Az EGSZB kéri a jótékonysági tevékenységek jogi elismerését az EU-ban

A jótékonysági forrásokból származó hozzájárulások Európában csaknem évi 90 milliárd euróra rúgnak, ám a kereskedelmi vállalatokkal ellentétben a jótékonysági alapítványok és a magándonorok nem élvezhetik az egységes európai piac előnyeit, ami megnehezíti számukra a karitatív tevékenység kiterjesztését a határokon túlra.

Amint az az EGSZB által január 16-án tartott „Európai jótékonyság: kiaknázatlan lehetőségek” című meghallgatáson kiderült, ennek ellenére nőtt a karitatív tevékenységek jelentősége Európában, és azok alkalmasak a finanszírozás kiegészítésére számos olyan területen, ahol hiányzik az állami támogatás.

A meghallgatáson számos karitatív szervezet és magánszemély részt vett; nézeteik értékes szempontokkal gazdagítják az EGSZB-ben az EU román elnökségének felkérésére kidolgozás alatt álló, az európai jótékonykodásról szóló véleményt.

„Olyan jogi keret kialakítását fogjuk kérni, amely támogatja a karitatív tevékenységek fejlődését, és a kereskedelmi vállalatokéval azonos jogállást biztosít a jótékonysági szervezetek számára” – mondta el Petru Sorin Dandea, a vélemény előadója.

Európában 150 000-nél is több közhasznú társaság létezik összesen 87 milliárd eurós pénzügyi kötelezettségvállalással. Ez több, mint 15 tagállam költségvetési bevétele együttvéve.

Az EGSZB ezenkívül érvel majd a karitatív tevékenységek átláthatóságának és egyértelmű meghatározottságának szükségessége mellett, illetve nyomatékosítja, hogy a jótékonykodás semmi esetre sem helyettesítheti az állami jóléti rendszereket, és nem könnyítheti meg az adókijátszást. (ll)