EGSZB info

16 tagállamban mintegy 800 000 mentális egészségi problémával küzdő vagy értelmi fogyatékossággal élő uniós polgárt fosztanak meg szavazati jogától a hatályos nemzeti jogszabályok alapján. Ezenfelül a választópolgárok millióit tántorítják majd el a szavazástól a technikai akadályok azokban a szavazóhelyiségekben, amelyekben nem veszik figyelembe a különféle fogyatékosságokból adódó szükségleteket – olvasható az EGSZB egyik jelentésében.

Az EGSZB márciusban közzétett, „A fogyatékossággal élők tényleges jogai arra, hogy szavazzanak az EP-választásokon” című tájékoztató jelentése kifejti, hogy bár számos kötelező érvényű dokumentum védi az EU-ban a fogyatékossággal élő személyek jogait, eddig egyetlen tagállam sem biztosította, hogy a választások mindenki számára hozzáférhetőek legyenek.

„Ez a jelentés Európa árnyoldalát mutatja be – egy olyan valóságot fest le, amely távol áll az elvárásainktól” – mondta Krzysztof Pater, a jelentés szerzője, aki a munkáját az uniós országokban (az Egyesült Királyság kivételével) 2 éven át végzett felmérések eredményeire alapozta.

Kilenc országban automatikusan elvesztik a szavazati jogukat azok a mentális egészségi problémával küzdő személyek, akiket gyámság alá helyeznek. Hét országban a nemzeti jogszabályok alapján bíróságok vagy orvosi testületek egyénileg bírálják el az ilyen személyek szavazóképességét.

Nem kevesebb mint 18 tagállamban a vak szavazóknak nincs módjuk arra, hogy önállóan szavazzanak. Nyolc országban azok, akik fizikailag képtelenek a szavazóhelyiségbe eljutni, nem tudnak szavazni.

A jelentés mégis reménykeltő: 200 példát sorol fel az uniós országokban alkalmazott jó gyakorlatokra és pozitív megoldásokra. (ll)

Az EGSZB info Krzysztof Pater EGSZB-taggal beszélgetett „A fogyatékossággal élő személyek tényleges jogai arra, hogy szavazzanak európai parlamenti választásokon” című jelentés kapcsán

EGSZB info: Mi késztette a jelentés elkészítésére?

Krzysztof Pater: Programtervezési dokumentumaikban, politikai nyilatkozataikban és jogalkotási kezdeményezéseikben az európai uniós intézmények gyakran aggodalmukat fejezik ki az EU-ban élő különböző társadalmi csoportok alapvető jogaival kapcsolatban. Úgy gondoljuk, hogy az EU-ban működő jogi megoldások szerte a világon, más régiók országaiban is mintaként szolgálhatnak. Sok politikus elégedetten hátradőlt, szerintük demokráciánk már-már tökéletes.

Nem értek egyet ezzel a megközelítéssel. Véleményem szerint még nagyon sok a tennivaló ezen a területen. Először is gondoskodnunk kellene arról, hogy a fogyatékkal élők valódi, aktív szavazati joggal rendelkezzenek, és lehetőségük legyen a szavazásra. Meggyőződésem: az a társadalom, amely elfogadja, hogy a fogyatékosokat a hatályos szabályok alapján meg lehet fosztani szavazati joguktól, soha nem lesz képes teljes mértékben elfogadni más hátrányosan megkülönböztetett társadalmi csoportok jogait. A jelentés elkészítésével mindenekelőtt az volt a célom, hogy rávilágítsak a szavazati jog gyakorlásának útjában álló akadályokra, és felhívjam a figyelmet ezek nagyságrendjére. De azt is fontosnak tartottam, hogy pozitív példákon keresztül bemutassam, miként közelítik meg különböző országok a fogyatékkal élők szavazati jogának kérdését.

Mit szeretne elérni a jelentéssel? Kapott már visszajelzéseket?

Ez a jelentés a szomorú valóságot mutatja. Sokak számára megerősíti azt, amiről már évek óta beszélnek. Egyúttal azonban rengeteg pozitív példát is összegyűjtöttünk. A tagállamokban a fogyatékkal élők jogaival – vagy átfogóbban: az emberi jogokkal – foglalkozó szervezetek számára a jelentés egyedülálló útmutató, amely az egyes tagállamok szintjén bemutatja a helyzet megváltoztatásának lehetséges irányait. A Német Alkotmánybíróság az EGSZB-jelentés elfogadása után egy hónappal olyan határozatot hozott, amely az intellektuális képességzavarral élők számára már a 2019. évi európai parlamenti választásokon lehetővé teszi a szavazást. Ez újabb példa a meglévő akadályok felszámolására.

Több olyan intézménynek is megküldtük a jelentést, amely a tagállamokban a választások lebonyolításáért felel. Így most alighanem össze tudják vetni, hogy melyik országban miként igazítják a választási rendszert a fogyatékkal élők igényeihez, és ennek eredményeképpen elindíthatják a szükséges jogalkotási kezdeményezéseket.

Akkor tehát a következő, 2024. évi európai parlamenti választásokon a fogyatékkal élő szavazók többsége le tudja majd adni a szavazatát?

A mostani körülményeken kétféleképpen lehet változtatni. Egyfelől úgy, hogy módosítjuk az európai parlamenti választásokra vonatkozó szabályokat. Mivel az EU előírja, hogy a más tagállamban élő polgároknak joguk van szavazni az európai parlamenti választásokon, olyan jogszabályokat is el lehet fogadni, melyek a 2024. évi választásoktól kezdődően minden fogyatékossággal élő polgár számára biztosítják a szavazati jogot. Ha elfogadásra kerülnek ezek a szabályok, számítani lehet arra, hogy a tagállamok maguk is hasonló változtatásokat hajtanak végre az országos és helyhatósági választások szintjén. A másik, lassabban járható utat a tagállami szintű jogszabályi módosítások jelentik. Ezzel a módszerrel is lehetőség van arra, hogy a fogyatékkal élők a következő európai parlamenti választásokon már jóval könnyebben gyakorolhassák szavazati jogukat.

Jahier elnök május 9-én, Nagyszebenben készül ismertetni

Az EU-nak közelebb kell kerülnie polgáraihoz és a fenntartható fejlődés éllovasává kell válnia – hangsúlyozza az EGSZB az EU jövőjéről szóló határozott hangú véleményében. Az EGSZB olyan új uniós stratégiát szorgalmaz, amely az európai polgárok igényeire és a fenntarthatóságra épülő, holisztikus és ágazatközi megközelítést alkalmaz, továbbá szakpolitikai ajánlásokat fogalmaz meg tizenegy prioritási területre vonatkozóan. A 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrend végrehajtását célzó új, átfogó stratégiát ambiciózus uniós költségvetéssel kell alátámasztani.

Az EGSZB szakpolitikai ajánlásai tizenegy prioritási területre vonatkoznak, ezek egyike az irányítás. Ennek kapcsán az EGSZB azt ajánlja, hogy az összes uniós belső és külső politika álljon összhangban egymással és a fenntartható fejlődési célokkal, úgy hogy a hatékonyság és az arányosság elve érvényesülhessen.

„A polgárok Európája” prioritás keretében az EGSZB intézkedéseket szorgalmaz annak előmozdítására, hogy a polgárok aktívabban részt vegyenek az uniós döntéshozatalban, hogy ezáltal újra higgyenek az európai integrációs folyamatban és támogassák azt.

Az új stratégiában szintén kiemelt helyet kell kapnia az uniós szakpolitikákról szóló, intenzívebb kommunikációnak. A lényegre törő, hiteles és érdekes tájékoztatás egyebek mellett elősegítheti, hogy a polgárok jobban tisztában legyenek az EU vívmányaival és a közös fellépés értékével.

A fenntartható fejlődésre vonatkozó szakpolitikai ajánlások szerint a majdani stratégiának gondoskodnia kell az EU által az éghajlat, a biológiai sokféleség és a vízvédelem területén tett nemzetközi kötelezettségvállalások teljesítéséről. Eszerint legalább a Párizsi Megállapodás teljes körű és azonnali végrehajtását biztosítania kell, és fel kell gyorsítania a nagy arányú megújulóenergia-ellátásra való fenntartható átmenetet.

A tizenegy prioritási terület közé bekerült, hogy a stratégiának erőteljes szociális dimenzióval is kell rendelkeznie. Ennek erősítenie kell az Unión belüli konvergenciát, például a különféle oktatási rendszerekbe való beruházások javításával és növelésével. A migrációs politika közös, átfogó és kiegyensúlyozott megközelítésének kialakítása szintén fontos cél.

Végezetül az európai vállalkozásoknak határozottabb globális szerepet kell vállalniuk a fenntarthatóság terén. A fenntartható vállalkozások sikerrel vennék a digitális átállás támasztotta akadályokat, és az innováció és a kreativitás terén is az élvonalban maradnának. A fenntartható gazdaság magában foglalja a szabad és tisztességes kereskedelmet, a közjavakra és a közszolgáltatásokra vonatkozó egyedi szabályokat, valamint a méltányos adóztatást.

Az EGSZB Európa jövőjére vonatkozó tervét Luca Jahier elnök ismerteti az „Európa jövője – kilátások a mai fejlemények alapján” című konferencián, melyet május 9-én Nagyszebenben rendeznek meg az Európa jövőjéről tartandó csúcstalálkozóval párhuzamosan.

Az EGSZB Európa jövőjére vonatkozó tervének rövid összefoglalója az europa.eu/!wY47tn címen található. (jk)

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) plenáris ülésén köszöntötte az „Állítsa meg a szélsőséges nézeteket” című európai polgári kezdeményezés kezdeményezői és szervezői közül Sebastian Reimert és Michael Laubschot. A kezdeményezés mintegy 1,6 millió aláírást gyűjtött össze, melyeket a tagállamoknak még hitelesíteniük kell.

Bevezető megjegyzéseiben az EGSZB elnöke, Luca Jahier megerősítette az EGSZB folyamatos elkötelezettségét – amely a gyakorlatban is megmutatkozik az európai polgári kezdeményezés évente megrendezett napján (ld. a lenti cikket) – amellett, hogy fejleszti az európai polgári kezdeményezés eszközét, felhasználóbarátabbá téve azt, valamint biztosítva, hogy tényleges hatást fejtsen ki. Az erőfeszítéseknek végre látszanak az eredményei.

Michael Laubsch elmondta, hogy az „Állítsa meg a szélsőséges nézeteket” című európai polgári kezdeményezéssel a szervezők fel akarják rázni a polgárokat az EU-val kapcsolatos közönyükből, és össze szeretnék hozni az uniós politikusokat, az uniós intézményeket és az európai embereket, hogy megvitassák, hogyan lehet fellépni a szélsőségesség ellen. „A gyűlölet kezdi szétrombolni társadalmunkat. Alapvető jogaink érvényesítéséhez megújult támogatásra van szükség, különösen a nyilvánosság részéről.”

„Nem elég fellépni a szélsőségesség ellen, meg is kell előzni azt. Ez az iskolákban kezdődik, azzal, hogy a fiatalok ellenállóképessé válnak a szélsőséges megnyilatkozásokkal szemben, különösen az online közösségi platformokon. Foglalkoznunk kell azokkal a társadalmi-gazdasági problémákkal is, amelyek kirekesztéshez és elidegenedéshez vezetnek” – mondta Oliver Röpke, az EGSZB Munkavállalók csoportjának elnöke.

Hasonló álláspontot képviselt Gonçalo Lobo Xavier (Munkaadók csoportja) is: „Meg kell védenünk az európai modellt. A szabadság elidegeníthetetlen jog, amely drága kincsünk. Nemcsak a törvények betartásáról van szó, hanem arról is, hogy mindenkinek a döntéseit és mindenkinek a szabadságát tiszteletben kell tartanunk alapvető jogaink és értékeink keretében.”

Végül pedig Cillian Lohan (Sokféleség Európája csoport) így fogalmazott: „Meg kell vizsgálnunk, mi okozza a szélsőségesség és a populizmus erősödését az EU-ban. Az emberek tapasztalta valóság meglehetősen különbözik a hatalmon lévők nézeteitől, emiatt óriási szakadék tátong a hatalmon lévők, a kormányok és a hétköznapi polgárok között.” (sma)

Márciusi plenáris ülésén az EGSZB elfogadta véleményét egy EU által vezetett globális béketeremtő stratégiáról, melynek része a fehérgalamb-út létrehozása. Ez a békeút Észak-Írországtól egészen Nicosiáig vezetne, hogy előmozdítsa a párbeszédet, a megbékélést és a konfliktusok megelőzését.

Eljött az ideje, hogy az EU – a modern kor legnagyobb békeprojektje – globális vezető szerepet vállaljon a béketeremtésben Európában és a világban egyaránt. Ez a legfontosabb üzenete A fehérgalamb-út – javaslat egy az EU által vezetett globális béketeremtő stratégiára című, az EGSZB által elfogadott saját kezdeményezésű véleménynek. Ahogy azt Jane Morrice, a vélemény előadója megfogalmazta, „az EU-nak erkölcsi kötelessége, hogy a geopolitikai és gazdasági érdekeken felülemelkedve védelmezze a konfliktusokba belekeveredett ártatlan áldozatokat, különösen a gyermekeket”.

Az EGSZB szorgalmazza, hogy az EU hozzon létre és finanszírozzon egy új globális béketeremtő stratégiát, amelynek egyik legfontosabb eszköze a fehérgalamb-út létrehozása lenne. Ez az egész Európát átszelő, 5000 km hosszú békeút Észak-Írországtól egészen Nicosiáig, Ciprus fővárosáig vezetne, Szent Kolumbán hatodik századi ír zarándok nyomában, aki Írországból Olaszországba zarándokolt, és akit az EU alapító atyja, Robert Schuman „az egységes Európa megteremtésére törekvők védőszentjének” nevezett.

A kezdeményezéshez tartozik továbbá egy európai béketeremtési központ létrehozása Észak-Írországban és Nicosiában, ismeretterjesztő csomópontok kiépítése a fehérgalamb-út mentén található stratégiai helyszínek összekapcsolására, illetve a fehér galamb szimbólumnak az összes uniós békeprojekt védjegyeként való, EU általi hivatalos elismerése. (dgf)

Márciusi plenáris ülésén az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) véleményt fogadott el „Az Európa és Ázsia közötti összeköttetések – Az uniós stratégia elemei” című közös közleményről, amelyet az Európai Bizottság és az Unió főképviselője 2018. szeptemberben tett közzé. Az EGSZB szerint a közlemény hatalmas lehetőséget szalasztott el, jelentős stratégiai hiányosságokat mutat, kevéssé ambiciózus, és nem vázol fel részletes jövőképet az Ázsiával való uniós kapcsolatok és összeköttetések fejlesztését illetően.  

Az EGSZB úgy véli, hogy a dokumentum nem tükrözi a legfontosabb gazdasági és geopolitikai realitásokat, és elenyésző mértékben ismeri el konkrétan Ázsia sokféleségét és összetettségét. Az EGSZB aggodalommal sorol fel legalább 17 olyan területet, amelyek kapcsán a közlemény alig említi – ha egyáltalán megemlíti – azokat a közelmúltbeli, kritikus fontosságú eseményeket, amelyek az EU-t és Ázsiát egyaránt érintik.

E hiányosságok közül a vélemény kiemeli, hogy nem kerül megemlítésre a kínai „Egy övezet, egy út” (BRI) kezdeményezés, a kínai kormány által elfogadott fejlesztési stratégia, amely egyértelmű jele annak, hogy Kína nagyobb globális szerepet kíván betölteni és növelni kívánja befolyási övezetét. Az EGSZB elengedhetetlennek tartja, hogy az EU formális választ adjon a BRI-re.

Az EGSZB sajnálattal látja azt is, hogy a közlemény az EU és Ázsia között folyó civil társadalmi párbeszédek semelyikére sem utal, még az ilyen kereskedelmi megállapodások alapján létrehozott civil társadalmi ellenőrző szervekre sem. Mint a vélemény előadója, Jonathan Peel elmondta, nem léteznek egyenmegoldások, és Ázsiából sohasem válhat az EU tükörképe. Az előadó azonban azt is megjegyezte, hogy „az EU-nak többet kell tennie, hogy megnyerje magának az ázsiaiak szívét és eszét”, valamint hogy a közlemény sajnálatos módon csak keveset mond az emberi jogokról, a jogállamiságról, a felelősségteljes kormányzásról és a demokratizálódásról. (dgf) 

Az endokrin rendszert károsító anyagok különös aggodalomra okot adó anyagok, ezért egységes és összehangolt uniós jogszabályoknak kell kezelniük azok felhasználási módjait. Az EGSZB olyan következetes és holisztikus stratégiát szorgalmaz, amely tudományos ismereteken alapul, és egyértelmű célokat és határidőket tartalmazó cselekvési tervet foglal magában.

Az EGSZB kulcsfontosságúnak tartja, hogy a valós helyzet felmérése érdekében a jelenlegi szabályozás teljes, a társadalmi és gazdasági hatásokra is kiterjedő célravezetőségi vizsgálatára kerüljön sor.

„A jelenlegi szabályozás szétaprózott, és a koordináció hiányából adódóan esetenként nem következetes. Olyan jogi keretet kell létrehoznunk, amely lehetővé teszi, hogy koherens, következetes és tudományos módon foglalkozzunk az endokrin rendszert károsító anyagok használatával. Az endokrin rendszert károsító anyagok használatának az elővigyázatosság elvén kell alapulnia, és ezáltal összhangban kell állnia a peszticidekre és biocidekre vonatkozóan már elfogadott, hatékony rendelkezésekkel” – mondta el Brian Curtis, az EGSZB márciusban elfogadott, „Az endokrin károsító anyagokra vonatkozó átfogó uniós keret felé” című véleményének előadója. Ezenkívül a hosszú távú stratégiát egy célokat és határidőket kitűző, gyakorlatias cselekvési tervvel kell alátámasztani.

Az EGSZB egy pénzügyi mechanizmus létrehozását javasolja, amely az átmeneti időszakban támogatja a vállalkozásokat és a munkavállalókat.

A civil társadalom kulcsfontosságú szerepet tölthetne be a nemzeti figyelemfelhívó kampányok kidolgozásában vagy támogatásában, az európaiak egészségének védelmére szolgáló uniós intézkedésekről való tájékoztatásban, valamint az oktatási és képzési ösztönzők terén. (sma)

Az EGSZB támogatja az Európai Bizottság és a főképviselő által ismertetett, a dezinformációról szóló cselekvési tervet. A márciusi plenáris ülésén elfogadott, Ulrich Samm és Giulia Barbucci által kidolgozott véleményében az EGSZB kifejti, hogy a „dezinformáció” kifejezés olyan igazolhatóan hamis vagy félrevezető információkra utal, amelyeket gazdasági haszonszerzés vagy szándékos megtévesztés céljából állítanak elő, hoznak nyilvánosságra és terjesztenek, és amelyek kárt okozhatnak a közérdeknek és veszélybe sodorhatják a demokráciát.

„A dezinformáció egy világos politikai célt követő hibrid háború részévé vált” – mondta el Ulrich Samm. „Az álhírek mellett más veszélyek is fenyegetik az emberek szabadságjogait, alapjogait és kisebbségi jogait, köztük a rendkívül szelektív tájékoztatás, a rágalmazás, a félelem- és a gyűlöletkeltés.”

A leghatékonyabb dezinformáció mindig tartalmaz valamennyi igazságot, ezért nagyon nehéz eredményesen fellépni ellene. „A minőségi információk biztosítása és a tudatosság növelése érdekében minden érintett fél részéről többféle fellépésre van szükség. Ezért támogatjuk az összehangolt fellépésre irányuló kezdeményezést annak érdekében, hogy az EU, valamint annak intézményei és polgárai védve legyenek a dezinformációval szemben” – hangsúlyozta Giulia Barbucci. „Most kell cselekednünk, mivel közelednek a 2019. májusi európai választások.”

A civil társadalmi szervezetek aktív részvétele kulcsfontosságú ahhoz, hogy átfogó választ kínáljunk a dezinformációra. Az EGSZB proaktívan részt vesz a dezinformáció kezelésére irányuló közös erőfeszítések támogatásában, és véleményeivel, valamint meghallgatások, helyi rendezvények és számos más tevékenység szervezése révén rendszeresen tesz lépéseket e téren. (mp)

Az EU-nak sürgősen szüksége van egy olyan új, ambiciózus és világos jövőstratégiára, amely összhangban áll az ENSZ 2030-ig tartó időszakra szóló menetrendjével, a fenntartható fejlődési célokkal és az egyéb nemzetközi kötelezettségvállalásokkal A kohéziós politika ennek szerves részét kell, hogy képezze. Ez az új stratégia jövőképet nyújtana magának a kohéziós politikának is. A 2020 utáni kohéziós politikára vonatkozó új rendelkezéseknek megfelelő forrásokat kell biztosítaniuk, és garantálniuk kell a szakpolitikai hatékonyság és láthatóság javítását – sürgeti az EGSZB a kohéziós politika jövőjéről szóló feltáró véleményében.

Az EGSZB véleményében hangsúlyozza annak fontosságát, hogy új kohéziós politikát dolgozzunk ki a 2021–2027-es időszakra, eközben azonban a jelenlegi konkrét kihívásokat sem szabad félresöpörnünk. Az időtálló kohéziós politikának minden régió előtt nyitva kell állnia, és biztosítania kell a szükséges eszközöket az olyan jövőbeli kihívásoknak való megfeleléshez, mint az új technológiák bevezetése, a magas szintű versenyképesség megteremtése és a fenntartható fejlődés irányába történő átmenet kezelése minőségi munkahelyek létrehozása mellett.

Az EGSZB számára nem elfogadható az Európai Bizottság által javasolt költségvetés-csökkentés, mivel a kohéziós politika az egyik alapvető eszköze annak, hogy az Uniót közelebb hozzuk polgáraihoz, és csökkentsük az uniós régiók közötti eltéréseket és a társadalmi egyenlőtlenségeket. Emiatt és az újonnan felmerülő kihívásokra való tekintettel tehát a költségvetésnek legalább az előző időszak szintjén kellene maradnia.

A vélemény azt is kiemeli, hogy a kohéziós politika hatását jobban be kell mutatni. Ezért jelentősen erősíteni kell a finanszírozott projektek nyilvánosságra hozatalára vonatkozó jelenlegi kötelezettségeket, hogy a nagyközönség számára láthatóbbá váljon általában véve az európai integráció és különösen a kohéziós politika hozzáadott értéke.

Egy erős területi megközelítés, az uniós és nemzeti stratégiák közötti nagyobb koherencia és folytonosság, a további egyszerűsítés és a civil társadalmi részvétel az EGSZB véleménye szerint mind-mind hozzájárul a szakpolitika hatékonyságának növeléséhez. (jk)

 A fényképen: a lengyelországi Lubaczow piacterének látképe, a városháza uniós pénzekből nemrég felújított épületeivel

A körforgásos gazdaság több mint 350 európai szereplője osztotta meg sikertörténeteit és az előttük álló kihívásokat a körforgásos gazdaságban érdekelt szereplők konferenciájának második napján, amelynek az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság adott otthont 2019. március 7-én.

Cillian Lohan EGSZB-tag tette fel a körforgásos gazdaság egyik kulcskérdését a résztvevőknek: Ki lesz a változás vezetője? A fogyasztók, a vállalkozások vagy a politikai döntéshozók? Ki menjen előre?

„Úgy gondolom, hogy a változáshoz vezető első lépések felelősségét nem lenne szabad a fogyasztókra helyezni”, jelentette ki Cillian Lohan, majd hangsúlyozta: „Az üzleti gyakorlatban megjelenő, a politikai döntéshozók és a politikai infrastruktúra által támogatott változások fognak olyan környezetet teremteni, amelyben a fogyasztóknak megfizethető és elérhető lehetőségeik lesznek körforgásos és fenntartható döntések meghozatalára.”

Ladeja Godina Košir, a körforgásos gazdaság érdekelt felei európai platformjának elnöke arra kérte a résztvevőket, hogy hozzák ki a legtöbbet a platformból mint támogatási hálózatból, hogy az segítsen megoldani a körforgásos gazdaság projektjében megjelenő problémákat. Egyértelmű üzenetet küldött: „a hálózatok hálózata szeretnénk lenni mindenki számára”.

Joanna Drake, a Környezetvédelmi Főigazgatóság főigazgató-helyettese kiemelte, létfontosságú az érintettek bevonása az Európai Bizottság körforgásos gazdaságra vonatkozó kezdeményezéseibe: „A kezdeményezések sikere részben az alulról építkező megközelítés alkalmazásán múlik, amelyhez az érintettek támogatására és elkötelezettségére van szükség együttműködésen, platformokon, a legjobb gyakorlatok cseréjén és önkéntes üzleti megközelítéseken keresztül.”

A megbeszélések a következő témák köré szervezett, nyolc interaktív workshop keretében zajlottak:

• A körforgásos stratégiák feltérképezése Európában
• A körforgásos gazdasággal kapcsolatos fogyasztói elképzelések
• A körforgásos gazdaság szociális vetülete
• Körforgásos városok az éghajlatváltozás mérséklésére
• Körforgásos közbeszerzés
• A körforgásos átállás mérésének eszközei
• Kreatív innováció a körforgásos gazdaság érdekében
• Bio-körforgásos falvak a vidékfejlesztésért

A nap a „Kindred Spririts” című fotókiállítás megnyitásával ért véget.

A Stars-are-circular Alapítvány elnöke, Rieta Aliredjo szokatlan beszéddel inspirálta a résztvevőket, melyben javaslatokat tett a körforgásos gazdaság terén megteendő következő lépésekre. Mi volt az üzenete? Légy kíváncsi, tudatos, bőkezű és játékos!

Az egyes workshopok következtetései itt érhetők el. (dm)

Vajon a fogyasztóvédelmi politika beszéli a fiatalok nyelvét? Hogyan támogathatjuk őket abban, hogy fenntartható döntéseket hozzanak? Hogyan ültethetjük át az új trendeket a fogyasztói politikákba? A március 27-én, Brüsszelben megrendezett élénk vita ezekkel a kérdésekkel foglalkozott. Egy diákok, fogyasztói szervezetek, üzleti vállalkozások és az e-szektor képviselői által megtöltött teremben kerestek a résztvevők olyan szerteágazó kérdésekre választ, mint a mobilitás javítása, az élelmiszer-pazarlás elkerülése, a „gyors divat” fenntarthatóvá tétele vagy az IKT szerepének megértése a változások előidézésében.

A rendezvény fő célja azoknak az új kihívásoknak a kezelése volt, amelyek a mai fiatalok életét leginkább befolyásoló két tényezőhöz, a fenntarthatósághoz és az információs és kommunikációs technológiákhoz (IKT) kapcsolódnak.

Isabel Caño EGSZB-alelnök nyitotta meg a 21. Fogyasztók Európai Napját, támogatásáról biztosítva a klímaváltozás ellen fellépő ifjúsági tömegmozgalmat, és hangsúlyozva a fogyasztás és a környezet közötti szoros kapcsolatot, valamint annak fontosságát, hogy a fogyasztóvédelmi politika összhangban álljon a fiatalok éghajlattal kapcsolatos ambícióival.

„Befolyásotoknak egyre erősebbé kell válnia a politikai szférában. A fiataloknak alapvető szerepet kellene játszaniuk a jelenlegi és a jövőbeli uniós politika kidolgozásában. A Fogyasztók Európai Napjával hangsúlyozni szeretnénk: kulcsfontosságú, hogy hangotokat meghallják Brüsszelben” – fejtette ki.

A tizenhét éves Youna Marette, az éghajlatváltozás elleni belgiumi tüntetések egyik kucsszereplője, generációja nevében szólalt fel: „A fiatalok is fogyasztók. Tisztában vagyunk azzal, hogy milyen fontos kérdésekről van szó. Ezt sokan kétségbe vonják, de tévednek” – mutatott rá. „Én egy olyan rendszerben születtem, amely határtalan növekedésen és profiton alapul. Hogyan hagyhatjuk el ezt a rendszert anélkül, hogy a perifériára szorulnánk? Azt hiszem, a válasz egyszerű: mindennek meg kell változnia, és ez a változás már folyamatban van.”

A nap egyik közös témáját az a kérdés jelentette, hogy a fiatalabb nemzedék fogyasztói szokásai mennyiben térnek el az idősebb fogyasztók szokásaitól. Az Európai Bizottság és a CRÉDOC által végzett, fogyasztói magatartással foglalkozó aktuális tanulmányok új tendenciákat és kihívásokat tártak fel. Még ha az ezrefordulós generáció tagjai jobban is tudatában vannak a környezeti kérdéseknek az idősebb generációknál, akik számára a fenntarthatóság inkább egy elvont fogalom volt, mégis előnyben részesítik az ár és a kényelem szempontjait a tartóssággal szemben, bár ennek oka valószínűleg korlátozott vásárlóerejükben keresendő.

A CEPS egy másik tanulmányából az derült ki, hogy az ezredfordulós generáció eltérő módon költi el jövedelmét. A kommunikáció fontos kiadást jelent, és alapvető igénynek számít, az élelmiszerhez és a lakhatáshoz hasonlóan. E generáció tagjai közül jóformán mindenkinek van okostelefonja, és ez kihat fogyasztói szokásaikra is, mivel a vásárlások nagy része az interneten keresztül történik.

A fogyasztóvédelmi politikákra váró új kihívások jobb megértése érdekében három párhuzamos workshop három kulcsfontosságú iparágat vizsgált meg: az élelmiszerek, a mobilitás és a ruházat területét.

A közösségi média befolyásáról folytatott vita során a felszólalók egyetértettek abban, hogy a közösségi hálózatok központi szerepet töltenek be és fognak betölteni a fiatalok életében. Ezért alapvető fontosságú annak megértése, hogy kell-e szabályozni ezeket a hálózatokat, és ha igen, milyen módon. Az információs és kommunikációs technológiák kétélűek: egyrészt erős, demokratikus eszközök, amelyek emberek millióit fűzhetik össze, másrészt viszont olyan eszközök, amelyekkel magánjellegű adatokat lehet megszerezni, és az embereket célzott hirdetések révén arra ösztönözni, hogy többet fogyasszanak.

A legfontosabb eredményeket összegző jelentést itt találhatja meg. (dm/ss)

Az euróban mint nemzetközi valutában rejlő lehetőségek maradéktalan kiaknázásához elengedhetetlenek a megbízható makrogazdasági politikák az EU-ban, a gazdasági és monetáris unió (GMU) elmélyítése, valamint a bankunió és a tőkepiaci unió kiteljesítése. Mindenekelőtt azonban arra van szükség, hogy a tagállamok viszonyát kölcsönös bizalom és az uniós gazdaságról alkotott közös jövőkép jellemezze. Ezek a legfontosabb következtetései annak a meghallgatásnak, melyet nemrégiben tartottak az EGSZB-nél az euró nemzetközi szerepének megerősítéséről.

Az erősebb euró csökkentené a tranzakciós költségeket és a kockázatokat az európai ipar és az európai fogyasztók számára. Európa növelné befolyását a világban, és megerősítené szuverenitását. A meghallgatáson felszólalók szerint az euró nemzetközi szerepét azért is fontos növelni, mivel a világ jelenleg első számú valutája, az amerikai dollár, az elmúlt években egyre jobban átpolitizálódott. Ennek fényében az euróban megvan a lehetőség arra, hogy elősegítse egy multipoláris és ellenállóbb nemzetközi pénzügyi rendszer kiépítését.

A felszólalók általánosságban üdvözölték az euró megerősítésére irányuló európai bizottsági kezdeményezést, de bírálták annak lehetséges hatókörét. A piac mélysége és likviditása miatt az amerikai dollár továbbra is erős maradna a piacokon. Uniós szinten a tőkepiaci unió segíthet a piac fejlesztésében és integrációjában, ami fontos az euró nemzetközi szerepe szempontjából.

A felszólalók úgy látták továbbá, hogy erős euró csak felfelé irányuló gazdasági konvergenciával, fokozott társadalmi kohézióval, a nemzetközi fórumokon aktívabb európai diplomáciával, illetve azzal érhető el, ha bizonyos stratégiai kérdésekben közös európai jövőképet alakítunk ki, és az európai pénzügyi rendszer hatékony választ ad az ipari szerkezetváltásra és az éghajlatváltozásra.

A meghallgatás értékes hozzájárulást jelent az EGSZB azzal a véleménnyel kapcsolatos munkájához, amely az Úton az euró erősebb nemzetközi szerepe felé című európai bizottsági közleményt vizsgálja. (jk)

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság és az Európai Bizottság április 3–4-én rendezte meg az idei Európai Migrációs Fórumot, ahol megvitatták, hogy a civil társadalom és a helyi önkormányzatok milyen szerepet játszhatnak a migráció kezelésében és az EU-ba vezető biztonságos és rendezett útvonalak biztosításában.

Az immár ötödszörre megrendezett Fórum mintegy 250 résztvevője – civil szervezetek szakértői, valamint helyi, regionális és nemzeti hatóságok, uniós intézmények és nemzetközi szervezetek képviselői – megbeszéléseik eredményeképpen tíz ajánlást fogalmaztak meg.

A rendezvényt a migrációs politikáért felelős biztos, Dimitrisz Avramópulosz és az EGSZB elnöke, Luca Jahier nyitotta meg. Mindketten hangsúlyozták, hogy szükség volna egy intelligens és alaposan ellenőrzött uniós politikára a legális migrációra vonatkozóan, amely segítene abban, hogy az EU ki tudja aknázni a migráció előnyeit, előmozdítsa a társadalmi kohéziót és megvédené a legkiszolgáltatottabb helyzetű migránsokat.

A Fórumon rámutattak, hogy a helyi kezdeményezések mekkora lendületet adhatnak a migráció sikeres kezeléséhez, és hangsúlyozták, hogy az integrációs politikák kialakításakor nagyon fontos figyelembe venni a migránsok véleményét.

A Fórum ajánlásai között szintén kiemelt helyen szerepel a befogadó társadalmak bevonása a migránsok beilleszkedésére irányuló projektekbe, a kiszolgáltatott helyzetben lévő csoportok sajátos igényei, illetve annak ösztönzése, hogy a migránsok az EU-ban való tanulási vagy munkavállalási célú tartózkodás után visszailleszkedjenek származási országaikba. (ll)

Az EGSZB Munkaadók csoportjának cikke

Kevesebb mint két hónappal az európai választások előtt a Munkaadók csoportja nyitott, egységes és erős EU-t sürget. Az üzleti élet képviselői elkötelezetten dolgoznak egy erős és virágzó Unióért. Az EU erőssége vonzerejében rejlik. Ha továbbra is élvezni szeretnénk az „európai életvitel” előnyeit, versenyképes üzleti környezetre van szükségünk. Egyebek mellett ezek a Munkaadók csoportja nemrégiben elfogadott politikai nyilatkozatának legfontosabb üzenetei.

Április 9-én Jacek Krawczyk csoportelnök átadta a nyilatkozatot Jyrki Katainennek, az Európai Bizottság alelnökének. „Azért bocsátottuk ki ezt a nyilatkozatot, hogy jelezzük: a munkaadók támogatják az EU-t. Az EU előnyei az üzleti élet minden szereplője számára nyilvánvalóak, de a mindennapokban túlságosan gyakran megfeledkezünk róluk. A munkaadók változtatni szeretnének ezen” – szögezte le Krawczyk elnök.

A nyilatkozat nyitott gazdaságot sürget, amely nyitott piacokon és tisztességes versenyen alapul. A nyitott piacgazdaságot egy nyílt társadalomnak kell kísérnie, amely a párbeszédre és a jó kormányzásra támaszkodik. Európának olyan politikák megvalósítására és támogatására van szüksége, amelyek ösztönzik a kreativitást, az innovációt és a vállalkozói szellemet.

A munkaadók bíznak abban, hogy a nyitottság növeli a stabilitást és a biztonságot – mind a gazdaságban, mind pedig a társadalomban. A nyitott piacgazdaság és a nyílt társadalom mindenki számára előnyös. Ezt az utat kell követnünk, hogy új bizalmat teremthessünk az EU iránt.

A nyilatkozat mind a 23 hivatalos uniós nyelven elérhető a következő linken: bit.ly/2X6Swgu (lj)

Az EGSZB Munkavállalók csoportja

Az EGSZB Munkavállalók csoportja fogadta Roberto Pedersinit, a Milánói Egyetem professzorát, aki ismertette Hogyan alakítsuk ki az Európai Munkaügyi Hatóságot a szociális és bérdömping elleni hatékonyabb küzdelem érdekében? c. tanulmányát. Oliver Röpke, a Munkavállalók csoportjának elnöke hangsúlyozta, hogy a szociális partnerek – és különösen a szakszervezetek – fontos szerepet játszanak a munkaügyi jogszabályok végrehajtásának biztosításában.

A hazájától eltérő európai tagállamban élő és dolgozó európaiak száma megkétszereződött az elmúlt évtizedben, és 2017-ben elérte a 17 milliót. A szociális jogok európai pillérének keretében az Európai Bizottság bejelentette egy Európai Munkaügyi Hatóság létrehozását, amely 2019-ben kezdi majd meg működését. Pedersini professzor elmondta, hogy a hatóság célja a munkavállalók csalárd kihasználásának visszaszorítása a mobilitás előnyeinek maradéktalan érvényesítése mellett. Elsősorban ösztönző szerepet tölt majd be, hiszen támogatja a nemzeti munkaügyi hatóságokat a határon átnyúló nyomozásokban és együttműködésben.

Carlos Trindade, az EGSZB Munkavállalók csoportjának tagja és az EGSZB Európai Munkaügyi Hatóságról szóló véleményének előadója Juncker elnököt idézte: „Abszurdnak tűnik, hogy van Európai Bankhatóság a banki előírások betartásának ellenőrzésére, de egységes piacunkhoz nincs közös munkaügyi hatóság.” Hangsúlyozta továbbá, hogy az évek óta tartó szociális dömping és egyenlőtlenségek miatt erősödik az idegengyűlölet és a nacionalizmus, és nagyobb szerepet kért a szociális partnerek számára a hatóság irányításában. (jh)

Az EGSZB „Sokféleség Európája” csoportjának cikke

Május 7-én az EGSZB „Sokféleség Európája” csoportja Bukarestben tartja következő rendkívüli ülését. A magas szintű konferenciára a Nemzeti Könyvtár átriumában kerül sor, témája pedig „A közös értékek és a civil társadalom Európája” lesz.

A konferencia, melyet mindössze két nappal az EU jövőjéről szóló nagyszebeni csúcstalálkozó előtt tartunk, az európai civil társadalom szemszögéből foglalkozik majd három alapvető dimenzióval:

• Az európai értékek és alapvető jogok garantálása
• Az európai civil társadalom változó szerepe
• Az EU jövője

Mintegy 140 résztvevő várható, köztük EGSZB-tagok az EU összes tagállamából, valamint romániai civil társadalmi szervezetek, tudományos intézmények képviselői, továbbá az EU Tanácsa román elnökségének képviselői.

Az EU Tanácsának román elnöksége egyik prioritásaként határozta meg „a közös értékek Európáját”. A „Sokféleség Európája” csoport teljes mértékben támogatja ezt a célkitűzést, amely kiegészíti az e tárgyban csoportunk és általában az EGSZB által már elvégzett jelentős munkát.

Annak megvitatása, hogy hogyan lehet megvédeni a demokráciát és annak értékeit, hogyan kell kommunikálnunk és érthetővé tennünk az uniós tagság előnyeit, valamint hogy a civil társadalom hogyan alakíthatja a jövő Európáját, a mi tevékenységeinknek is központi eleme. (ih)

Május 9., az Európa-nap alkalmából az uniós intézmények a kialakult hagyománynak megfelelően megnyitják kapuikat a nagyközönség előtt a hónap első szombatján, amely az idén május 4-re esik. A nyílt nap témája a május 23–26. között megrendezendő európai parlamenti választás lesz, amelynek során az európai polgárok a következő öt kulcsfontosságú évre választhatják meg képviselőiket.

Az Európai Parlament szavaznifogok.eu kezdeményezésének részeként az EGSZB a magasabb szavazói részvétel érdekében kampányol, amely nagyobb erőt és legitimitást biztosíthat az EU demokratikus folyamatainak.

A nyílt nap három fő téma körül forog majd: Fenntartható Európa, Inkluzív Európa és Nyitott Európa. Az EGSZB bemutatja az olyan különféle területeken végzett munkáját, mint a fenntartható fejlődés, az éghajlatváltozás, a tervezett elavulás, a foglalkoztatás, a fogyatékossággal élők, valamint az EU és a világ többi része közötti kapcsolatok.

A látogatókat az EGSZB tagjai és munkatársai fogadják majd, hogy beszélgessenek velük a küszöbön álló választásokról és Európa jövőjéről, valamint elmagyarázzák nekik, milyen szerepet tölt be az EGSZB az EU döntéshozatali folyamatában. Élő zene, interaktív játékok és szórakoztató tevékenységek segítenek Európát közelebb hozni a nagyközönséghez.

Az uniós intézmények 2019. évi nyílt napja – EGSZB – Jacques Delors épület, rue Belliard 99., 1040 Brüsszel. (mp)

Az EGSZB ad otthont a neves román fotós, Sorin Onisor fényképeiből rendezett kiállításnak Szívemnek kedves romániai tájak címmel.

A kiállítás 2019. április 23. és május 26. között tekinthető meg az EU Tanácsának román elnökségéhez kapcsolódóan.

A megnyitóra május 15-én kerül sor, a májusi plenáris üléssel egy időben megrendezett román esttel együtt. További információk: https://www.eesc.europa.eu/en/agenda/our-events/events/romanian-landscapes-my-heart.