Visszatekintve az európai polgári kezdeményezések szervezőiként szerzett korábbi tapasztalataikra, a 2020. évi európai polgári kezdeményezés február 25-én megrendezett napján részt vevő aktivisták óva intettek attól, hogy megkérdezzék az embereket arról, hogy milyen Európát akarnak, majd figyelmen kívül hagyják véleményüket.
Mély nyomokat hagyott az a csalódottság, amelyet az európai polgári kezdeményezés szervezőinek első generációja érzett afelett, hogy miután átküzdötték magukat az európai polgári kezdeményezés elindításának, és az egymillió aláírás összegyűjtésének és érvényesítésének bonyolult folyamatán, meg kellett tudniuk, hogy munkájukat nem követik konkrét intézkedések – fejtették ki aktivisták.
A január 1-je óta érvényben lévő új, egyszerűsített szabályok és a szervezők számára nyújtott hatékonyabb támogatás, mint például az európai polgári kezdeményezés teljesen átalakított fóruma, segítettek a „petíciós fáradtság” leküzdésében, és lendületet adtak 16 új polgári kezdeményezés útnak indításának, ami igazán elismerésre méltó szám. Az új kezdeményezések közül néhány számára még a rendezvényen is aktívan gyűjtötték az aláírásokat.
Ugyanakkor nagyon fontos, hogy ne kövessük el ugyanezt a hibát az Európa jövőjéről szóló konferencia esetében.
Nem szabad tovább figyelmen kívül hagyni az emberek egyre sürgetőbb igényét, hogy ne csak az uniós menetrend meghatározásába legyen beleszólásuk, hanem magába a döntéshozatali folyamatba is.
A rendezvényen végzett felmérés szerint a résztvevők nagy többsége úgy gondolja, hogy elengedhetetlen, hogy a polgárok észrevételeinek tényleges hatásuk legyen az uniós döntésekre a választások után is.
67%-uk úgy vélte, hogy az európai szintű polgári részvételnek mindig egyértelműen kapcsolódnia kell a formális döntéshozatali folyamathoz.
69% egyetértett abban, hogy egyszeri rendezvények helyett rendszeresen kellene szervezni olyan konferenciákat, mint az Európa jövőjéről folytatott konferencia, és ezeket megfelelően nyomon is kellene követni.
A résztvevők 71%-a azon a véleményen volt, hogy a konferencián túl egyfajta polgári kezdeményezésen alapuló kongresszusnak is meg kellene vizsgálnia a polgári részvétel és a demokratikus reform jövőjét. Ennek egy egész Unióra kiterjedő népszavazással kellene kezdődnie és végződnie.
Ezenfelül 85% gondolta úgy, hogy a jelenleg folyamatban lévő európai polgári kezdeményezéseket prioritásként kellene kezelni azon a többnyelvű online platformon, amelyet az Európa Bizottság fog létrehozni tájékoztatási forrásként azok számára, akik többet szeretnének megtudni a konferenciáról.
Komoly viták övezték azt a kérdést, hogy milyen szerep hárul a digitális technológiákra a demokrácia jövője és konkrétan az Európa jövőjéről szóló konferencia kapcsán.
Luca Jahier EGSZB-elnök megerősítette, hogy a képviseleti demokrácia és a közvetítő szervek megkérdőjelezhetetlen értéket képviselnek, és hangsúlyozta, hogy az EGSZB az évek során mindig is megingathatatlan elkötelezettséget tanúsított az európai polgári kezdeményezés iránt, melyet a képviseleti demokrácia értékes kiegészítőjének tart.
Dubravka Šuica, demokráciáért és demográfiáért, valamint az Európa jövőjéről szóló konferenciáért felelős európai bizottsági alelnök hangsúlyozta, hogy az Európai Bizottság eltökélt amellett, hogy „egy nyílt, de mégis jól szabályozott technológiát támogasson”, felkarolva ennek demokratikus potenciálját (nyitottság, reagálóképesség, átláthatóság, rendelkezésre állás), és elhárítva egyben a lehetséges veszélyeket (manipuláció és adatbiztonság).
A felmérés eredményei, amelyek nem az EGSZB, hanem az európai polgári kezdeményezés napján részt vevők nézeteit tükrözik, a rendezvénnyel kapcsolatos részletes információkkal együtt itt érhetők el. (dm)
Elrejtés