy figyeljen jobban oda arra, hogy a fogyasztók könnyebben hozzáférhessenek a mobilitás új, tisztább és megfizethető formáihoz, és nyújtson nagyobb pénzügyi támogatást a közösségi közlekedéshez. A múlt heti plenáris ülésen elfogadott, Az alacsony kibocsátású mobilitás megteremtése című EGSZB-vélemény azt az európai bizottsági javaslatot tárgyalja, hogy miként lehet hatékonyan csökkenteni a közúti közlekedésből származó gázkibocsátást.

Az EGSZB felhívja a figyelmet az Európai Bizottság által lefektetett általános, technológiasemleges megközelítésre, amelyet Ulrich Samm előadó szerint a javasolt kezdeményezések nem követnek teljes mértékben. Ezért például a rögzített kibocsátási küszöbértékek és beszerzési célok helyett rugalmasabb megközelítésre lenne szükség. Az EGSZB arra is rávilágít, hogy az Európai Bizottságnak – amellett, hogy az új technológiákra, például az elektromos járművekre összpontosít – azt is tekintetbe kellene vennie, hogy a meglévő gépjárműállományban is nagy fejlesztési lehetőségek rejlenek. (ia)

Hat évvel ezelőtt jött létre az európai polgári kezdeményezés. Az ismétlődő – főként az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) és más intézmények részéről elhangzó – konstruktív kritikákat és a kezdeményezés javítására irányuló kéréseket követően az Európai Bizottság végre módosításokat javasolt a részvételen alapuló demokrácia e fontos eszközére vonatkozóan.

Az EGSZB által hetedik alkalommal megrendezett európai polgári kezdeményezés napján az Európai Bizottság első alelnöke, Frans Timmermans ismertette a legfőbb módosításokat, köztük a részvételi korhatár 18-ról 16 évre való csökkentését, valamint a kezdeményezések aláírásához szükséges adatokra vonatkozó követelmények egyszerűsítését.

Az európai polgári kezdeményezés napja a „Működjünk együtt” témára összpontosított, hangsúlyozva az együttműködés és az aktív polgári szerepvállalás előmozdítása iránti közös felelősség értékét.

Az EGSZB elnöke, Georges Dassis üdvözölte az Európai Bizottság kezdeményezését, amely nagy előrelépést jelent a bürokratikus terhek egyszerűsítése és csökkentése terén, sajnálattal jegyezte meg azonban, hogy a jelenlegi javaslat nem erősíti meg a nyomon követést. „A sikeres európai polgári kezdeményezéseknek uniós szintű párbeszédet, valamint megfelelő nyomon követést kell eredményezniük” – jelentette ki.

Luca Jahier, az EGSZB új elnöke vitaindító beszédében hangsúlyozta az EUSZ 11. cikkének jelentőségét, amely jogi kötelezettséget ró az európai intézményekre arra irányulóan, hogy kérjék ki a civil társadalom és a polgárok véleményét, és folytassanak velük párbeszédet. „Egy jól működő polgári kezdeményezésnek ösztönöznie kell a polgárokat, lehetőséget kell adnia számukra arra, hogy hallassák hangjukat, erősítenie kell bennük a közösséghez tartozás és az identitás érzését, és segítenie kell abban, hogy újra bizalommal és szolidaritással forduljanak az európai projekt felé. Az EGSZB ezért mindig is határozottan hangot adott véleményének az európai polgári kezdeményezéssel kapcsolatban.”

A három workshop folyamán a résztvevők egyhangúlag jelezték, hogy olyan EU-t szeretnének, amely még inkább részvételen alapuló, és arra szólították fel az európai és nemzeti vezetőket, hogy hallgassák meg polgáraikat. (sma)

Cillian Lohan EGSZB-tag, a körforgásos gazdaság érdekelt feleinek európai platformját is képviselve, felszólalt azon a meghallgatáson, amelyet az EGSZB szervezett a műanyagok körforgásos gazdaságban betöltött szerepével kapcsolatos uniós stratégiáról. Felszólalásában úgy fogalmazott, hogy önmagában a technológia nem elegendő a sikeres átálláshoz; ahhoz ugyanis átfogó szemléletváltásra is szükség van. Véleménye szerint „akkor lehet szemléletváltást elérni, ha hasznos és megfizethető alternatív megoldásokkal szolgálunk”. A jövőben elérendő célok szempontjából nagyon fontos a mai fogyasztási szokások elemzése és kiértékelése. A körforgásos gazdaságra való szükségszerű átállás kapcsán pedig úgy fogalmazott, hogy „a túlfogyasztás és a hulladéktermelés szempontjából elengedhetetlennek tűnik, hogy a fogyasztóalapú koncepcióról áttérjünk a felhasználóalapúra”.

Különböző területek képviseletében számos szakember vitatta meg ezeket a fontos kérdéseket, következtetéseiket pedig a civil társadalom értékes észrevételeiként felhasználják majd ahhoz az EGSZB-véleményhez, amely most készül a fent említett stratégiáról és irányelvről.

Az EGSZB „Munkaadók” csoportja

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság plenáris ülésén egy perc néma csenddel emlékezett meg a varsói gettófelkelés – a II. világháború legnagyobb zsidó fegyveres lázadásának – 75. évfordulójáról.

Az esemény alkalmából az EGSZB tagjai sárga papírnárciszokat tűztek ki, amelyek a felkelésre való megemlékezést jelképezték. Ugyanezen a napon a lengyelországi Varsó utcáin is hasonló papírszimbólumokat osztogattak.

„Paradox módon minél hosszabb ideig élnek az európai polgárok békében és jólétben, annál kevésbé emlékeznek arra, hogy mi is volt az EU létrehozásának általános célja. Az EU alapító atyái számára ezt a »Soha többé háborút!« jelszó jelentette” – hangsúlyozta Jacek P. Krawczyk, a Munkaadók csoportjának elnöke, aki egyben a megemlékezés kezdeményezője is volt. „Ez a sárga nárcisz nemcsak a háború áldozatait jelképezi, hanem az ellenállás szimbólumaként is kellene, hogy szolgáljon minden olyan kísérlettel szemben, amely a közösség megosztására, az emberek egymástól fallal történő elválasztására vagy származásuk alapján történő megkülönböztetésére irányul” – fűzte hozzá.

Jean-Pierre Haber, a CEJI (Európai Zsidó Információs Központ) alapító tagja beszédében azt sürgette, hogy az európai civil társadalom valamennyi képviselője lépjen fel annak biztosítása érdekében, hogy minden európai polgár egy szabad és békés Európában élhessen.

Történészek becslése szerint a gettólázadás és a gettó brutális felszámolása során, amely több mint 20 napig tartott, 7000 zsidót lőttek agyon helyben, további 7 000-et a treblinkai haláltáborba küldtek, és 36 000-et deportáltak munkatáborokba. (lj)

Április 18. óta hivatalosan Arno Metzler a III. Csoport elnöke. Megbízatása a 2018–2020-as mandátumidőszakra szól.

Metzler úr, aki Németországban 1983 óta saját praxissal rendelkező ügyvéd, 2002 óta képviseli az EGSZB-nél a német szabadfoglalkozásúakat. Mielőtt a csoport elnökévé nevezték volna ki, a kkv-kért, a szabadfoglalkozásúakért és az eljárási szabályzatért felelős alelnökként tevékenykedett.

Hangsúlyosan Európa-párti, és szilárdan hisz az EU előnyeiben, amely szerinte a kormányzás és az identitás egy további szintjét jelenti. Fontosnak tartsa, hogy kellő energiát fordítsunk arra, hogy Európát és annak értékeit – a toleranciát, a pluralizmust és a befogadást – „el tudjuk adni”.

Mivel a sokszínűség a csoport erőssége, elnökként az egyik első döntése az volt, hogy a csoport nevét „Különféle érdekcsoportok”-ról „Sokszínű Európa” csoportra változtassa – „ez az új megnevezés világosabb, jobban megjegyezhető, és kifejezi, hogy büszkék vagyunk a sokszínűségünkre”.

Mandátumidőszakának egyik fő prioritása az lesz, hogy felelősséggel és sokszínűséggel vegyük fel a harcot az előítéletek és a populizmus ellen. Már megbízást adtunk egy tanulmány készítésére a nem nagyvárosi területeken jelentkező populizmus térnyeréséről, amelynek révén az EGSZB jobban átláthatja majd, hogy milyen tényezők alapján képes hatni a populizmus, a civil szervezetek miként próbálnak ez ellen tenni, és miként lehetne jobban segíteni őket e tevékenységükben. Ennek a tanulmánynak a megállapításait a csoport októberben, Ausztriában sorra kerülő konferenciáján ismertetjük majd. Arno Metzler hivatali időszaka során emellett hangsúlyt kap majd az előítéletek elleni küzdelem és a sokféleség oktatás útján történő fejlesztése is.

Metzler úr munkáját az elkövetkező két és fél évben a következő hét újonnan megválasztott alelnök támogatja: B. MILTOVIČA (LV), K. BALON (PL), S. BOLAND (IE), A. GAJDOSIK (AT), M. MACIULEVICIUS (LT), P. TRANTINA (CZ), I. VARDAKASTANIS (EL). (ih)

 Munkavállalók csoportja

A foglalkoztatási adatok folyamatosan szerepelnek a hírekben. Az azonban, hogy milyen munkakörülmények között dolgoznak az emberek, majdnem ugyanolyan fontos, mint hogy hányan dolgoznak – különösen a legutóbbi munkaerőpiaci fejleményeket és a nem szabványos munkaszerződéseket tekintve. Ez utóbbiak terén az Európai Unió Bíróságának kellett ítéleteiben megállapítania, hogy például az Uber-sofőrök alkalmazottak, nem szabadúszók.

A „munkakörülmények” fogalma számos tényezőt magában foglal a fizetéstől a munkaidőn, az egészségvédelmi és biztonsági feltételeken, a juttatásokon keresztül a speciális feladatokig stb.; idetartoznak a próbaidők is, amelyek egyes esetekben már nem az eredeti célt szolgálják, hanem egyszerűen olcsó és rugalmas munkaerőt biztosítanak. Ugyanakkor a munkavállalók számára még mindig fontos, hogy előzetesen megismerjék és megértsék ezeket a feltételeket – ami nem mindig egyszerű –, és hogy bármely változásról mielőbb értesüljenek, ami biztosítja a kiszámíthatóságot.

Ennek érdekében az Európai Bizottság egy olyan rendeletre tesz javaslatot, amely egységes keretet dolgoz ki a munkavállalók ehhez fűződő jogainak biztosításához. A javaslattal azonban vannak bizonyos problémák, például a „munkavállalók” fogalmának meghatározása terén. A munkaerőpiac gyors ütemű fejlődése számtalan új munkaforma létrejöttéhez vezetett, ilyenek például az utalványos és a platform-munkavállalók, akikre nem szokványos munkaszerződéseik miatt nem vonatkozik a munkavállaló hagyományos meghatározása.

Ez természetesen nem korlátozódik az „új munkaformákra”: már régóta léteznek olyan nem szabványos formák, mint a nulla órás szerződések, a kiküldött és a hazai munkavállalók foglalkoztatása, akik többnyire igen kevéssé látják kiszámíthatónak munkakörülményeiket, és ezért a gyakorlatban nem igazán érvényesül esetükben a munka és a magánélet közötti egyensúly. A kiszámíthatóság lehetővé teszi a munka és a tanulmányok közötti egyensúlyt vagy egy másik, részmunkaidős állás vállalását is.

Mindezekben az esetekben a kollektív tárgyalások jelentik a kulcsot a megfelelő munkafeltételek biztosításához, és üdvözlendő, hogy a javaslat is hivatkozik erre. Mivel az új munkaformák elterjedésével egyre gyakoribban lettek ezek a „rugalmas” feltételek, egyértelmű és inkluzív meghatározásokra van szükség a munkavállalók és a munkaadók fogalmát illetően, hogy a munkavállalókra vonatkozó szigorú rendelkezéseket ne lehessen egyszerűen megkerülni az új munkaformák révén, és hogy az új jelenségek (mint pl. az egész életen át tartó tanulás és az ahhoz kapcsolódó, a munkaadó által fizetett képzések) ne rójanak többletterhet a munkavállalókra.