A mesterséges intelligenciáról szóló stratégia kapcsán az EGSZB támogatja az Andrus Ansip biztos féle irányvonalat

A mesterséges intelligencia témakörével foglalkozó EGSZB-s előadó, Catelijne Muller szerint a stratégia irányvonala, melyet Ansip biztos ismertetett az EGSZB március 15-i plenáris ülésén, teljesen egybevág azzal, hogy az EGSZB arra kéri az EU-t, hogy töltsön be globális vezető szerepet a mesterséges intelligencia felelősségteljes fejlesztésére és alkalmazására szolgáló keret meghatározásában.

Catelijne Muller elmondta, hogy az EGSZB nagy örömmel fogadta Andrus Ansip, Carlos Moedas és Mariya Gabriel biztosok március 9-i bejelentését arról, hogy egy mesterséges intelligenciával foglalkozó szakértői csoportot kívánnak felállítani, hiszen ez egybevág azzal, amit saját kezdeményezésű véleményében maga az EGSZB is szorgalmazott, azaz hogy:

  • páneurópai etikai kódexet kell kidolgozni a mesterséges intelligencia területére, hogy biztosítani lehessen, hogy annak fejlődése az uniós értékek és alapvető jogok mentén történik;
  • mesterséges intelligenciával kapcsolatos európai infrastruktúrát kell kialakítani a mesterséges intelligencia fenntartható fejlesztésére;
  • ellenőrizni kell a jogszabályokat, hogy a mesterséges intelligencia terén megfelelnek-e a kitűzött céloknak;
  • serkenteni kell a mesterséges intelligenciához kapcsolódó innovációkat, különösen a közjavak vonatkozásában.

„Szerintem Európa valóban vezető szerepet tölt be jelenleg” – fogalmaz Catelijne Muller.

Ansip biztos ismertette az uniós digitális egységes piac létrehozásának aktuális állását és áttekintést adott az ezt célzó legfontosabb európai bizottsági kezdeményezésekről. Ide tartozik a roaming díjak megszüntetése, a digitális tartalmak jövőben megvalósuló hordozhatósága, az indokolatlan területi alapú tartalomkorlátozás megszüntetése és a májusban hatályba lépő általános adatvédelmi rendelet.

Hasonlóan fontos lépések várhatók még a távközlés, az elektronikus hírközlési adatvédelmi rendelet és a kiberbiztonság terén.

Ansip biztos hangsúlyozta, hogy továbbra is komoly akadályt jelent a szétforgácsoltság, és hogy a digitális egységes piacon óriási költségeket okoz az európai fellépés hiánya: egy európai parlamenti tanulmány szerint évente 415 milliárd euróról van szó.

„Minden szereplő érdeke, hogy harmonizált szabályok legyenek életben, mert amíg a nagy globális szereplők valahogy elboldogulnak ezzel a 28 eltérő szabályrendszerrel, addig az induló innovatív vállalkozások és a kkv-k nem tudnak ezzel megbirkózni. Ha pedig továbbra is ilyen szétforgácsolt marad a digitális Európa, akkor azzal azt a nagyon egyszerű üzenetet küldjük az embereknek, különösen az induló innovatív vállalkozásoknak, hogy maradjatok otthon, vagy ha növekedni akartok, akkor menjetek az USA-ba” – fogalmazott a biztos.

A vitában a felszólalók azt hangsúlyozták, hogy tisztességes átmenetet kell biztosítani a munkavállalóknak amikor már eltűntek a hagyományos munkahelyek, de új foglalkoztatási lehetőségek még nem adódtak.

Mindenki egyetértett abban, hogy minden korábbinál nagyobb szerepet kell szánni az egész életen át tartó tanulásnak, ha azt akarjuk, hogy az új munkahelyekhez szükséges új készségekkel mindenki megtalálja a helyét a holnap munkaerőpiacán. (dm)