EGSZB info

A mesterséges intelligencia témakörével foglalkozó EGSZB-s előadó, Catelijne Muller szerint a stratégia irányvonala, melyet Ansip biztos ismertetett az EGSZB március 15-i plenáris ülésén, teljesen egybevág azzal, hogy az EGSZB arra kéri az EU-t, hogy töltsön be globális vezető szerepet a mesterséges intelligencia felelősségteljes fejlesztésére és alkalmazására szolgáló keret meghatározásában.

Catelijne Muller elmondta, hogy az EGSZB nagy örömmel fogadta Andrus Ansip, Carlos Moedas és Mariya Gabriel biztosok március 9-i bejelentését arról, hogy egy mesterséges intelligenciával foglalkozó szakértői csoportot kívánnak felállítani, hiszen ez egybevág azzal, amit saját kezdeményezésű véleményében maga az EGSZB is szorgalmazott, azaz hogy:

• páneurópai etikai kódexet kell kidolgozni a mesterséges intelligencia területére, hogy biztosítani lehessen, hogy annak fejlődése az uniós értékek és alapvető jogok mentén történik;
• mesterséges intelligenciával kapcsolatos európai infrastruktúrát kell kialakítani a mesterséges intelligencia fenntartható fejlesztésére;
• ellenőrizni kell a jogszabályokat, hogy a mesterséges intelligencia terén megfelelnek-e a kitűzött céloknak;
• serkenteni kell a mesterséges intelligenciához kapcsolódó innovációkat, különösen a közjavak vonatkozásában.

„Szerintem Európa valóban vezető szerepet tölt be jelenleg” – fogalmaz Catelijne Muller.

Ansip biztos ismertette az uniós digitális egységes piac létrehozásának aktuális állását és áttekintést adott az ezt célzó legfontosabb európai bizottsági kezdeményezésekről. Ide tartozik a roaming díjak megszüntetése, a digitális tartalmak jövőben megvalósuló hordozhatósága, az indokolatlan területi alapú tartalomkorlátozás megszüntetése és a májusban hatályba lépő általános adatvédelmi rendelet.

Hasonlóan fontos lépések várhatók még a távközlés, az elektronikus hírközlési adatvédelmi rendelet és a kiberbiztonság terén.

Ansip biztos hangsúlyozta, hogy továbbra is komoly akadályt jelent a szétforgácsoltság, és hogy a digitális egységes piacon óriási költségeket okoz az európai fellépés hiánya: egy európai parlamenti tanulmány szerint évente 415 milliárd euróról van szó.

„Minden szereplő érdeke, hogy harmonizált szabályok legyenek életben, mert amíg a nagy globális szereplők valahogy elboldogulnak ezzel a 28 eltérő szabályrendszerrel, addig az induló innovatív vállalkozások és a kkv-k nem tudnak ezzel megbirkózni. Ha pedig továbbra is ilyen szétforgácsolt marad a digitális Európa, akkor azzal azt a nagyon egyszerű üzenetet küldjük az embereknek, különösen az induló innovatív vállalkozásoknak, hogy maradjatok otthon, vagy ha növekedni akartok, akkor menjetek az USA-ba” – fogalmazott a biztos.

A vitában a felszólalók azt hangsúlyozták, hogy tisztességes átmenetet kell biztosítani a munkavállalóknak amikor már eltűntek a hagyományos munkahelyek, de új foglalkoztatási lehetőségek még nem adódtak.

Mindenki egyetértett abban, hogy minden korábbinál nagyobb szerepet kell szánni az egész életen át tartó tanulásnak, ha azt akarjuk, hogy az új munkahelyekhez szükséges új készségekkel mindenki megtalálja a helyét a holnap munkaerőpiacán. (dm)

A márciusi plenáris ülésen elfogadott, a munka jövőjéről szóló véleményben az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) arra kérte a tagállamokat, hogy helyezzenek nagyobb hangsúlyt az oktatásra és a képzésre, és oktatási rendszereiket igazítsák a munkapiac szükségleteihez. A munkapiacok jelenleg gyors és drámai változásokon mennek át az új digitális és ipari forradalom nyomán.

Egyes tanulmányok szerint a technológiai változások jelentős zavarokat okoznak a foglalkoztatás és az üzleti modellek terén egyes ágazatokban, a munkahelyek 9%-át pedig a megszűnés veszélye fenyegeti az automatizálás lehetősége miatt. A munkahelyek további 25%-ára vár átalakulás, mivel az általuk végzett feladatoknak a fele automatizálható. Ugyanakkor új munkahelyek is létrejönnek majd, és várhatóan 90%-uk követeli majd meg digitális készségek rendelkezésre állását.

Az EGSZB szerint a színvonalas alapfokú oktatás, a jó színvonalú képzés, az egész életen át tartó tanulás, a továbbképzés és az átképzés szükséges eszközök lesznek a jövőbeni munkalehetőségek megragadásához az összes munkavállaló számára.

Az EGSZB-t nyugtalanítja a veszélyeztetett csoportok, köztük az alacsonyan képzett emberek jövője Európában. Felkéri az Európai Bizottságot, hogy tegye meg az ahhoz szükséges lépéseket, hogy megelőzze perifériára szorulásukat amiatt, hogy nem tudnak lépést tartani a változással.

Az EU bolgár elnökségének kérésére összeállított, a munka jövőjét tárgyaló véleményt ismertették „A készséghiány áthidalása a növekedés és a munkahelyteremtés érdekében – a vállalkozások szempontjai” című, március 22-én Szófiában megrendezett konferencián. (ll)

Az európai polgári kezdeményezés célja az aktív polgári szerepvállalás és a részvételi demokrácia népszerűsítése, és általa megszüntethető az EU demokratikus deficitje. A kezdeményezés ezenkívül olyan eszköz, amely képes egy közös ügy mellett felsorakoztatni az európai polgárokat, és így erősíteni az európai identitás érzését. A benne rejlő lehetőségek teljes körű kihasználásához azonban párbeszéddel kell kísérni, és megfelelő hatást kell elérni általa.

Március 14-én az európai polgári kezdeményezés tárgyában elfogadott véleményében az EGSZB megfogalmaz néhány javaslatot mindennek megvalósításához:

• a sikeres kezdeményezések megfelelő nyomon követése: különösen fontos, hogy a sikeres kezdeményezéseket megvitassák az Európai Parlament plenáris ülésein, hogy az európai polgári kezdeményezések megkapják a szükséges politikai vetületet;
• több lehetőséget kellene kínálni a párbeszédre a polgári kezdeményezések szervezőivel a kampány alatt és után;
• a nyilvántartásba vételre vonatkozóan világos és átlátható eljárásokra van szükség;
• a nyilvántartásba vételkor el kell különíteni az „intézményi mentor” és a döntéshozó szerepét; jelenleg mindkettőt az Európai Bizottság tölti be.

„Az EGSZB saját szerepét a facilitálásban és az intézményi mentorálásban látja” – mondta el az előadó, Joó Kinga, aki megerősítette, hogy az EGSZB továbbra is támogatni szándékozik bizonyos kezdeményezéseket.

Az EGSZB a kezdetektől részt vesz az európai polgári kezdeményezésről szóló vitákban. Az általa szervezett európai polgári kezdeményezés napjával – amelyre idén április 10-én kerül sor – az EGSZB hozzájárult ahhoz, hogy a kezdeményezés folyamatosan kiemelt helyen szerepeljen az EU intézményi menetrendjében, illetve egyre nagyobb ismertségre tegyen szert.

Az EGSZB a helyes irányba tett első lépésként elismeri az Európai Bizottság Fellépés a jogellenes online tartalmak ellen című közleményét, ugyanakkor sürgeti a Bizottságot, hogy hozzon létre programokat, és tegyen hathatós intézkedéseket a jogellenes tartalmak hatékony eltávolítását célzó stabil és következetes jogi keret kialakítása érdekében. 

„A jogellenes tartalmak terjesztését csírájában el kell fojtani” – fejtette ki Bernardo Hernández Bataller, a Jogellenes tartalmak / online platformok című, 2018. március 14-én elfogadott vélemény előadója.

Az EGSZB ezért is javasolja, hogy különös figyelmet fordítsanak az olyan pusztán informatív tartalmak kidolgozására, kezelésére és terjesztésére, amelyek – első pillantásra – jogszerűnek tűnnek, azonban jogellenes tartalmat rejtenek.

Ezt a figyelmet ki kellene terjeszteni mindenre, ami a nagy adathalmazokkal és az olyan előnyökkel kapcsolatos, amelyekhez az online platformok az ilyen adatok kiaknázása útján jutnak.

„A jogellenes tartalmak közzétételét, a gyűlöletbeszédet vagy a terrorizmusra való uszítást nem lehet elbagatellizálni. Az ilyen tartalmak elkerülése, visszaszorítása és eltávolítása érdekében szigorúbb intézkedésekre van szükség. Ez azért is fontos, hogy megvédhessük a kiskorúakat” – tette hozzá Bernardo Hernández Bataller.

Az EGSZB úgy véli, hogy maguknak az online platformoknak kellene a felhasználók számára rendelkezésre bocsátaniuk azokat az eszközöket, amelyek segítségével felfedhetik az álhíreket, így hívva fel a többi felhasználó figyelmét arra, hogy kétségek merültek fel az információk igazságtartalmával kapcsolatban.

Tekintettel arra a hatásra, amelyet a digitális platformok már jelenleg is gyakorolnak mindennapi életünkre és az általuk támasztott kockázatokra, alapvető fontosságú, hogy egyértelmű és harmonizált jogszabályok legyenek érvényben mindenütt Európában. (sma)

Az EGSZB kéri, hogy teljes mértékben és haladéktalanul hajtsák végre azokat az intézkedéseket, amelyeket az Európai Bizottság javasolt a bankunió kiteljesítése és a GMU elmélyítése érdekében.

A bankunió kulcsfontosságú a GMU számára, mivel erősíti az EU pénzügyi stabilitását és területi integritását, továbbá megakadályozza a piac szétaprózódását és széthullását a jövőbeli válságok során. Az EGSZB ezért üdvözli az Európai Bizottság javaslatait.

„Üdvözöljük azt az új megközelítést, amely a bankunió harmadik pillérének fokozatosabb megvalósítását irányozza elő, azaz az európai betétbiztosítási rendszer létrehozását. „Ez új lendületet adhat az eddig sikertelen tárgyalásoknak” – fejtette ki Daniel Mareels, az EGSZB kapcsolódó véleményének társelőadója. „Nem szabad, hogy megtörjön a megvalósítás lendülete.”

Az EGSZB támogatja azokat az intézkedéseket, amelyek a bankunió első két pillérének megerősítését és konszolidációját szolgálják. Úgy véli, hogy a pénzügyi szektor kockázatainak csökkentésére és megosztására irányuló további erőfeszítések egyengethetik az utat a harmadik pillér megvalósításának irányába, és párhuzamosan folytatandók.

„A nemteljesítő hitelek fennmaradt állományait és ezek potenciális felhalmozódását prioritásként kell kezelni” – mondta Carlos Trias Pintó előadó. „Emellett azt is sürgetjük, hogy az Európai Valutaalap a lehető leghamarabb teljes mértékben működőképes legyen, az Egységes Bankszanálási Alap védőhálójaként.”

Az EGSZB ajánlja továbbá, hogy kiemelt figyelmet szenteljenek a nemzeti betétbiztosítási rendszereknek a viszontbiztosítási szakaszban, és a lehető legszélesebb körű konszenzuson alapuló, konkrétabb és hivatalosabb döntést hozzanak az együttbiztosítási szakaszba való belépésről.

Végezetül a pénzügyi szektornak el kellene köteleznie magát a 2030 utáni időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési célok és a Párizsi Megállapodás kötelezettségvállalásainak megvalósítása iránt, és minden pénzügyi szereplőnek megbízható módon és egyenlő feltételek mellett a reálgazdaság finanszírozására kellene összpontosítania. (jk)

Ahhoz, hogy felül tudjunk kerekedni az európai társadalomban mutatkozó, egyre nagyobb egyenlőtlenségeken, az összes uniós politikában figyelembe kellene venni a társadalmi fenntarthatóság szempontját, és meg kellene erősíteni az európai szociális modellt, amely valamennyi polgár számára szociális védelmet garantálhat a digitalizáció és a globalizáció korában – jelentette ki márciusi plenáris ülésén az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB).

A „Szociális szempontból fenntartható elképzelés a digitális korra” című véleményének ismertetése során Giulia Barbucci előadó kifejtette: „létfontosságú, hogy a társadalmi fenntarthatóságot ugyanúgy megvalósítsuk, mint a környezeti és gazdasági fenntarthatóságot.”

Az EGSZB közölte, hogy támogatja az Európai Parlament arra vonatkozó ajánlását, hogy az Európai Bizottság és a szociális partnerek működjenek együtt egy olyan irányelvjavaslat kidolgozásán, amely tisztességes munkakörülményeket ír elő valamennyi foglalkoztatási formára, így az új típusú munkaviszonyokra vonatkozóan is.

Javasolta továbbá, hogy fokozzák az erőfeszítéseket a megfelelő jövedelem, illetve a zökkenőmentes munkahelyváltás biztosítására, emellett garantáljanak az egész életen át tartó tanuláshoz fűződő igazságos esélyeket a digitális írástudatlanság csökkentése érdekében.

Az EGSZB a migránsokat jobban befogadó munkaerőpiacot szorgalmazott, valamint azt, hogy a nők jobban hozzáférjenek a digitális munkahelyekhez, és javasolta, hogy fordítsanak különös figyelmet a fogyatékossággal élőkre.

Megjegyezte továbbá, hogy az intézkedéseket hatásvizsgálatnak kellene alávetni, hogy tisztábban lássuk, hogy azok miként érintik a nagyközönség életét. (ll)

Hogyan biztosítható a leghatékonyabban a fogyasztók online védelme? – ez a téma állt a 20. Fogyasztók Európa Napjának, egy, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) és a Bolgár Gazdasági és Szociális Tanács által közösen szervezett eseménynek a középpontjában, amelyre 2018. március 20-án, Szófiában került sor. A konferencia jó alkalom volt a szakértők és politikai döntéshozók számára, hogy megvitathassák azokat az új kihívásokat, amelyeket a digitalizáció támaszt a fogyasztóvédelemmel szemben, mind európai, mind nemzeti szempontból. A felszólalók egyetértettek abban, hogy a fogyasztói jogok védelmére vonatkozó szabályokat hatékonyabban kell alkalmazni és érvényre juttatni. Az egyik olyan terület, ahol javulásra van szükség, a fogyasztók termékekkel és szolgáltatásokkal kapcsolatos tájékoztatása. A becslések szerint a világ népességének mintegy 1%-a olvassa el az ilyen feltételeket, míg 72%-uk nem is tudja, hogy a vállalatok milyen jellegű információkat gyűjtenek róluk az interneten. A felszólalók azokkal a kockázatokkal kapcsolatban is kifejezésre juttatták aggályaikat, amelyeknek a gyermekek vannak kitéve a digitális korszakban. Szakértők arra figyelmeztettek, hogy a növekvő jövedelmi egyenlőtlenségek miatt számos gyermeknek nem biztos, hogy lehetősége lesz arra, hogy elsajátítsa az átalakult munkaerőpiachoz való hozzáféréshez szükséges készségeket. A felszólalók az adatok szabad áramlására is felhívták a figyelmet, ami különösen fontos a digitális szolgáltatások új generációja számára. A becslések szerint a közszféra 1,4 milliárd EUR összegű többletbevétel felett rendelkezhetne, ha megszüntetnék az adatlokalizációs korlátozásokat. Ma már a világ népességének több mint 44%-a használja az internetet, a húsz évvel ezelőtti 1%-hoz képest. Az elmúlt évben az európai polgárok 87%-a rendelkezett internet-hozzáféréssel. (ia)

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) és az Európai Bizottság által közösen szervezett 2018. évi Európai Migrációs Fórum elsősorban a migránsok európai uniós munkaerőpiacra történő integrációjával kapcsolatos kihívásokra és lehetőségekre keresett választ. A rendezvényen több mint 120 civil társadalmi szervezet, valamint a helyi és nemzeti kormányzatok, illetve uniós intézmények képviselői vettek részt.

A fórum megnyitóján Dimitrisz Avramopulosz migrációs ügyekért, uniós belügyekért és uniós polgárságért felelős biztos kijelentette: „Eljött az ideje annak, hogy túllépjünk a migrációval kapcsolatban naponta hangoztatott »válságbeszéden«, és ehelyett arra összpontosítsunk, hogy hogyan fordítsuk a migrációt valódi lehetőséggé mindannyiunk számára.”

Megnyitó beszédében az EGSZB elnöke, Georges Dassis kiemelte, hogy a menekültek befogadása nemcsak morális kötelesség, hanem jogi kötelezettség is, melynek irányába az EU tagjaként minden egyes ország elköteleződött. Ezért a tagállamok felelősséggel tartoznak. Másrészről a migránsoknak tiszteletben kell tartaniuk az olyan kérdésekkel kapcsolatos európai uniós modellt, mint a nemi egyenlőség.

„A rendelkezésre álló források – az esb-alapok és a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap – lehetővé teszik, hogy intézkedéseket hajtsanak végre a problémák megoldására és a migráns munkavállalók foglalkoztatási lehetőségeinek javítására” – tette hozzá Georges Dassis.

A fórumon tartott megbeszélések a migránsok munkaerőpiaci integrációjának számos aspektusára vonatkoztak. Ezek közé tartozott például a rendszeres foglalkoztatás és a tisztességes munka előmozdítása, a kizsákmányolás megelőzése és a megkülönböztetés elleni küzdelem, valamint a képesítések elismerésének fontossága. (ll)

2018. április 3-tól Ewa Haczyk-Plumley az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság sajtóosztályának új vezetője. Ewa Haczyk-Plumley újságíró, művészettörténész, nyelvész, és lengyel irodalomból szerzett diplomát. Vezető szakértőként dolgozott több uniós intézménynél, illetve Lengyelország EU melletti állandó képviseletén is sajtó és kommunikációs területen.

Az EGSZB „Munkaadók” csoportja

A készséghiány orvoslása olyan többrétű feladatot jelent, melynek keretében nemcsak az oktatási és szakképzési rendszerekkel kell foglalkozni, hanem az emberek szemléletének megváltoztatásával is. A mai gyorsan változó világban nem könnyű pontosan meghatározni, hogy a jövőben milyen készségekre lesz szükség. Mindannyiunknak el kell fogadni, hogy a jövő munkaerőpiacán egész életen át tartó tanulásra lesz szükség, hogy folyamatosan a változó igényekhez igazíthassuk képességeinket. Többek között ezekre a következtetésekre jutottak azon a konferencián, amelyet „A készséghiány áthidalása a növekedés és a munkahelyteremtés érdekében – a vállalkozások szempontjai” címmel tartottak 2018. március 22-én a bulgáriai Szófiában.

A konferencia végén a Munkaadók csoportja és a Bolgár Munkaadói Szervezetek Szövetsége közös nyilatkozatot fogadott el, amelyben számos olyan gyakorlati intézkedést szorgalmaznak, amellyel a jövő igényeihez lehet igazítani a munkaerőpiacokat és az oktatási rendszereket. A javasolt intézkedések között szerepel a munkahelyteremtés útjában álló akadályok felszámolása, az emberek ösztönzése arra, hogy maguktól is fejlesszék készségeiket, illetve a „rugalmas biztonságra” épülő megközelítés meghonosítása, hogy a munkaügyi jogszabályokat a modern gazdaság igényeihez lehessen igazítani.

Az oktatási rendszereket úgy kell kialakítani, hogy ösztönözzük a kreativitást, a vállalkozói szemléletet és a mobilitást az oktatás és a szakképzés valamennyi szintjén, erősítsük a TTMM – azaz a természettudományok, a technológia, a műszaki tudományok és a matematika – oktatását és az egész életen át tartó tanulást úgy, hogy közben népszerűsítjük a munkaalapú tanulást és a szakképzést, illetve a strukturális munkaerőhiány elkerülése érdekében szorosabbra vonjuk a vállalkozások és az oktatásszervezők közötti kapcsolatokat. A nyilatkozat teljes szövege itt tölthető le.

A bolgár tanácsi elnökség egyik hivatalos rendezvényeként tartott konferenciát a Munkaadók csoportja és a Bolgár Munkaadói Szervezetek Szövetsége közösen szervezte. (lj)

Az EGSZB „Munkavállalók” csoportja

Sürgősen vissza kell térnünk a szolidaritáshoz, és meg kell állítanunk a nacionalizmust, a rasszizmust, valamint a rövidlátó politizálást Európában.

A szociális jogok európai pillére alapvetően fontos a munkaügyi és bérfeltételek, illetve az európai szociális védelmi rendszerek javítása, a munka és a magánélet közötti egyensúly biztosítása, valamint a szociális normák javulása és az EU tagállamai közötti nagyobb konvergencia kialakítása szempontjából – ideértve a kollektív tárgyalásokat és a szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférést is.

Megfelelő finanszírozás nélkül azonban a fejlesztések elképzelhetetlenek: a tagállamok csak akkor tudják hatékonyan megvalósítani a pillért, ha elegendő pénzügyi forrás áll rendelkezésükre a szociálpolitikákba való beruházásokhoz, amelyek a jogokat és elveket konkrét politikai kezdeményezésekké alakítják.

Ezért az olyan mechanizmusoknak, mint az Európai Szociális Alapnak, az Európai Stratégiai Beruházási Alapnak és másoknak fontos szerepet kell játszaniuk, ahogyan egy igazságosabb adórendszernek és egy aranyszabály bevezetésének is, mely bizonyos szociális beruházásokat – például az oktatás, az infrastruktúra stb. terén – kiemel az államháztartási hiány számításából. Ez lehetővé tenné nagyobb szociális beruházások megvalósítását a költségvetési szabályok megsértése nélkül. 

Az EGSZB véleményt készít a szociális jogok pillérének finanszírozásáról, hogy kiegyensúlyozott értékelést nyújthasson azzal kapcsolatban, hogy hogyan lehet és kell ezt elérni a beruházások növelése révén, különösen a 2020 utáni időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretben az ESZA, az ESBA és egyéb uniós alapok számára előirányzott alapokkal. Ez a vélemény hozzájárul majd a következő pénzügyi keretre vonatkozó jelenlegi vitához, amely hatással lesz a társadalmi konvergencia előmozdítására irányuló intézkedések sikerére. (prp/mg)

Az EGSZB „Különféle érdekcsoportok” csoportja

Március 6-án a „Különféle érdekcsoportok” csoportja Szófiában tartotta rendkívüli ülését, az EU Tanácsának bolgár elnöksége keretében. Ez volt a csoport utolsó rendezvénye Luca Jahier elnöksége alatt.

A rendezvényen mintegy 120 résztvevő – köztük bolgár civil szervezetek, nemzeti hatóságok képviselői és a III. Csoport tagjai – találkozott, hogy megvitassa „A kiszolgáltatott helyzetben lévő régiók és polgárok támogatása: a fenntartható növekedés és kohézió előmozdítása” témáját.

A hegyvidéki és távoli területekhez kapcsolódó hiányosságok (a munkanélküliség, a szociális szolgáltatások, közlekedés, távközlés és infrastruktúra hiánya) közvetlenül elnéptelenedést eredményeznek, és aránytalan hatást gyakorolnak a leginkább kiszolgáltatott és hátrányos helyzetű polgárokra.

A „Dance No Different than You”” táncegyüttes előadását követően a III. Csoport bolgár tagjai által vezetett három panelbeszélgetés állt az érdeklődés középpontjában:

• Befektetés a kiszolgáltatott helyzetű hegyvidéki régiókba és azok ösztönzése (moderátor: Dilyana Slavova)
• Lehetőségek teremtése és a kiszolgáltatott emberek jogainak védelme (moderátor: Diana Indjova)
• A gazdasági fejlődés előmozdítása és az elnéptelenedés elleni küzdelem a nem városi régiókban (moderátor: Bogomil Nikolov)

Vitaindító beszédet tartott a bolgár munkaügyi és szociálpolitikai miniszter, Bisser Petkov, a Bolgár Köztársaság 44. Nemzetgyűlése munkaügyi, szociálpolitikai és demográfiai bizottságának elnöke, Hasan Ademov, a „Különféle érdekcsoportok” csoportjának elnöke, Luca Jahier, valamint Lalko Dulevski, a Bolgár Gazdasági és Szociális Tanács elnöke és a III. Csoport tagja.

A megbeszélések fő témája a közösségvezérelt helyi fejlesztés, a fiatalok sajátos szerepe és a társadalmi integráció fontossága volt. (ih)

2018. május 5-én, szombaton az EGSZB a többi uniós intézménnyel együtt megnyitja kapuit a látogatók előtt az Európa-nap alkalmából. Az EGSZB megragadja a lehetőséget, hogy megismertesse munkájával a látogatókat, akik többféle tevékenységet (kvízjátékok, felmérések, kérdőívek stb.) kínáló információs standok segítségével tájékozódhatnak. Az idei intézményközi téma a kulturális örökség európai évéhez kapcsolódik, és az EGSZB elnökének standja – melynek mottója: „Közös kulturális tér és demokrácia” – kiemelten kezeli ezt a témát. Az EGSZB huszonegy tagja fogadja a látogatókat, és beszél nekik munkájáról és tapasztalatairól. További információért látogasson el az alábbi honlapra: https://www.eesc.europa.eu/en/agenda/our-events/events/europe-day. (dv)