Az Európai Parlamentnek stabil uniós költségvetést kell szorgalmaznia a 2021 és 2027 közötti időszakra

Az EGSZB határozottan megismétli, hogy a 2021–2027 közötti időszakra az EU-27 bruttó nemzeti jövedelmének 1,3%-át kitevő többéves pénzügyi keretre van szükség. Fontos pillanatban szorgalmazzuk ezt, hiszen bár javában tart az EU következő hosszú távú költségvetéséről szóló egyeztetés, az Európai Tanácson belül még mindig nem kristályosodott ki a végső álláspont.

Februárban az ECO szekció vitát tartott a többéves pénzügyi keretről folyó tárgyalások aktuális állásáról. A megbeszélésen, melyen jelen volt Johan Van Overtveldt, az Európai Parlament Költségvetési Bizottságának elnöke is, EGSZB-tagok arra kérték az Európai Parlamentet, hogy álljon ki egy ambiciózus uniós költségvetés mellett. A jelenlegi bizonytalan geopolitikai és gazdasági helyzetben, illetve tekintettel a globális trendekre, a társadalmi kihívásokra és az új európai zöld megállapodásra, az Európai Uniónak olyan stabil költségvetést kell elfogadnia, amely jól mutatja, hogy az EU milyen irányba szeretne továbblépni.

Az ECO szekció elnöke, Stefano Palmieri szerint „nagyon fontos, hogy a 2020 utáni időszakra olyan koherens többéves pénzügyi kerettel rendelkezzünk, melynek segítségével képesek leszünk szembenézni az EU előtt álló új kihívásokkal, azaz az új zöld megállapodás megvalósításával, a digitális gazdaság hozta változásokkal és egy továbbra is hatékony kohéziós politika biztosításával.”

Most minden eddiginél fontosabb, hogy az EU-nak olyan hiteles és nagyratörő új költségvetése legyen, amellyel képes megfelelni az emberek elvárásainak – fogalmaztak az EGSZB-tagok.

A vendégelőadóként felszólaló Johan Van Overtveldt szerint nem lehet tudni, hogy a Tanáccsal folytatott tárgyalások során mennyire fogja az Európai Parlament egységesen támogatni azt a követelést, hogy a költségvetés az EU-27 bruttó nemzeti jövedelmének 1,3%-ában legyen meghatározva. „Annyit leszögezhetek, hogy az Európai Parlament határozott szándéka, hogy késhegyig menő viták legyenek arról, hogy végül milyen kompromisszumokban állapodunk meg” – fogalmazott. Az Európai Parlament mindenesetre ragaszkodni fog egy vészhelyzeti tervhez, hiszen nem zárható ki, hogy 2021. január 1. előtt nem sikerül megegyezésre jutni, aminek viszont súlyos következményei lennének az új programok időben történő elindítását illetően.

Végezetül a felszólalók arra kérték az állam- és kormányfőket, hogy minél előbb hozzanak tető alá egy olyan megállapodást az Európai Tanácsban, amelyre az Európai Parlament is áldását tudja adni.

A témával kapcsolatos EGSZB vélemény itt olvasható. (jk)