EGSZB info

Visszatekintve az európai polgári kezdeményezések szervezőiként szerzett korábbi tapasztalataikra, a 2020. évi európai polgári kezdeményezés február 25-én megrendezett napján részt vevő aktivisták óva intettek attól, hogy megkérdezzék az embereket arról, hogy milyen Európát akarnak, majd figyelmen kívül hagyják véleményüket.

Mély nyomokat hagyott az a csalódottság, amelyet az európai polgári kezdeményezés szervezőinek első generációja érzett afelett, hogy miután átküzdötték magukat az európai polgári kezdeményezés elindításának, és az egymillió aláírás összegyűjtésének és érvényesítésének bonyolult folyamatán, meg kellett tudniuk, hogy munkájukat nem követik konkrét intézkedések – fejtették ki aktivisták.

A január 1-je óta érvényben lévő új, egyszerűsített szabályok és a szervezők számára nyújtott hatékonyabb támogatás, mint például az európai polgári kezdeményezés teljesen átalakított fóruma, segítettek a „petíciós fáradtság” leküzdésében, és lendületet adtak 16 új polgári kezdeményezés útnak indításának, ami igazán elismerésre méltó szám. Az új kezdeményezések közül néhány számára még a rendezvényen is aktívan gyűjtötték az aláírásokat.

Ugyanakkor nagyon fontos, hogy ne kövessük el ugyanezt a hibát az Európa jövőjéről szóló konferencia esetében.

Nem szabad tovább figyelmen kívül hagyni az emberek egyre sürgetőbb igényét, hogy ne csak az uniós menetrend meghatározásába legyen beleszólásuk, hanem magába a döntéshozatali folyamatba is.

A rendezvényen végzett felmérés szerint a résztvevők nagy többsége úgy gondolja, hogy elengedhetetlen, hogy a polgárok észrevételeinek tényleges hatásuk legyen az uniós döntésekre a választások után is.

67%-uk úgy vélte, hogy az európai szintű polgári részvételnek mindig egyértelműen kapcsolódnia kell a formális döntéshozatali folyamathoz.

69% egyetértett abban, hogy egyszeri rendezvények helyett rendszeresen kellene szervezni olyan konferenciákat, mint az Európa jövőjéről folytatott konferencia, és ezeket megfelelően nyomon is kellene követni.

A résztvevők 71%-a azon a véleményen volt, hogy a konferencián túl egyfajta polgári kezdeményezésen alapuló kongresszusnak is meg kellene vizsgálnia a polgári részvétel és a demokratikus reform jövőjét. Ennek egy egész Unióra kiterjedő népszavazással kellene kezdődnie és végződnie.

Ezenfelül 85% gondolta úgy, hogy a jelenleg folyamatban lévő európai polgári kezdeményezéseket prioritásként kellene kezelni azon a többnyelvű online platformon, amelyet az Európa Bizottság fog létrehozni tájékoztatási forrásként azok számára, akik többet szeretnének megtudni a konferenciáról.

Komoly viták övezték azt a kérdést, hogy milyen szerep hárul a digitális technológiákra a demokrácia jövője és konkrétan az Európa jövőjéről szóló konferencia kapcsán.

Luca Jahier EGSZB-elnök megerősítette, hogy a képviseleti demokrácia és a közvetítő szervek megkérdőjelezhetetlen értéket képviselnek, és hangsúlyozta, hogy az EGSZB az évek során mindig is megingathatatlan elkötelezettséget tanúsított az európai polgári kezdeményezés iránt, melyet a képviseleti demokrácia értékes kiegészítőjének tart.

Dubravka Šuica, demokráciáért és demográfiáért, valamint az Európa jövőjéről szóló konferenciáért felelős európai bizottsági alelnök hangsúlyozta, hogy az Európai Bizottság eltökélt amellett, hogy „egy nyílt, de mégis jól szabályozott technológiát támogasson”, felkarolva ennek demokratikus potenciálját (nyitottság, reagálóképesség, átláthatóság, rendelkezésre állás), és elhárítva egyben a lehetséges veszélyeket (manipuláció és adatbiztonság).

A felmérés eredményei, amelyek nem az EGSZB, hanem az európai polgári kezdeményezés napján részt vevők nézeteit tükrözik, a rendezvénnyel kapcsolatos részletes információkkal együtt itt érhetők el. (dm)

Az EGSZB határozottan megismétli, hogy a 2021–2027 közötti időszakra az EU-27 bruttó nemzeti jövedelmének 1,3%-át kitevő többéves pénzügyi keretre van szükség. Fontos pillanatban szorgalmazzuk ezt, hiszen bár javában tart az EU következő hosszú távú költségvetéséről szóló egyeztetés, az Európai Tanácson belül még mindig nem kristályosodott ki a végső álláspont.

Februárban az ECO szekció vitát tartott a többéves pénzügyi keretről folyó tárgyalások aktuális állásáról. A megbeszélésen, melyen jelen volt Johan Van Overtveldt, az Európai Parlament Költségvetési Bizottságának elnöke is, EGSZB-tagok arra kérték az Európai Parlamentet, hogy álljon ki egy ambiciózus uniós költségvetés mellett. A jelenlegi bizonytalan geopolitikai és gazdasági helyzetben, illetve tekintettel a globális trendekre, a társadalmi kihívásokra és az új európai zöld megállapodásra, az Európai Uniónak olyan stabil költségvetést kell elfogadnia, amely jól mutatja, hogy az EU milyen irányba szeretne továbblépni.

Az ECO szekció elnöke, Stefano Palmieri szerint „nagyon fontos, hogy a 2020 utáni időszakra olyan koherens többéves pénzügyi kerettel rendelkezzünk, melynek segítségével képesek leszünk szembenézni az EU előtt álló új kihívásokkal, azaz az új zöld megállapodás megvalósításával, a digitális gazdaság hozta változásokkal és egy továbbra is hatékony kohéziós politika biztosításával.”

Most minden eddiginél fontosabb, hogy az EU-nak olyan hiteles és nagyratörő új költségvetése legyen, amellyel képes megfelelni az emberek elvárásainak – fogalmaztak az EGSZB-tagok.

A vendégelőadóként felszólaló Johan Van Overtveldt szerint nem lehet tudni, hogy a Tanáccsal folytatott tárgyalások során mennyire fogja az Európai Parlament egységesen támogatni azt a követelést, hogy a költségvetés az EU-27 bruttó nemzeti jövedelmének 1,3%-ában legyen meghatározva. „Annyit leszögezhetek, hogy az Európai Parlament határozott szándéka, hogy késhegyig menő viták legyenek arról, hogy végül milyen kompromisszumokban állapodunk meg” – fogalmazott. Az Európai Parlament mindenesetre ragaszkodni fog egy vészhelyzeti tervhez, hiszen nem zárható ki, hogy 2021. január 1. előtt nem sikerül megegyezésre jutni, aminek viszont súlyos következményei lennének az új programok időben történő elindítását illetően.

Végezetül a felszólalók arra kérték az állam- és kormányfőket, hogy minél előbb hozzanak tető alá egy olyan megállapodást az Európai Tanácsban, amelyre az Európai Parlament is áldását tudja adni.

A témával kapcsolatos EGSZB vélemény itt olvasható. (jk)

Az EGSZB támogatni fogja az Európai Bizottság arra irányuló törekvését, hogy célkitűzéseihez olyan intézkedéseket rendeljen, amelyekkel 2050-ig megvalósítható a klímasemlegesség, a fenntarthatóságot pedig az egyéni és kollektív felelősségünk középpontjába helyezze. A 2020. február 20-án Brüsszelben tartott plenáris ülésen Luca Jahier, az EGSZB elnöke támogatta az Európai Bizottság idei munkaprogramját, valamint azt, hogy a program a környezetbarátabb Európát célzó fenntartható fejlődésre összpontosít.

Az Európai Bizottság intézményközi kapcsolatokért és tervezésért felelős alelnöke, Maroš Šefčovič részvételével tartott vitában Luca Jahier hangsúlyozta, hogy az EGSZB üdvözli az első európai bizottsági munkaprogram célkitűzéseit, amelyek a méltányos, klímasemleges és digitális Európára történő átállásra irányulnak. „Teljes mértékben támogatjuk az európai zöld megállapodást mint a változás legfőbb hajtóerejét, ennek érdekében pedig az EGSZB kész létrehozni egy állandó párbeszédet a fenntartható fejlődésről” – jelentette ki.

Maroš Šefčovič örömmel állapította meg, hogy a 2020-as európai bizottsági munkaprogram fő prioritásai megfelelnek az EGSZB által a legfontosabbnak tartott témaköröknek, azaz a következőknek: a digitális és az éghajlatvédelmi átállás, a demográfiai változások kihívásai, valamint annak biztosítása, hogy a vállalkozások és az ipar folytathassák az innovációt, és továbbra is állják a versenyt az egyre nagyobb kihívásokat jelentő globális környezetben. „A 2020. évi munkaprogram nemcsak a mandátumunk első évében alapozza meg munkánkat, hanem meghatározza a következő öt évre és azon túlra vonatkozó jövőképét, irányát és ütemét is. Ambiciózus programról van szó, amely 43 szakpolitikai célkitűzést, illetve csomagot tartalmaz” – hangsúlyozta. (mp)

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság magas szintű konferenciát tartott, melyre meghívta a fogyatékosságügyi politika vezető szereplőit, hogy megvitassák az EU idevonatkozó, kidolgozás alatt álló stratégiáját. Ez a következő évtizedben várhatóan az élet minden területén jelentős hatást gyakorol majd a fogyatékossággal élő uniós polgárok millióira.

„A fogyatékossággal élő személyek jogaival kapcsolatos, 2020–2030 közötti időszakra vonatkozó uniós menetrend kialakítása” című konferencia célja az volt, hogy az EGSZB ismertesse az új stratégiával kapcsolatos ajánlásait és javaslatait, ugyanakkor lehetőséget adjon a hozzászólásra és a tapasztalatcserére. Ez is részét képezi annak a kiterjedt konzultációs folyamatnak, melynek eredményeit az Európai Bizottság fel fogja használni a 2021 elején közzéteendő stratégia előkészítéséhez és véglegesítéséhez.

Az új Európai Bizottság és az új Európai Parlament hivatalba lépése, valamint az új költségvetési időszak kezdete kiváló alkalom egy új fogyatékosságügyi stratégia kialakítására. Nemrégiben közzétett véleményével az EGSZB volt az első intézmény, amely hozzászólt az Európai Bizottság által a témában indított vitához – mondta Isabel Caño Aguilar, az EGSZB kommunikációért felelős alelnöke a konferenciát megnyitó beszédében.

Az EGSZB-vélemény szerzője, egyben az Európai Fogyatékosügyi Fórum elnöke, Yannis Vardakastanis az EGSZB javaslatait ismertetve elmondta, hogy az új menetrendnek a jelenleginél sokkal átfogóbbnak és ambiciózusabbnak kellene lennie.

Az EGSZB kérte, hogy az új stratégia teljes mértékben legyen összhangban a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezménnyel, a 2030-ra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrenddel és a szociális jogok európai pillérével. A teljes körű végrehajtást úgy kell biztosítani, hogy az európai szemeszteren keresztül nyomást gyakorolnak a tagállamokra, hogy dolgozzák ki saját fogyatékosságügyi stratégiáikat.

Yannis Vardakastanis hangsúlyozta, hogy a fogyatékosságügyi menetrend hatálya alá tartozó politikák kialakítása és végrehajtása során meg kell hallgatni a fogyatékosügyi szervezeteket.

Helena Dalli egyenlőségért felelős biztos elmondta, hogy az Európai Bizottság az új menetrendet a jelenlegi stratégia folyamatban lévő értékelésének eredményeire alapozza, miáltal méltányosabbá tehető a fogyatékossággal élők mindennapi élete.

Az Európai Bizottság várhatóan 2020 júliusára végez a jelenlegi stratégia értékelésével. Ezután tervez más intézményekkel és partnerekkel együttműködésben hivatalos konzultációkat tartani az új stratégiáról a menetrendtervezet alapján. Miután az összes visszajelzést megkapta, közzéteszi az új fogyatékosságügyi stratégiáról szóló közleményt – erre várhatóan 2021 első negyedévében kerül sor. (ll)

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) vitát tartott a Nemzetközi Munkaügyi Szervezettel (ILO) a munka jövőjéről és a szociális jogok európai pilléréről azzal a céllal, hogy további együttműködési lehetőségeket tárjon fel, és még többet tegyen annak érdekében, hogy a munka gyorsan változó világa méltányos, tisztességes és befogadó legyen a jövő generációi számára.

A vitát az európai civil társadalmat képviselő uniós szervként működő EGSZB brüsszeli plenáris ülésének keretében tartották. Az EGSZB-nél fogadták Guy Rydert, az ILO főigazgatóját, aki ismertette a munka jövőjével kapcsolatos centenáriumi ILO-nyilatkozatot.

Luca Jahier, az EGSZB elnöke gratulált Guy Rydernek az ILO fennállásának 100. évfordulója kapcsán, és elmondta, hogy az EGSZB komoly érdeklődéssel követi a munka jövőjéről folyó aktuális vitákat.

A plenáris ülésen felszólalva Guy Ryder elmondta, hogy általános félelem van az emberek körében munkahelyük jövője kapcsán, és ebből kiindulva az ILO azt a feladatot tűzte ki maga elé, hogy feltárja, hogy miként kellene a munka jövőjét az európai értékekkel összhangban alakítani.

Elmondása szerint a centenáriumi nyilatkozat sok hasonlóságot mutat a szociális jogok európai pillérével. Véleménye szerint mindenképpen meg kell védeni a kollektív tárgyalások funkcióját, és úgy vélte, hogy az EGSZB-nek kulcsszerepet kell játszania ebben. Arról is beszélt, hogy az EGSZB véleményeinek komoly hatásuk lehet a globális foglalkoztatás és szociális normák, valamint a nem uniós államokkal való együttműködés szempontjából.

Az európai zöld megállapodás kapcsán úgy fogalmazott, hogy 2050-re úgy kell átállni a karbonsemlegességre, hogy az emberek azt érezzék, hogy a jövőjüket nem a fejük felett, hanem velük együtt alakítják.

Az EGSZB és az ILO további együttműködésében bízva az EGSZB-tagok és Guy Ryder megvitatták, hogy milyen komolyabb kihívások állnak a gazdaság előtt.

Nem sokkal a plenáris ülés előtt az EGSZB kommunikációért felelős alelnöke, Isabel Caño Aguilar megnyitott egy kiállítást „Nemzetközi Munkaügyi Szervezet: 100 éve a szociális védelem szolgálatában” címmel. (ll)

Legutóbbi plenáris ülésének résztvevői között az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság az „Eat ORIGINal! Unmask your food” (Egyél EREDETit! Leplezd le az ételed) elnevezésű európai polgári kezdeményezés képviselőit üdvözölhette. A kezdeményezés arra szólítja fel az Európai Bizottságot, hogy minden élelmiszertermékre vonatkozóan tegye kötelezővé a származás megjelölését a csalások megelőzése és a fogyasztók tájékoztatáshoz való jogának garantálása érdekében.

Az „Eat ORIGINal! Unmask your food” (Egyél EREDETit! Leplezd le az ételed) elnevezésű európai polgári kezdeményezés a gyűjtési időszak végéig, 2019. október 2-ig a 28 tagállamból összesen 1,1 millió aláírást gyűjtött össze.

A mezőgazdasági termelők legfőbb olasz szervezete, a kezdeményezést koordináló Coldiretti uniós kapcsolattartó irodájának vezetője, Paolo di Stefano elmondta: „Régóta váratott már magára egy ilyen kezdeményezés, és azt mutatja, hogy az uniós polgárok tudni szeretnék, mit esznek.”

Az EGSZB elnöke, Luca Jahier kifejtette: „Ez az európai polgári kezdeményezés különösen fontos az EGSZB számára, amely már számos véleményben megfogalmazta nézeteit a témáról: nyomatékosan támogatta az egyértelműbb szabályokat és a fogyasztók jobb tájékoztatását, és nagyobb átláthatóságot ajánlott az élelmiszerek eredetének címkézése terén.”

Az EU előtt álló probléma az, hogy a származás megjelölése jelenleg csak bizonyos élelmiszerek esetében kötelező, minden más élelmiszer esetében önkéntes, ami jelentős tájékoztatási hiányosságokat eredményez.

A származásnak az élelmiszerek címkéjén történő kötelező megjelölése segít a hamisítás és a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok megelőzésében.

A kezdeményezés szervezői úgy vélik, hogy ezek az égetően szükséges összehangolt jogszabályok az élelmiszerlánc egésze során növelik az élelmiszer-biztonságot és az átláthatóságot, mivel egyértelműen kiderült, hogy a származás kötelező címkézése nélkül igen sérülékeny a rendszer.

Az EGSZB 2019. februárban elfogadott, „Az egészséges és fenntartható étrendek népszerűsítése az EU-ban” című véleménye még ennél is tovább ment: olyan szélesebb körű élelmiszer-címkézést ajánlott, amely környezeti és társadalmi szempontokat is magában foglal. (mr)

Európai szinten sürgősen új megállapodásra van szükség a migrációval kapcsolatban, ezért az EGSZB kész támogatni az Európai Bizottság ez irányú erőfeszítéseit. Luca Jahier EGSZB-elnök 2020. március 3-i brüsszeli felszólalásában egyértelművé tette, hogy a migráció kiemelten fontos kérdés az EGSZB számára, amit az is bizonyít, hogy az EGSZB már évek óta rendkívül aktív ezen a területen. „Az EU-nak azonnali lépéseket kell tennie egy új migrációs és menekültügyi paktum kidolgozása érdekében, valamint együtt kell működnie a tagállamokkal az integráció kérdésében. Egy olyan valóban közös menekültügyi eljárást kell kidolgoznunk, amely megbízható, rugalmas és hatékony” – fejtette ki Luca Jahier.

Az EGSZB „Foglalkoztatás- és szociálpolitika, uniós polgárság” (SOC) szekciójának ugyanazon a napon szervezett vitája során Ylva Johansson uniós belügyekért felelős biztos felhívta a figyelmet az Európai Bizottság migrációs és menekültügyi téren végzett munkájára, illetve az irányú szándékára, hogy egy új megállapodással lendületet adjon az EU ezen a téren folytatott politikájának. „Új migrációs és menekültügyi paktumra van szükségünk, elsősorban azért, mert a legkiszolgáltatottabbak függenek tőle, másodsorban pedig azért, mert gazdaságunk és társadalmunk számára előnyös a jogszerű migráció: társadalombiztosítási rendszereinknek hosszú távon is fenntarthatóaknak kell lenniük, a vállalatoknak pedig szükségük van képzett munkaerőre” – folytatta.

Ezután hangsúlyozta a bizalomépítés és a tagállamok közötti eltérő megközelítések leküzdésének fontosságát, hogy a nemzeti kormányok megállapodhassanak egy közös szemlélet kidolgozásában. „Tudnunk kell, hogy a migráció normális jelenség. Évente 2–2,5 millió ember érkezik az EU-ba: közülük 140 000-en jogellenesen, ami 5%-nak felel meg. Ez azt jelenti, hogy az emberek 95%-a szabályos, ellenőrzött és irányított módon érkezik” – tette hozzá. (mp)

Februárban az EGSZB elfogadta az Európai Bizottság 2020. évi éves fenntartható növekedési stratégiája (ECO/502), valamint az euróövezet gazdaságpolitikájáról szóló ajánlások (ECO/503) tárgyában kidolgozott véleményeit. A két vélemény képviseli az EGSZB hozzájárulását a következő évek gazdasági prioritásairól szóló vitához, melyeket az Európai Tanács márciusban fog formálisan elfogadni.

Az EGSZB üdvözli a stratégiában alkalmazott megközelítést, a fenntartható fejlődési célok beépítését, a hosszú távú célokra történő fokozott összpontosítást és a beruházási iránymutatásokat. Méltányolja a szociális jogok hangsúlyozását is, és szorgalmazza, hogy különös figyelmet fordítsanak a nemek közötti egyenlőség kérdésére.

Az EGSZB sürgeti, hogy az uniós tagállamok a fenntartható gazdasági fejlődést tekintsék az európai és a nemzeti gazdaságpolitika legfontosabb prioritásának 2020-ban és az azt követő években. Nézetei szerint az európai zöld megállapodás nemcsak egy kulcsfontosságú átállást jelent az uniós gazdaság számára, hanem egyben lehetőséget is a gazdasági konvergencia és a jólét növelésére az euróövezetben és az EU egészében. A zöld megállapodásnak kell képeznie az EU és az euróövezet jövőbeli gazdaságpolitikájának gerincét, és új gazdasági paradigmához kell vezetnie. A gazdasági prioritásokat ezért össze kell hangolni vele.

A zöld megállapodás és a fenntartható növekedés megvalósításához reformokra és beruházásokra lesz szükség. Az EGSZB úgy véli, hogy a Méltányos Átállást Támogató Alap és Mechanizmus számára javasolt finanszírozás nem lesz elegendő. Javasolja, hogy növeljék meg az ezekre az eszközökre szánt pénzügyi forrásokat, és további intézkedéseket szorgalmaz az állami és a magánfinanszírozás megkönnyítése és növelése érdekében.

Az EGSZB azt is ajánlja, hogy az EKB jelenlegi laza monetáris politikáját egyfajta óvatosan agresszív fiskális politikával egészítsék ki az euróövezet szintjén. Kiegyensúlyozott kölcsönhatásokat kell biztosítani a gazdaságpolitika és a GMU különböző pillérei között, valamint a közberuházásokra vonatkozóan alkalmazni kell az „aranyszabályt”.

Az EGSZB szerint fontos továbbá a pénzügyi piac stabilitásának biztosítása a bankunió és a tőkepiaci unió kiteljesítéséhez szükséges, mindeddig meg nem valósított kulcselemek bevezetése révén, valamint a jövőbeli igényekhez igazított adózási rendszer kialakítása. (jk)

Az Európai Uniónak a lehető leghamarabb biztosítania kell a nyersanyagokhoz való állandó hozzáférést annak érdekében, hogy erős akkumulátoripar alakuljon ki az elektromos járművek számára. Meghúzták a vészharangot ezzel a kérdéssel kapcsolatban a „Közlekedés, energia, infrastruktúra és információs társadalom” (TEN) szekció 2020. február 5-én, Brüsszelben tartott vitája során.

Széles körű elektromos közlekedés nulla szén-dioxid-kibocsátás mellett – ez a következő kulcsfontosságú lépés a fenntartható közlekedés és a klímasemlegesség elérése érdekében. Európa ugyanakkor csak akkor lesz képes elmozdulni a fosszilis alapú tüzelőanyagoktól és felkarolni a villamosítást, ha folyamatosan rendelkezésére állnak az akkumulátorokhoz szükséges nyersanyagok.

Colin Lustenhouwer, az EGSZB tavaly megjelent, akkumulátorokról szóló véleményének előadója rámutatott, hogy létfontosságú, hogy felhívjuk a figyelmet a sürgősen szükséges intézkedésekre: „Azonnal lépnünk kell. A nyersanyagok hozzáférhetősége folyamatos probléma egy olyan területen, ahol Európa kevés erőforrással rendelkezik, és garantálni kívánja az ellátást. A villamosítás az egyetlen megoldás a fenntartható energiára, és ehhez akkumulátorok kellenek.”

Az EU-ban nem állnak rendelkezésre a nyersanyagok a kívánt mértékben, ezért importálni kell őket. A lítium, a nikkel, a mangán és a kobalt elsősorban Dél-Amerikából és Ázsiából érkezik. Ez azt jelenti, hogy ha az EU nem cselekszik, akkor egyre nagyobb mértékben függővé válik olyan országoktól, mint Brazília és Kína.

Pierre Jean Coulon, a TEN szekció elnöke hozzátette: „Fenntartható jövőnk érdekében az akkumulátorok teljes élettartamát figyelembe kell vennünk, és fel kell vérteznünk magunkat a szükséges erőforrásokkal. Az európai vállalkozások csak akkor válhatnak jelentős szereplővé az akkumulátorok fejlesztésében és világpiaci bevezetésében, ha az elkövetkező néhány évben hatalmas előrelépést érnek el.” (mp)

Egy EGSZB-jelentés szerint a házi gondozási ágazat helyzete fenntarthatatlan, mivel a gondozók munkakörülményei a kizsákmányolással határosak, a gondozásban részesülők pedig nehezen találnak megfizethető és minőségi ellátást. Ez a helyzet az ápolási-gondozási ágazat állami támogatásának hiánya miatt alakult ki, és a politikai elhanyagolás eredménye.

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) közzétett egy jelentést a gondozottal együtt élő gondozók jövőjéről Európában. A dokumentum rámutat, hogy erősebb állami részvételre, valamint nemzeti és európai szintű hatékony intézkedésekre van sürgősen szükség ahhoz, hogy rendezni lehessen mind a gondozók, mind a gondozásban részesülők bizonytalan helyzetét ebben az egyre jelentősebbé váló ágazatban.

A jelentés megállapítja, hogy mivel a demográfiai változásoknak, az európai népesség elöregedésének és az egyre több krónikus betegséghez kapcsolódó egészségügyi szükségleteknek köszönhetően folyamatosan növekszik a hosszú távú és a házi gondozás iránti igény, az államnak nemcsak jelentős beruházásokat kell megvalósítania, támogatásokat nyújtva a gondozási ágazatnak a közeljövőben, hanem kulcsfontosságú szerepet kell vállalnia a gondozási munka szabályozása és professzionalizálása terén is.

A jelentés „a gondozottal együtt élő gondozó” munkakört úgy határozza meg, mint olyan alkalmazottakat, akik magánlakásokban élő idősebb vagy fogyatékossággal élő gondozottak részére nyújtanak gondozási szolgáltatásokat, továbbá röviden összefoglalja az EGSZB által az Egyesült Királyságba, Németországba, Olaszországba és Lengyelországba – vagyis az EU-szerte tevékenykedő házi gondozók származási és célországaiba – tett látogatásokat.

Az országlátogatások és a jelentés az EGSZB „A gondozottal együtt élő gondozók jogai” című, 2016-os véleményét követik, amely az első uniós szintű szakpolitikai dokumentumként foglalkozik a gondozók munkakörülményeinek kérdésével.

„Az emberek, akikkel beszéltünk – akár a munkavállalókat, akár a munkaadókat vagy a gondozásban részesülőket képviselték – mindannyian ugyanazt a számos strukturális problémát említették a házi gondozói munkával kapcsolatosan. Leginkább azt bírálták, hogy migráns, illetve ingázó nők kizsákmányolásával működik, ami nemcsak etikátlan és szégyenletes, de fenntarthatatlan is” – mondta el Dr. Adam Rogalewski EGSZB-tag, aki Karol Florek cambridge-i kutatóval együtt dolgozta ki a jelentést.

A jelentés teljes szövegeitt érhető el. (ll)

Az EGSZB Munkaadók csoportjának cikke

Egyre több európai cég változtat már a hozzáállásán, és a puszta üzleti szempontok mellett most már környezeti és társadalmi szempontokat is figyelembe vesz napi működése során. Ahhoz, hogy a zöld gazdaságra való átállás sikeres legyen, az EU-nak egyenlő versenyfeltételeket kell biztosítania az európai vállalatok számára, illetve erősítenie kell a versenyképességet és növelnie a beruházások szintjét. Többek között ezekre a következtetésekre jutottak azon a konferencián, amelyet „Vállalkozások a klímasemleges Európáért – hozzuk ki a maximumot a fenntartható fejlődési célokból és a zöld megállapodásból!” címmel tartottak március 9-én a horvátországi Splitben.

„Az üzleti világ nem a probléma forrását, hanem a megoldás részét jelenti az éghajlati semlegesség elérése és a fenntartható fejlődési célok megvalósítása kapcsán” – fogalmazott Jacek Krawczyk, az EGSZB Munkadók csoportjának elnöke a konferencia megnyitóján.

Gordana Deranja, a Horvát Munkaadók Szövetségének elnöke hangsúlyozta, hogy a gazdaság zöldebbé tétele kapcsán nem szabad megfeledkezni arról, hogy az egyes uniós országok, de még az egyes régiók is eltérő kiinduló helyzetben vannak.

„Az egyes uniós országok eltérő tempóban tudják majd a gazdaságukat összeegyeztetni a fenntartható fejlődési célokkal, bár most egyfajta fordulóponthoz értünk, különösen a kisebb gazdaságok szempontjából” – jegyezte meg Tomislav Ćorić horvát környezetvédelmi és energiaügyi miniszter.

Az első panelbeszélgetés témája az volt, hogy a vállalkozások mennyire építették be napi működésükbe a fenntartható fejlődési célokat. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a fenntarthatósági és környezetvédelmi kérdések egyre jobban befolyásolják a fogyasztói döntéseket. A jövőben csak azok a vállalatok lehetnek sikeresek, amelyek igazodnak ehhez az új szemlélethez és üzleti modelljük szerves részének tekintik a fenntartható fejlődési célokat.

A második panelbeszélgetés résztvevői azt a kérdést járták körül, hogy milyen következményekkel jár az európai zöld megállapodás az uniós iparra nézve. Véleményük szerint úgy kell végrehajtani az európai zöld megállapodást, hogy azzal párhuzamosan egyenlő versenyfeltételeket biztosítanak a globális piacokon érvényesülni próbáló vállalatoknak.

A konferenciára a Munkaadók csoportja, a Horvát Munkaadók Szövetsége, az ENSZ Global Compact Network Croatia nevű szervezete, valamint a Spliti Egyetem Gazdasági Karának közös rendezésében került sor. (lj)

Az EGSZB Munkavállalók csoportja

A koronavírus által okozott fenyegetettség és a menekültválság (ez a humanitárius dráma, amely új fejezetéhez érkezett a török-görög határon történtekkel) ismét megmutatta, hogy minél előbb közös európai válaszokkal kell szolgálni az olyan kérdésekre, amelyekkel az egyes tagállamok semmiképp nem tudnak egyedül megbirkózni. Mostanra még fontosabbá vált, hogy az uniós intézmények ne csak megegyezzenek uniós szintű intézkedésekről és stratégiákról, hanem az eddiginél sokkal komolyabban anyagilag is támogassák az ilyen kezdeményezésket.