A nagyvárosi körzeteken kívüli társadalmak: a civil társadalmi szervezetek szerepe a populizmus elleni küzdelemben

Az EGSZB „Sokféleség Európája” csoportjának cikke

A populizmus Európában jelenleg a 30-as évek óta nem látott szinteket ér el. Ennek fényében az EGSZB „Sokféleség Európája” csoportja tanulmányt készített „A nagyvárosi körzeteken kívüli társadalmak: a társadalmi szervezetek szerepe a populizmus elleni küzdelemben” címmel, amely most hozzáférhető online.

A tanulmány azonosítja azokat a tényezőket, amelyek a polgárokat a populizmusra hajlamosítják, és megvizsgálja a civil társadalom szerepét ennek ellensúlyozásában. A tanulmány 8 olyan nem nagyvárosi térséget vizsgál négy különböző országból, ahol erős a populizmus szavazóbázisa, országonként két régiót összehasonlítva: egy olyat, ahol a populizmus mértéke az uniós átlag felett van, és egy olyat, ahol a populizmus mértéke az uniós átlag alatti.

  • Klagenfurt-Villach és Alsó-Ausztria déli része (Ausztria)
  • Drôme és Aisne (Franciaország)
  • Udine és Reggio di Calabria (Olaszország)
  • Płocki és Nowosądecki (Lengyelország)

A gazdaság hanyatlása, a szociális instabilitás és az alacsony iskolázottság jelentős tényezők a populisták EU-szerte növekvő támogatottságában. Vannak azonban más, fontosabb, egymástól függő tényezők. A valós vagy vélt bizonytalanságoknak például nap mint nap kiváló táptalajt biztosít a dezinformáció, számos fiatal szavazó pedig vonzónak találja azt a gondolatot, hogy a populista pártok képesek pozitív irányba megváltoztatni a stagnáló és inkompetens politikai rendszereket.

Az EGSZB „Sokféleség Európája” csoportjának határozott meggyőződése, hogy az EGSZB tagjaira kettős felelősség hárul: nemzeti, európai szinten fokozniuk kell arra irányuló erőfeszítéseiket, hogy erősítsék a hálózatokat, Európát jobban „elmagyarázzák”, és közelebb hozzák a nyilvánossághoz. Végső soron a liberális demokrácia védelme és megőrzése mindnyájunk ügye! (cl)