EGSZB info

A februári plenáris ülésen elfogadott egyik véleményében az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) elismerte Törökország erőfeszítéseit több mint hárommillió menekült elhelyezése kapcsán, de hangsúlyozta, hogy gondoskodni kell ezeknek az embereknek a nemzetközi jogban előírt, megkülönböztetésmentes védelméről.

Az EGSZB bírálta, hogy Törökországban a menekültek „komoly akadályok[kal], hiányosságok[kal] és problémák[kal]” szembesülnek „a munkához és az alapvető szolgáltatásokhoz – például az egészségügyi és jóléti rendszerekhez, valamint az oktatáshoz – való hozzáférés és általánosabban véve a társadalmi integráció tekintetében.”

Másfelől, továbbra is csalódást kelt az uniós tagállamoknak az áthelyezés és áttelepítés terén nyújtott teljesítménye, hangsúlyozta Dimitris Dimitriadis előadó, hozzátéve, hogy az EGSZB határozottan elítéli egyes tagállamoknak a menekültválsággal szemben tanúsított, idegengyűlölettel áthatott hozzáállását.

Megjegyezte továbbá, hogy az EGSZB olyan mechanizmus létrehozását szorgalmazza, amely nyomon követné, hogy mind a két fél megfelel-e a menekültekről szóló EU–Törökország nyilatkozatnak, amelyet 2016-ban fogalmaztak meg az irreguláris migráció visszaszorítása érdekében.

Az EGSZB aggodalmát fejezte ki továbbá az emberi jogok törökországi helyzete és amiatt, hogy a török civil társadalmi szervezetek egyre több akadályba ütköznek, pedig fontos szerepet játszanak, ha a menekültek humanitárius helyzetéről van szó.

A véleményről szóló vitában az EGSZB-tagok arra a következtetésre jutottak, hogy „minden ország számára komoly kihívást jelent ilyen sok migráns elhelyezése, de ez nem mentesíti őket az alól a felelősség alól, hogy méltóságteljesen fogadják őket”. (ll)

Az EGSZB-re fontos szerep vár a francia elnök által javasolt nyilvános konzultációban, hiszen az EGSZB által napi szinten elfogadott kezdeményezések – amelyek révén a civil társadalom a legmagasabb szinten szólhat bele Európa alakításába – alapvetően jól illeszkednek a konzultációk mögött rejlő gondolatvilágba. Ezt az üzenetet közvetítette Nathalie Loiseau európai ügyekért felelős francia miniszter az EGSZB február 15-i brüsszeli plenáris ülésén elmondott beszédében.

A miniszter ismertette Emmanuel Macron francia elnök projektjét, melynek keretében egy sor nyilvános konzultációt kíván kezdeményezni a tagállamokban. A konzultációk célja, hogy az európai polgárok által megfogalmazott törekvések és javaslatok alapján, valamint az elhangzott kritikák és aggályok figyelembevételével építsük újjá Európát.

„A cél az, hogy új esélyt adjunk az európaiaknak a megszólalásra, és ennek köszönhetően meghatározhassuk azokat a területeket, ahol Európa nincs eléggé jelen, ahol az emberek azt szeretnék, ha Európa máshogy lépne fel, és ahol még úgy is érezhetik, hogy Európa túlságosan tolakodó” – fejtette ki a miniszter.

Jó lenne minél több embert mozgósítani hagyományos stílusú viták, online konzultációk és demokratikus részvételen alapuló rendezvények segítségével.

A kezdeményezést üdvözölve Georges Dassis, az EGSZB elnöke emlékeztetett arra az ugyanezen az elven alapuló két nagyszabású konzultációra, amelyet az EGSZB tartott az elmúlt két évben az uniós tagállamokban: az egyiket a migránsok helyzete, a másikat pedig az Európa jövőjéről szóló fehér könyv témájában.

A miniszter bejelentette, hogy 24 uniós ország vállalta már, hogy részt vesz a konzultáción, melyre várhatóan 2018 áprilisa és októbere között kerül sor. A konzultáció eredményei beépülnek az állam- és kormányfők elemzésébe, akik az Európai Tanács 2018. decemberi ülésén vizsgálják majd meg annak ajánlásait. (dm)

A jövőben a válságkezelés során jobb egyensúlyra kell törekedni a fiskális és a szociális célkitűzések között, így kerülve el, hogy káros hatások érjék az adott országok gazdasági teljesítőképességét, munkaerőpiacait és szociális védelmi rendszereit. A megszorítások helyett az uniós intézményeknek olyan intézkedéseket kellene végrehajtaniuk, amelyek a gazdasági együttműködést, a növekedést és a szolidaritást szolgálják – fogalmaz Tanulságok a szigorú megszorító politikák elkerülésének érdekében az EU-ban című saját kezdeményezésű véleményében az EGSZB.

„Az uniós intézményeknek – még ha létre is hoznak partnerségeket külső intézményekkel – csak kiigazító programok kidolgozásáért és végrehajtásáért kellene felelniük” – fogalmazott José Leirião előadó (Egyéb érdekcsoportok, PT). „Ez nagyon fontos, mivel az ilyen programoknak összhangban kell lenniük közös értékeinkkel és céljainkkal, és el kell kerülniük a múltban érzékelt problémákat és hiányosságokat.”

A legutóbbi válság kapcsán szerzett tapasztalatokból merítve az uniós intézményeknek garantálniuk kellene, hogy a szociális partnereket és a civil társadalom képviselőit a többi szervvel egyenlő módon bevonják ezeknek a programoknak a kidolgozásába, rendszeres ellenőrzésébe és kiértékelésébe.

Az EGSZB jónak tartja, hogy az Európai Bizottság a megszorító politika megszüntetésével és a GMU elmélyítésével meg akarja reformálni az eurót, hiszen véleménye szerint egy új alapokra helyezett és teljes mértékben kiépített GMU-val az EU ellenállóbb lesz az aszimmetrikus sokkhatásokkal szemben, és a jövőben könnyebben elkerülheti majd a hasonló válságokat.

Mindazonáltal az EGSZB azt kéri az Európai Bizottságtól, hogy dolgozzon ki kiegészítő programokat az olyan országok gazdasági és szociális fellendítésére, amelyekben megszorító intézkedések voltak/vannak érvényben. Az EGSZB szerint az Európai Bizottságnak olyan intézkedéseket is javasolnia kellene, amelyekkel uniós szinten kezelni lehet az egyre nagyobb szegénységet, illetve fenn lehet tartani a szociális védelem szintjét. (jk)

Az EU-nak meg kell erősítenie az ENISA mint uniós kiberbiztonsági ügynökség mandátumát, európai szintű tanúsítási keretet kell létrehoznia, és az internethasználók oktatására és védelmére kell összpontosítania.

Az Alberto Mazzola és Antonio Longo által kidolgozott és a februári plenáris ülésen elfogadott véleményében az EGSZB határozottan támogatja az Európai Bizottság által előterjesztett kiberbiztonsági csomagot.

Az Eurobarométer „Europeans' attitudes towards cybersecurity” [Az európaiak hozzáállása a kiberbiztonsághoz] című tematikus felmérése szerint az internethasználók 73%-a aggódik amiatt, hogy a webhelyek nem tárolják biztonságosan online személyes adataikat, 65%-uk pedig amiatt aggódik, hogy a hatóságok nem tárolják biztonságosan ezeket az adatokat. A legtöbb válaszadó aggódik amiatt, hogy különböző kiberbűncselekmények áldozatává válhat, mindenekelőtt az eszközeire kerülő rosszindulatú szoftverek (69%), a személyazonosság-lopás (69%), valamint a bankkártyacsalás és az internetes banki csalás (66%) miatt.

Az EGSZB több gyakorlati intézkedést is javasol az európai kiberbiztonsági keret megerősítésére.

• Az ENISA mint uniós kiberbiztonsági ügynökség megerősítése

Az EGSZB egyetért az Európai Bizottsággal abban, hogy állandóvá kell tenni az Európai Uniós Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség (ENISA) mandátumát. Úgy gondolja ugyanakkor, hogy az ENISA-t több pénzügyi forrással kell ellátni, és tevékenységének középpontjába az e-kormányzatnak, valamint a személyek és szervezetek digitális azonosítójának támogatását kell állítani.

• Az európai kiberbiztonsági tanúsítás

Az EGSZB úgy véli, hogy létre kellene hozni egy uniós kiberbiztonsági tanúsítási keretet, amely ágazatonként más-más követelményeket határozna meg. A tanúsítási rendszerek segítenének abban, hogy a szükségletekkel és fenyegetésekkel kapcsolatos jelenlegi ismeretek alapján fokozzuk a biztonságot. Fontos, hogy a rendszerek közösen meghatározott, nemzetközi szinten is elismert európai kiberbiztonsági és IKT-szabványokon alapuljanak.

• Az emberi tényező: tájékoztatás és védelem

Az EGSZB szerint az európai bizottsági javaslatnak arra kellene összpontosítania, hogy fejlessze a kiberkészségeket az egyének és a vállalkozások körében. Ehhez három cselekvési irányvonalat ajánl: egész életen át tartó tanulásra és képzésre vonatkozó programokat, tudatosságnövelő kampányokat, illetve egy uniós tanúsítvánnyal rendelkező tanterv létrehozását a középiskolák és a szakemberek számára. (mp)

A fényképen: Az EGSZB kiberbiztonsági jogszabályról szóló véleményének előadója: Alberto Mazzola és társelőadója: Antonio Longo

Az EGSZB fontosnak tartja a tőkepiaci unió mielőbbi kiépítését, és ezért támogatja azt az európai bizottsági javaslatot, hogy kompetenciáinak kibővítésével, illetve irányítási és finanszírozási rendszerének javításával megreformálják a Pénzügyi Felügyeletek Európai Rendszerének (PFER) szerveit.

„A javasolt reformok fontos lépést jelentenek a nagyobb integráció és konvergencia irányába” – fogalmazott Daniel Mareels (Munkaadók, BE), a PFER reformjáról szóló vélemény előadója. „Ezekkel a reformokkal tovább lehet építeni a tőkepiaci uniót, garantálva, hogy a pénzügyi piacok jól szabályozottak, erősek és stabilak legyenek.”

Az EGSZB szerint ha zökkenőmentesen és integrált felügyelet mellett működik a tőkepiaci unió, akkor ennek köszönhetően nő a határokon átnyúló tranzakciók száma, a magánszektor határokon átnyúló kockázatmegosztása révén pedig a tagállamok ellenállóbbak lesznek az aszimmetrikus sokkhatásokkal szemben, és felgyorsulhat a gazdasági fellendülés az euróövezetben.

Az EGSZB szerint a PFER-reformok célja az egységes európai tőkepiaci felügyeleti hatóság létrehozása kell, hogy legyen, de az integráció további elmélyítéséhez párbeszédet kell folytatni, illetve konzultálni kell minden érintett féllel.

Az EGSZB szerint a nemzeti és európai felügyeleti hatóságok jogköreinek kidolgozása kapcsán is messzemenően szem előtt kell tartani a szubszidiaritás és az arányosság elvét, valamint egyértelműségre és jogbiztonságra kell törekedni. Emellett foglalkozni kell a felügyeletet érintő olyan hiányosságokkal is, amelyek késleltetik a tőkepiaci unió létrejöttét.

A jövőt illetően az EGSZB-nek az a meglátása, hogy a felügyeleti rendszerben hangsúlyosabb szerepet kell szánni az új fejlesztéseknek és technológiáknak (például a FinTechnek) és a fenntarthatóbb finanszírozásnak. Végezetül az EGSZB átláthatóságot szorgalmaz a költségek elosztásával összefüggő módosítások kapcsán, és szükségesnek tartja a források megfelelő ellenőrzését. (jk)

Az Európai Bizottság 2018. évi éves növekedési jelentéséről szóló, nemrégiben elfogadott véleményében az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) hangsúlyozta az európai szemeszter stratégiai jelentőségét, ugyanakkor sürgette annak kiterjesztését, mégpedig azzal a céllal, hogy az uniós makrogazdasági politikáknak ne csak a gazdasági és társadalmi, hanem a környezeti fenntarthatóságát is biztosítani lehessen.

Az EGSZB üdvözölte, hogy a 2018. évi éves növekedési jelentést szociális mutatókkal – szociális eredménytáblával – egészítették ki, hangsúlyozva, hogy ez erősíti az európai szemeszter szociális dimenzióját.

„Az EGSZB egyetért azzal, hogy a szemeszternek támogatnia kellene a európai szociális pillért, hogy az jobb élet- és munkakörülményeket tudjon teremteni az európaiak számára. Azt szeretnénk, ha a pillér célkitűzéseit a szakpolitikákban és a döntéshozatal során is jelentős mértékben figyelembe vennék” – mondta Dimitris Dimitriadis, a vélemény előadója.

Az EGSZB ígéretet tett arra, hogy a jövőben is részt vesz a szemeszter folyamatában, ugyanakkor kiemelte, hogy fokozni kell a civil társadalom részvételét és a közberuházásokat.

A közberuházásokon belül a szociális, azaz az oktatás és képzés előmozdítására, valamint a közszolgáltatások, a gondozási infrastruktúra és a társadalmi kohézió javítására irányuló intézkedésekbe való beruházásokat is növelni kell a humántőke fejlődésének felgyorsítása, valamint a szakképzett munkaerő és az erős szociális dimenzió biztosítása érdekében.

Az EGSZB azt is hangsúlyozta, hogy nem rendszerszintű megközelítésre van szükség a strukturális reformok kapcsán, melyeket csak szükség esetén szabad végrehajtani. (ll)

On the photo: Dimitris Dimitriadis, az EGSZB előadója

Az európai intézményeknek vezető szerepet kell vállalniuk Európa gyógyászati technológiai iparának optimalizálásában, mivel a rendkívüli szétaprózottság és a kiéleződő verseny rontja az ágazat teljesítményét – hangzott el az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) február 14-i plenáris ülésén.

„Szerkezetváltás az egészségügyi ágazatban” című véleményében az EGSZB figyelmeztetett arra, hogy a versenytársak már Európa kapujában vannak. Ezért a kereskedelmi tárgyalásoknak biztosítaniuk kell, hogy az európai termelés naprakész legyen az egyetemes egészségügyi ellátás biztosítása terén. 

„Az EU felelőssége, hogy korszerűsítse a gyógyászati technológiai ágazatot, egybefogja az egyes országokban és régiókban induló kezdeményezéseket, és világszinten ütőképessé tegye az iparágat. Az európai kormányoknak, biztosítótársaságoknak, szabályozóknak, betegképviseleteknek és az egészségügyi dolgozók képviselőinek össze kell fogniuk az ágazattal, hogy együttműködésben kialakítsanak egy közös stratégiát” – mondta Joost van Iersel előadó.

„Azt is látni kell, hogy az emberi tényező mindennél fontosabb” – tette hozzá Enrico Gibellieri társelőadó. „Az új egészségügyre és ápolásra történő áttérés nyitottságot és a professzionalizmus új formáit követeli meg, és az egészségüggyel és ápolással kapcsolatos munka újratervezését teszi szükségessé. Meg kell erősíteni az egészségügyi és szociális szolgáltatásokra irányuló európai szociális párbeszédet, amelynek középpontjába az oktatási és képzési programokat, illetve a munkakörülmények javítását kell helyezni.”

A gyógyászati technológiai ipar lendületes ágazat és még mindig vezető pozícióban van, de olyan kihívások előtt áll – gondolva itt például a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokra és az erős szétaprózottságra –, melyeket azonnal kezelni kell, hogy mielőbb alkalmazkodni tudjunk a folyamatosan változó környezethez. (sma)

Az éghajlat-politikai fellépések fellendítése nem állami szereplőkkel című véleményében az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) európai párbeszédet javasol, mindenekelőtt azért, hogy az éghajlat-politikai fellépések vállalását vonzóvá tegye a nem állami szereplők számára, és így e fellépések bevett tevékenységekké váljanak.

„Már most is számos kisebb projekt működik például az energia, a közlekedés, a mezőgazdaság és az erdészet területén. Ezeket közismertebbé kell tennünk és jobban kell támogatnunk, akár a szabályozás javítása, akár a finanszírozáshoz való hozzáférés megkönnyítése révén. Határozott és pozitív üzenetet kell küldenünk a kisvállalkozásoknak és a civil társadalomnak” – mondta az előadó, Mindaugas Maciulevičius.

Egy a nem állami szereplők körében végzett EGSZB-s felmérés szerint a legégetőbb szükségletek a következők:

• támogató politikai/jogalkotási környezet;
• az állami forrásokhoz való hozzáférés és adójellegű ösztönzők;
• az ismeretek és a bevált gyakorlatok/követendő példák cseréje, kapacitásépítés;
• a magán- és az állami szféra különböző szereplői közötti jobb együttműködés.

„Határozott globális vezető szerepe ellenére az EU nem rendelkezik olyan kerettel, amely kedvező környezetet teremtene a nem állami szereplők éghajlat-politikai fellépései számára, és a mi feladatunk, hogy emlékeztessük az Európai Bizottságot az ezzel kapcsolatos felelősségére” – tette hozzá a társelőadó, Josep Puxeu Rocamora.

Az európai párbeszédnek reagálnia kell a nem állami szereplők igényeire, előtérbe kell helyeznie a meglévő programok, kezdeményezések és intézmények stratégiai összekapcsolását, és áttekinthetővé kell tennie az éghajlat-politikai fellépéseket. Az európai párbeszéd létrehozása felé az első lépés egy 2018-as rendezvény lenne, amely találkozási lehetőséget biztosítana az érdekeltek hálózatai, valamint az uniós intézmények és a tagállamok képviselői számára. (sma)

Az Európai Bizottság javaslata idejétmúlt, nem elég ambiciózus, nem következetes és nem tartalmaz meggyőző mechanizmusokat a hatékony végrehajtáshoz.

A nem személyes adatok Európai Unióban való szabad áramlásáról szóló, a februári plenáris ülésen elfogadott véleményében, melyet Jorge Pegado Liz dolgozott ki, az EGSZB az Európai Bizottság által elfogadott megközelítés ellen foglal állást.

Az EGSZB rámutat, hogy a nem személyes adatok szabad áramlása témájában létfontosságú egy jogalkotási kezdeményezés a digitális stratégia célkitűzéseinek eléréséhez és a digitális egységes piac megvalósításához.

Az EGSZB azonban úgy véli, hogy az Európai Bizottság nem igazán foglalkozik a három legfontosabb célkitűzéssel, és ezért a jelenlegi szöveget nem tudja támogatni. „Ez a javaslat nem járul hozzá az alapvető célok eléréshez” – jegyezte meg Jorge Pegado Liz. „A javaslatnak egy globálisabb megközelítés részét kellene képeznie; az első lépést kell jelentenie egy ambiciózusabb módszer jövőbeli kidolgozásához a nem személyes adatok európai unióbeli digitális egységes piacon belüli szabad áramlásának tényleges biztosítására.”

• Adatlokalizálási követelmények

1. célkitűzés: A nem személyes adatok határokon átnyúló mobilitásának fokozása az egységes piacon.

• Az adatok rendelkezésre állása az illetékes hatóságok számára

2. célkitűzés: Annak biztosítása, hogy az illetékes hatóságoknak a szabályozási ellenőrzések – például szemlék és auditok – lefolytatásához szükséges adatokhoz való hozzáférés kérelmezésére és megszerzésére vonatkozó hatásköre változatlanul fennmaradjon.

• Az adatok hordozhatósága foglalkozásszerű felhasználók számára

3. célkitűzés: A szolgáltatóváltás és az adathordozás megkönnyítése az adattárolási és más adatkezelési szolgáltatások foglalkozásszerű felhasználói számára. (mp)

Fotó: Jorge Pegado Liz, a nem személyes adatok Európai Unióban való szabad áramlásáról szóló EGSZB-vélemény előadója

A körforgásos gazdaságban érdekeltek február 20-i, az Európai Bizottságnál rendezett konferenciájának megnyitóján az EGSZB elnöke, Georges Dassis elmondta: „A körforgásos gazdaságra való átállás nagy lehetőség a civil társadalom számára. Helyi szinten ugyanis már folyamatban van... Biztosítanunk kell azonban a széles körű elfogadottságát. A körforgásos gazdaság érdekelt feleit tömörítő platform egyik célja, hogy senki ne maradjon le. A platform kulcsfontosságú fórum ahhoz, hogy megszülessen a körforgásos, fenntartható európai gazdaságra való átállás e közös jövőképe.”

A konferencia második napján, melyre az EGSZB-nél került sor, olyan, Európa-szerte felmerülő ötletek és intézkedések álltak a középpontban, amelyek révén kkv-k, szociális gazdasági vállalkozások, munkavállalók, gazdálkodók, gyártók és fogyasztók helyben valósítják meg a körforgásos gazdaságot.

Az EGSZB több mint 300 résztvevőt üdvözölhetett, akik 16 párhuzamos workshopon oszthatták meg egymással ismereteiket és a bevált gyakorlatokat, illetve felhívhatták a figyelmet a körforgásos gazdaság fejlődése előtt álló akadályokra.

Vitatéma volt többek között a javíthatóság és a környezettudatos tervezés, a hulladék szerepe, a kiterjesztett gyártói felelősség, a körforgásos megközelítés az agrár-élelmiszeripari és erdészeti ágazatban, a körforgásos gazdaság globális szinten, valamint annak foglalkoztatási vetülete, a környezetbarát finanszírozás, egy problémamegoldó közösség létrehozása, valamint kkv-k a körforgásos gazdaság fényében.

A viták során megfogalmazódott, hogy szorít az idő, és hogy minden szereplőt be kell vonni. A körforgásos gazdaság közösségének a lehető legnagyobb mértékben inkluzívnak kell lennie, a gyakorlati tapasztalatokat pedig minél szélesebb körben meg kell osztani, hogy érvényesüljön a multiplikátorhatásuk.

A folyamat felgyorsítása és a lehető legtöbb szereplő mozgósítása a legfontosabb feladat az EGSZB számára, melyet a weboldal kezelésével, valamint az érdekelt felek ténylegesen együttműködő és elkötelezett közösségének kialakítása révén valósíthat meg.

A konferencia legfontosabb megállapításait tartalmazó teljes jelentés hamarosan olvasható lesz a körforgásos gazdaság érdekelt feleinek európai platformja weboldalán. (dm)

A tagállamoknak sürgősen tenniük kell valamit egy szilárd, virágzó és ellenállóképesebb GMU létrejötte érdekében. Ehhez tagállami és uniós szinten is további intézkedésekre van szükség – többek között erre a következtetésre jutottak a GMU kiteljesítéséről tartott nyilvános vita szereplői, melynek nemrégiben az EGSZB adott otthont.

A gazdasági szakértők, intézményi és civil társadalmi képviselők egyetértettek abban, hogy az aktuális kihívások és a korábbi válságokból levont tanulságok is egyértelműen azt mutatják, hogy a GMU-t meg kell reformálni és ki kell teljesíteni, az Unió-szerte jelentkező gazdasági fellendülés és az euró növekvő lakossági támogatása pedig kiváló alkalmat teremt erre.

A vita résztvevői különösen fontosnak ítélték a bankunió és a tőkepiaci unió mielőbbi létrehozását, hogy tovább lehessen lépni a GMU kiteljesítése felé. Sürgették a tagállamokat és az Európai Bizottságot, hogy gondoskodjanak a jövőbeli költségvetések fenntarthatóságáról, és hogy a GMU-val kapcsolatos jövőbeli döntések meghozatalakor ügyeljenek a felelősség és a szolidaritás közti megfelelő egyensúlyra.

Ismertettek négy olyan akcelerátort, amelyeket uniós szinten be lehetne vetni a tagállami strukturális reformok hatásainak maximalizálására: egy közös euróövezeti makrogazdasági stratégia az aszimmetrikus sokkhatások kezelésére, közös megközelítés a mikrogazdasági szintű beruházás- és innovációfinanszírozásra, euróövezeti költségvetés bizonyos európai közjavak finanszírozására, valamint egy eredményesebb és elszámoltathatóbb intézményi keret, amely például pénzügyminiszterrel látná el az euróövezetet.

A vita eredményeit az EGSZB két előadója, Mihai Ivaşcu (Különféle érdekcsoportok) és Stefano Palmieri (Munkavállalók) beépíti majd az Európai Bizottság GMU-csomagjáról kidolgozandó véleménybe, melyről az EGSZB az áprilisi plenáris ülésen szavaz majd. (jk)

„Az európai ipar rendkívüli kihívások előtt áll, melyekkel egyetlen tagállam sem képes önállóan megbirkózni. Ugyanakkor óriási lehetőségek is adódnak. Meg kell ragadnunk őket ahhoz, hogy azokban az ágazatokban, ahol világelsők vagyunk, azok is maradjunk, és hogy megerősítsük e pozíciónkat ott, ahol versenytársaink a nyomunkba értek.”

Ezt azonban csak úgy tudjuk elérni, ha mind a 28 tagállam összefog ahelyett, hogy külön utat járna. Ezért arra kérem az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy a már meglévő különféle politikákból gyúrjon össze egy egységes, hosszabb távú stratégiát, a tagállamok pedig vállalják, hogy összehangoltan lépnek fel a nemzeti határokon átívelő ipari klaszterek támogatása érdekében” – mondta Gonçalo Lobo Xavier, az EGSZB alelnöke az európai ipar napján.

A Beruházás az intelligens, innovatív és fenntartható iparba című, február 15-én elfogadott véleményében az EGSZB az egységes piac, ezen belül a tőkepiac kiteljesítését is kéri. Különösen a szabványosítást és az önszabályozást kellene javítani.

„Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású és körforgásos gazdaság számos üzleti lehetőséget kínál. Ahhoz, hogy ki tudjuk őket használni, közös keretre és hosszabb távú stratégiára van szükség, illetve arra, hogy a tagállamok elkötelezzék magukat az egységes fellépés mellett. Mindemellett vállalkozásainknak egyenlő versenyfeltételekre van szükségük. Ezért az Európai Bizottságnak aktívan szembe kell szállnia a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal” – mondta Bojidar Danev, a vélemény előadója.

A munkaerőpiac szerkezete gyökeresen meg fog változni, ezért azt EGSZB alapos elemzéseket kér, hogy el lehessen kerülni a munkavállalókat érő esetleges kedvezőtlen hatásokat. Szélesebb körben kell munkaalapú tanulási megoldásokat alkalmazni, hogy az összes munkavállaló fejleszthesse szakmai és digitális készségeit.

„A változásokban az embereknek főszerepet kell vállalniuk” – hangsúlyozta a vélemény társelőadója, Monica Sitarová Hrušecká, majd hozzátette: „Az új technológiák kínálta lehetőségeket nemcsak új termékek létrehozására kell kihasználni, hanem a munkafeltételek javítására is.” (sma)

On the photo: Gonçalo Lobo Xavier, az EGSZB alelnöke

– Munkaadók csoportja

A Munkaadók csoportja és nagyobb bolgár munkaadói szervezetek március 22-én konferenciát tartanak Szófiában (Bulgária) az alábbi címmel: A készséghiány áthidalása a növekedés és a munkahelyteremtés érdekében – a vállalkozások szempontjai. A résztvevők bevált gyakorlatokat ismertetnek majd, illetve olyan hatékony megoldásokról fognak vitázni, amelyekkel kezelni lehet a készséghiány problémáját. A rendezvény a bolgár tanácsi elnökség által szervezett programsorozat része.

Milyen okokra vezethető vissza a jelenlegi strukturális munkaerőhiány? Hogyan segíthetjük elő a tudásalapú társadalomban elvárt készségek kifejlesztését? Hogyan felelhetnek meg az oktatási rendszerek a mai modern kihívásoknak? Milyen reformokra van szükség? Mit kell tenni európai és nemzeti szinten? A résztvevők ezekre, illetve más hasonló kérdésekre keresik majd a választ a konferencián, amelyen nemzeti és európai munkaadói szervezetek, a bolgár kormány és parlament, illetve uniós ügynökségek képviselői lesznek jelen.

A készséghiány egyre nagyobb kihívás elé állítja az európai cégeket. Megfelelő készségekkel rendelkező munkavállalók nélkül egy cég sem lehet versenyképes. A munkaadók negyven százaléka nehezen talál olyan munkavállalót, aki rendelkezik a vállalat növekedése és innovatív működése szempontjából nélkülözhetetlen készségekkel. Ugyanakkor 70 millió európai még írni és olvasni sem tud rendesen, ráadásul még ennél is többen vannak azok, akiknek komoly gondjaik vannak a matematikai és a digitális készségek terén. (lj)

A nemzetközi nőnapon a nőket ünnepeljük, de nem csak arról emlékezünk meg, amit elértünk, hanem arról is, ami még előttünk van. Ebben az évben a Munkavállalók csoportja különösen a férfiakra összpontosít. Miért a férfiakra összpontosítunk azon a napon, amely a nőket ünnepli? Mert a nemek közötti egyenlőség nemcsak a nők ügye. Ha nem vonjuk be a férfiakat, akkor soha nem fogunk tényleges egyenlőséget megvalósítani a nemek között.

Az Európai Unióban a férfiaknak átlagosan csak 10%-a – sőt, egyes tagállamokban mindössze 5%-a – vesz igénybe apai vagy szülői szabadságot. Főként a nők viselik a gyermekek és más hozzátartozók gondozásának felelősségét, valamint ők végzik a háztartási munkák többségét. Sosem érjük el a nemek közötti egyenlőséget, ha nem foglalkozunk ezekkel a sztereotípiákkal.

A szülők és gondozók munka és magánélet közötti egyensúlyáról szóló európai bizottsági jogalkotási javaslat sokat segíthet ebben. A javaslat bevezetné az apáknak a szüléskor járó fizetett apasági szabadsághoz való jogot, valamint a fizetett szülői szabadságot. Jelenleg a szülők a gyermek 8 éves koráig vehetnek igénybe szülői szabadságot, ez azonban nem feltétlenül fizetett szabadság. Ez az egyik oka annak, hogy olyan kevés férfi él a lehetőséggel. Az Európai Bizottság azt javasolja, hogy a szülői szabadság fizetett szabadság legyen, és a gyermek 12 éves koráig legyen igénybe vehető. Ezenkívül javaslatot tesz egy új, 5 napos fizetett gondozói szabadság bevezetésére is.

Ebben mutatkozik meg Európa többletértéke: a közös minimumszabványok meghatározásában. Ez a mi Európánk: szociális, igazságos és demokratikus.

Március 8-án mindig eszembe jut mozgalmunk gyönyörű dala:

„We want bread but roses too.” Az idén nemcsak kenyeret és rózsát akarunk, hanem a munka és a magánélet egyensúlyára vonatkozó irányelvet is.

#IwantWorkLifeBalance

Szolidáris üdvözlettel

Gabriele Bischoff az EGSZB Munkavállalók csoportjának elnöke

Az EGSZB „Különféle érdekcsoportok” csoportja

A „Különféle érdekcsoportok” csoportjának február 15-én tartott rendkívüli ülésén ismertették a „The future evolution of civil society in the European Union by 2030” [A civil társadalom várható fejlődése az Európai Unióban 2030-ig] című tanulmányt. Az EGSZB az NGO-k együttműködésével és fejlesztésével foglalkozó, szlovéniai székhelyű információs központot (CNVOS) és a nemzeti civil társadalmi szervezetek európai hálózatát (ENNA) bízta meg a tanulmány elkészítésével. 

A tanulmány annak jobb megértését célozta, hogy milyen helyzetben vannak az európai civil társadalmi szervezetek, milyen kihívásokkal szembesülnek, ezek a kihívások hogyan hatnak rájuk és hogyan kellene azokat kezelni.

A tanulmány, csakúgy mint a felszólalók – köztük Ramón Luis Valcárcel Siso, az Európai Parlamentnek az EGSZB-vel és az RB-vel folytatott kapcsolatokért felelős alelnöke –, valamint a rendezvény résztvevői egyértelmű és biztató jelekre mutattak rá – mindenekelőtt arra, hogy a civil szervezetek és az intézmények készek kiállni az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkében megfogalmazott európai értékek (emberi méltóság, szabadság, demokrácia, egyenlőség, jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartása) mellett, készek azok érdekében fellépni, valamint megvédeni és továbbfejleszteni az európai demokratikus rendszert, amelyben a civil szervezetek társadalmaink összetartó erejét jelentik, közvetítő szerepet töltve be a polgárok és az intézmények között.

A civil szervezetek előmozdítják és megvédik alapvető európai értékeinket. Meghatározzák és megerősítik az identitást, a bizalmat és a szolidaritást. Ahhoz azonban, hogy alkalmazkodni tudjanak a változásokhoz és a kihívásokhoz, és továbbra is ellássák érdekképviseleti és részvételen alapuló szerepüket a döntéshozatal folyamatában, több intézkedést is életbe kell léptetni. Innovatív munkamódszereket kell kidolgozni, különös tekintettel a finanszírozási források diverzifikálására, az irányítási stratégiák adaptálására, valamint új szolgáltatások kialakítására az állampolgári ismeretek oktatása, a médiaműveltség és a tények ellenőrzésének biztosítására irányuló stratégiák terén. (ih)