Januári plenáris ülésén az EGSZB megvitatta az EU biztonsági és védelmi területre vonatkozó „stratégiai iránytűjét”, amellett érvelve, hogy a biztonságot tágan kell értelmezni, messze túlmutatva a katonai védelmen. A civil társadalmat nem szabad mellékszereplőnek tekinteni a biztonsági kérdésekben: válságok esetén stabilizáló szerepet tölthet be, amint az az ukrajnai háború idején is kiderült.

Az EU stratégiai iránytűje című saját kezdeményezésű véleményében az EGSZB kijelentette, hogy szélesebb körű fogalommeghatározásra van szükség, mivel a biztonság jelenlegi koncepciója az EU-ban túl szűk körű. „A biztonság túlmutat a puszta katonai védelmen. Összetett, hibrid fenyegetések idején a biztonság fogalmát ki kell terjeszteni az energia, a közlekedés, a digitális, víz- és élelmezésbiztonság, a polgárok biztonsága és a külföldi beavatkozás szempontjaira is” – jelentette ki Christian Moos, az EGSZB-vélemény előadója.

A vélemény amellett érvel, hogy a nemzeti szintű képességfejlesztés, a védelmi tervezés és a közös közbeszerzések mellett az EU-nak a korlátozott forrásait elsősorban polgári politikákba és mechanizmusokba kellene befektetnie a konfliktusok megelőzése érdekében. A civil társadalom ebben tud segíteni, társadalmi és gazdasági hálózatain, valamint a nyilvános és kulturális diplomáciában rejlő komoly potenciálján keresztül.

Az Ukrajna elleni orosz agresszióval visszatért Európába a háború, ami hangos ébresztőt jelentett az EU és a NATO kapcsolatát tekintve.

„Az EU és a NATO eddig nem tárta fel teljes mértékben az együttműködésükben rejlő lehetőségeket. A biztonság és védelem európai pillérének megerősítése a NATO megerősítését jelenti. Amikor az EU védelmi képességeinek növeléséről beszélünk, akkor nem a NATO-val való versenyről van szó, hanem annak kiegészítéséről” – jelentette ki Peter Clever előadó, EGSZB-tag. (mt)