EGSZB info

Az EGSZB sürgeti az EU-t és annak tagállamait, hogy fogadjanak el egy európai szintű kiberbiztonsági modellt, erősítsék meg az európai kiberbiztonsági ügynökség mandátumát, továbbá hozzanak létre egy hatékony európai tanúsítási rendszert az internetes szolgáltatások és termékek számára.

Ezek a 2018. január 9-én, Brüsszelben, a kiberbiztonsági jogszabály kapcsán tartott nyilvános meghallgatás legfontosabb következtetései, amelyek beépülnek majd abba az EGSZB-véleménybe, amelyet a „Közlekedés, energia, infrastruktúra és információs társadalom” (TEN) szekció tagjaiként Alberto Mazzola és Antonio Longo dolgoznak ki jelenleg.

Az EGSZB általánosságban támogatja a Tanácshoz 2017 szeptemberében benyújtott európai bizottsági javaslatban felvázolt kiberbiztonsági csomagot, és a következő intézkedéseket tartja különösen fontosnak:

• Az európai kiberbiztonsági modell

A kiberbiztonság iránti igény világszerte jelentkezik. Globális kihívásról van szó, hiszen a támadások bárhol megtörténhetnek, és egyénekre, civil szervezetekre, szociális rendszerekre és gazdasági ágazatokra irányulhatnak bármely tagállamban. Ezért az EGSZB arra ösztönzi az EU-t, hogy tegye meg a szükséges lépéseket, és európai szinten állapodjon meg egy olyan modellről, amely ellenálló az ilyen támadásokkal szemben.

• A kiberbiztonsággal foglalkozó uniós ügynökség megerősítése

Az Európai Uniós Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség (ENISA) egy kiberbiztonsági szakértői központ Európában, amelynek székhelye jelenleg Görögországban található. Az EGSZB úgy véli, hogy szükség van a központ fejlesztésére, és arra, hogy állandó státuszt kapjon, valamint több forrást kellene rendelkezésére bocsátani. A központnak az e-kormányzatra és az egyetemes szolgáltatásokra (e-egészségügy), valamint a személyazonosság-lopás és az internetes csalás megelőzésére és az ezek elleni küzdelemre kellene összpontosítania.

• Az európai kiberbiztonsági tanúsítás

A biztonság magas szintjének biztosítása érdekében az EGSZB egy uniós kiberbiztonsági tanúsítási keret létrehozását ajánlja, amely európai szinten, közösen meghatározott kiberbiztonsági és ikt-szabványokon alapul. Az online szolgáltatásokat és termékeket így egy megfelelő címkézési rendszerrel lehetne tanúsítani a fogyasztói bizalom javítása érdekében. (mp)

Az Európai Bizottságnak pontosabb ismertetőjegyeket kell meghatároznia a határokon átnyúló adókonstrukciókra és -ügyletekre vonatkozó javasolt jelentéstételi kötelezettségek tekintetében, hogy elkerülje az adófizetők és adóhatóságok által alkalmazott szubjektív értelmezéseket, ami szükségtelen bejelentésekhez és adminisztratív terhekhez vezethetne – sürgeti az EGSZB „Az adókikerülés és adókijátszás ellen ható tényezők” című véleményében.

Az Európai Bizottság új irányelvre irányuló javaslatában kötelezné a közvetítőket – olyan jogi személyeket, vállalatokat vagy szakembereket, akik adótervezési tanácsot adnak adófizetőknek – és egyes esetekben magukat az adófizetőket arra, hogy hatóságaiknak jelentsék azokat az adókonstrukciókat, amelyek a bejelentendő tevékenységek négy alaptípusába tartoznak. Ezt az információt a nemzeti adóhatóságok automatikusan megosztják majd egymással.

„A javasolt ismertetőjegyek nem elég specifikusak” – jegyzi meg Victor Alistar előadó (Különféle érdekcsoportok, RO). Hozzáteszi, hogy „a kritériumok felülvizsgálata során az Európai Bizottságnak meg kell találnia az egyensúlyt a jogbiztonság és a rugalmasság között, hogy biztosítsa a hatékony visszatartó hatást és a kötelezettség megvalósíthatóságát.”

Az EGSZB az Európai Bizottságot arra kéri, hogy egyrészt fejtse ki, az irányelv hogyan alkalmazható a digitális gazdaságra, másrészt pedig hogy biztosítsa az irányelv arányosságát azáltal, hogy az adminisztratív költségeket alacsony szinten tartja valamennyi vállalkozás számára.

Az EGSZB támogatja az adott eszközök végrehajtásának javasolt logisztikai és technikai támogatását a tagállamokban, valamint azt a célkitűzést, hogy a javasolt intézkedések segítségével növeljék a közvetítők tevékenységeinek átláthatóságát.

„A jelentéstételi kötelezettség visszatartja majd a közvetítőket agresszív adótervezési konstrukciók felkínálásától. A mechanizmus igazságos adózást tesz lehetővé, és hozzájárul a tisztességes versenyhez, valamint a tagállamok adóbevételeinek stabilizálásához” – hangsúlyozza Petru Sorin Dandea társelőadó (Munkavállalók, RO). (jk)

Januárban az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) és az Európai Bizottság közös szervezésében került sor az Európai Bizottság új útmutatójának ismertetésére, melynek célja, hogy segítse a tagállamokat a migráns hátterű emberek integrációjának megerősítésében azáltal, hogy hatékonyabbá teszik és koordinálják az elérhető uniós finanszírozási eszközök felhasználását.

Az útmutató gyakorlati ajánlásokat tartalmaz a nemzeti és regionális finanszírozó hatóságok számára arra vonatkozóan, hogy hogyan tudnak választani a jelenlegi, 2014–2020-as költségvetési időszakban rendelkezésre álló különféle uniós források közül, és hogyan tudják a legjobb módon kombinálni azokat.

A kiadvány célja, hogy elősegítse annak a több mint 20 millió harmadik országbeli állampolgárnak a befogadását, akik legálisan élnek az EU-ban, de továbbra is rendkívül gyakran szembesülnek kihívásokkal és hátrányos megkülönböztetéssel.

Amint az útmutatót ismertető rendezvényen elhangzott, 40%-ukat fenyegeti a szegénység, 18%-uk munkanélküli, és 19% a korai iskolaelhagyók aránya, ami az uniós átlagnak csaknem duplája.

„Az EU-nak humanizmust és szolidaritást kell mutatnia. A migránsokat nem szabad tehernek tekintenünk. Ha megfelelően beilleszkednek, nemcsak a gazdaság számára jelentenek nagy előnyt, hanem társadalmunk egésze számára is” – fejtette ki az EGSZB elnöke, Georges Dassis. (ll)

A fényképen: Corina Crețu regionális politikáért felelős európai biztos, Cristian Pîrvulescu EGSZB-tag és Georges Dassis EGSZB-elnök

Ez volt a legfőbb üzenete annak a közmeghallgatásnak, amelyre a nyugat-balkáni országok gazdasági és társadalmi kohéziója, valamint európai integrációja témájában került sor az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnál Brüsszelben.

„Nagy örömünkre szolgál, hogy az EU Tanácsának bolgár elnöksége a nyugat-balkáni régiót választotta egyik prioritásának, és vélemény kidolgozására kérte fel az EGSZB-t e tárgyban” – mondta el Ionut Sibian, az EGSZB „A nyugat-balkáni országok gazdasági és társadalmi kohéziója, illetve európai integrációja” tanulmányozócsoportjának elnöke. Andrej Zorko, az EGSZB véleményének előadója rámutatott, hogy rendkívül komplex térségről van szó, és szorosabb regionális együttműködésre van szükség, a civil társadalmat pedig komolyabban be kell vonni az európai integrációs folyamatba. „A nyugat-balkáni országok helyzetét a következő években az EU-nak prioritásként kell kezelnie ahhoz, hogy biztosítsa a politikai stabilitást a térségben” – hangsúlyozta Dimitris Dimitriadis társelőadó.

A civil társadalmi szervezetek, agytrösztök, uniós intézmények és a tudományos élet képviselői egyetértettek abban, hogy a Nyugat-Balkán gazdasági konvergenciája hosszú távú folyamatot jelent, és a régió országai előtt álló problémák közül a magas szintű munkanélküliséget, az alacsony termelékenységet, a szükséges készségek hiányát és a gyenge versenyképességet emelték ki. „Továbbra is erős a nepotizmus” – mondta el Peter Sanfey, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank igazgatóhelyettese. A résztvevők egyetértettek abban, hogy már most is léteznek különféle olyan eszközök és programok a régióban, amelyek ezekre a problémákra irányulnak, de egy világos európai perspektíva katalizátorként szolgálhatna ezekben az országokban a reformok felgyorsításához. Hangsúlyozták azt is, hogy kulcsfontosságú a régióbeli szociális partnerek és civil társadalmi szervezetek formálisabb módon történő bevonása az európai integrációs folyamatba. (sg)

A protekcionizmus ugyan nem járható út Európa számára, de az EU azt sem engedheti meg, hogy belső piacát elárasszák az olyan termékek, amelyek semmibe veszik az uniós szociális és környezeti normákat és veszélyeztetik az uniós ipart – figyelmeztetett az Európai gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) az átfogó uniós iparpolitikáról szóló jelentésében, melyet januári plenáris ülésén fogadott el.

Európa jó példával akar elöl járni, amikor feldolgozóipara védi a munkavállalói jogokat, óvja a környezetet és beruház az innovációba. Ennek viszont jelentős költségvonzata van, amit az európai termékek ára is tükröz. Az EU csak úgy garantálhat tisztességes kereskedelmi feltételeket az európai ipar számára, ha szavatolja, hogy az uniós piacra kerülő termékek is tiszteletben tartják ugyanezeket a normákat. Ez volt az Átfogó megközelítés az iparpolitika kapcsán az EU-ban című EGSZB-vélemény legfontosabb üzenete.

„Európa nem lehet naiv; nem engedheti meg magának, hogy az legyen. A WTO-szabályok tiszteletben tartása mellett az európai szabályozásnak kezelnie kell a többletkapacitás, a jogellenes állami támogatás és a tisztességtelen verseny egyéb formái által jelentett problémákat” – fogalmazott Gonçalo Lobo Xavier (Munkaadók csoportja, PT), a vélemény előadója.

Az EU napirendjén kiemelten kell kezelni azt a kérdést, hogy milyen eszközökkel lehet felvenni a harcot az ilyen gyakorlatokkal szemben. El kell érni, hogy a dömpingellenes uniós intézkedések rugalmasabbak és jobban nyomonkövethetőek legyenek, illetve gyorsabban lehessen őket alkalmazni.

Az EGSZB kiemelte azt is, hogy az olyan globális versenytársakkal szemben, mint amilyen Kína, India és Korea, amelyek nagyon aktívak iparpolitikájuk fejlesztése terén, Európa nem rendelkezik koherens és hosszú távú iparstratégiával.

Szükség van egy olyan következetes ipari cselekvési tervre, amely kötelező érvényű célokat, ütemezést és eszközöket tartalmaz a négy kulcsfontosságú kihívás kezelése érdekében az elkövetkezendő tíz évben: digitális átállás, éghajlatváltozás, globalizáció és demográfiai változások.

Az is fontos, hogy legalább néhány ágazatot ismét megerősítsünk az európai iparon belül.

A vélemény a bolgár elnökség felkérésére készült. (dm)

Az EGSZB támogatja az Európai Bizottság javaslatát a légi közlekedés területén zajló verseny védelméről szóló rendelet régóta várt felülvizsgálatáról. Az EGSZB a januári plenáris ülésén elfogadott véleményében sürgeti, hogy az Európai Parlament és a Tanács a nemzetközi verseny torzulásainak hatékony kezelése érdekében mielőbb hagyja jóvá az átdolgozott rendeletet.

Az EGSZB támogatja az Európai Bizottságnak a tisztességes nemzetközi verseny garantálására irányuló kettős megközelítését, és a Jacek Krawczyk által kidolgozott vélemény 2018. január 17-i elfogadásával foglal állást mellette. A javaslat egyrészt megerősíti a hatályos jogszabályokat, és hatékony eszközzel ruházza fel az Európai Bizottságot a légi közlekedés területén zajló tisztességes verseny torzulásainak kezeléséhez és megelőzéséhez. Másrészt az uniós légi közlekedési megállapodások ösztönzőként szolgálnak ahhoz, hogy a harmadik országok az uniós piacra jutásért cserébe megfeleljenek az uniós jogszabályoknak.

„Ez a javaslat egy újabb fontos lépést jelent a több mint két évvel ezelőtt beharangozott uniós légi közlekedési stratégia végrehajtása során. Az uniós légi közlekedés jövőbeli sikere attól függ, mennyire hatékony a stratégia végrehajtása” – mondta el Jacek Krawczyk. „Tekintettel arra, hogy milyen jelentőséggel bír a légi közlekedés az uniós gazdaság számára, minden érdekelt felet sokkal szorosabban kell bevonni a stratégia végrehajtásába” – tette hozzá.

A légi közlekedés területén zajló verseny védelméről szóló 868/2004/EK rendelet felülvizsgálata egy nagyobb csomag része, melynek címe „Légi közlekedés: Nyitott és összekapcsolt Európa”. A csomag az uniós légitársaságokra vonatkozó tulajdonlási és ellenőrzési szabályok, a közszolgáltatási kötelezettség és a légi forgalmi szolgáltatások folytonossága területén is tartalmaz iránymutatásokat. (mp)

„Az elnökség sikere nem az ország méretétől függ, hanem attól a politikai szándéktól, amely az Európa jövője szempontjából meghatározó szakpolitikák kidolgozására irányul” – jelentette ki az EGSZB elnöke, Georges Dassis üdvözlőbeszédében, amelyet az EGSZB januári plenáris ülésén intézett Zornica Ruszinova bolgár munkaügyi és szociálpolitikai miniszterhelyetteshez. Zornica Ruszinova ismertette az EGSZB-tagokkal a bolgár elnökség négy prioritását. Ezek az alábbiak:

• Európa és a fiatalok jövője,
• a Nyugat-Balkán európai integrációs perspektívája és kapcsolódása,
• biztonság és stabilitás egy erős és egységes Európában,
• digitális gazdaság és a jövőhöz szükséges készségek.

Körvonalazta továbbá azokat a főbb témákat, amelyeket a bolgár elnökség a szociálpolitika és a foglalkoztatás terén az elkövetkező hat hónapban kiemelten fog kezelni. Ezek:

• a munka jövője,
• Európa szociális dimenziójának erősítése,
• a kisgyermekkori nevelésre irányuló politikák,
• a fogyatékossággal élők jogegyenlősége.

„Érdeklődéssel várjuk az EGSZB által a felkéréseink nyomán készítendő feltáró véleményeket” – mondta el Zornica Ruszinova. (sg)

A fényképen: Zornica Ruszinova bolgár munkaügyi és szociálpolitikai miniszterhelyettes, valamint Georges Dassis EGSZB-elnök

Az EGSZB egy a közelmúltban az Európai Bizottságnak a készpénz-helyettesítő fizetési eszközökkel összefüggő csalás és hamisítás elleni küzdelemről szóló irányelvtervezetéről készült véleményében a helyes irányba tett lépésként értékelte a tagállamok igazságügyi együttműködésének javítását a számítástechnikai csalások elleni küzdelem terén. Eközben azonban több garanciát szeretne látni a digitális fizetőeszközök használóinak védelme érdekében, illetve megelőző intézkedések kötelező jellegű bevezetését kéri a kiberbűnözők tevékenységeire történő figyelemfelhívás céljával.

A vélemény előadója, Victor Alistar üdvözli az európai bizottsági javaslatot, ám jelzi, hogy a tagállamok bűnüldöző szerveinek nyomozási és igazságügyi együttműködésénél többre van szükség.

Az EGSZB azt javasolja, hogy kötelezzék a tagállamokat pénzügyi biztosítás bevezetésére a kártyás fizetéshez kapcsolódó számítástechnikai csalás áldozatainak kártalanítására. Ennek a garanciának fedeznie kellene az egyének és a kkv-k számára okozott károkat is.

Ezen túlmenően a számítástechnikai csalások elleni küzdelem eredményessége érdekében jogilag kötelezni kell a gazdasági szereplőket arra, hogy bejelentsék az ilyen jellegű visszaéléseket.

Az euróövezetben kibocsátott digitális fizetőeszközök kapcsán elkövetett számítástechnikai csalások fontos problémát jelentenek. Az EKB egyik jelentése szerint az ilyen csalások értéke az EU-ban 2013-ban elérte az 1,4 milliárd eurót, azóta pedig tovább emelkedik.

Az egyik legsérülékenyebb terület az utazás céljára történő elektronikus fizetés – vonat- és repülőjegyek, szállás és más ehhez kapcsolódó műveletek. Az ilyen jellegű számítástechnikai csalások elkövetői, illetve haszonélvezői között olyan egyének és szervezetek is vannak, amelyek terrorista tevékenységekben vesznek részt.

Az EGSZB véleménye szerint a kiberbűnözés elleni küzdelemben a megelőzésnek is szerepet kell szánni. A közvélemény figyelmét fel kell hívni arra, hogy a kiberbűnözők miként állítanak elő digitális fizetőeszközöket, a tagállami bűnüldöző hatóságoknak pedig figyelemfelkeltő és tájékoztató kampányokon keresztül kell elmagyarázniuk az okokat, a kockázatokat és azt, hogy miként védekezhetünk a számítástechnikai csalás ellen. (dm)

Az EGSZB nem ért egyet az Európai Bizottság nagyjából semleges költségvetési irányvonalra vonatkozó javaslatával, és ehelyett egy enyhén pozitív, a GDP 0,5%-a körüli pozitív irányvonal mellett érvel. Az euróövezet gazdaságpolitikája 2018 tárgyban kidolgozott véleményében az EGSZB leszögezi, hogy a költségvetési ösztönzés feladata elsősorban azokra az országokra hárulna, amelyek folyófizetésimérleg-többlettel és költségvetési mozgástérrel rendelkeznek.

Tekintve az euróövezetben zajló, továbbra is bizonytalan lábakon álló, nem teljes és atipikus gazdasági fellendülést és az EKB monetáris politikáinak meghirdetett változásait, az EGSZB kéri, hogy olyan fiskális politikákat folytassanak, amelyek támogatják a monetáris politikákat. Az EGSZB ajánlásai egyebek mellett foglalkoznak a beruházások alacsony szintjével, a külkereskedelmi mérleg többletével és a jelentős munkaerőpiaci visszaeséssel is.

„Az állami beruházásokra összpontosító fiskális ösztönzés rövid távon is erősítené a keresletet, emellett hosszú távon is bővítené a növekedési potenciált, megoldást nyújtva ezzel az államadósság fenntarthatóságának kérdésére” – szögezi le az előadó, Javier Doz Orrit (Munkavállalók csoportja, ES).

Az állami beruházásoknak nemcsak az infrastruktúrára kell irányulniuk, hanem a „társadalmi beruházás”-ra is, a belföldi fogyasztást pedig főként béremelésekkel kell ösztönözni.

„Ami a költségvetési szabályok alkalmazását illeti, azt ajánljuk, hogy a beruházásra fordított közkiadásokat ne vegyék figyelembe a számításoknál. Ez hozzájárulna egy inkluzívabb növekedés és a felfelé irányuló konvergencia megvalósulásához” – jelentette ki Javier Doz Orrit.

Az EGSZB üdvözli az Európai Bizottság szakpolitikai célkitűzéseit (fenntartható és inkluzív növekedés, ellenálló képesség és konvergencia), valamint a strukturális reformokra vonatkozó prioritásait, és úgy véli, hogy a reformoknak növelniük kell a termelékenységet, és hozzá kell járulniuk ahhoz, hogy színvonalas munkahelyek jöjjenek létre és csökkenjenek az egyenlőtlenségek. Kéri, hogy tegyenek hathatós intézkedéseket az állami költségvetések káros erodálódása ellen, és támogassák a GMU elmélyítéséhez szükséges lépéseket. (jk)

Az EGSZB „Munkavállalók” csoportjának cikke

A januári plenáris ülésen elfogadásra került egy vélemény a közlekedés, az EU gazdaságának kulcságazata fontos szerepéről. A dokumentum olyan alapvető kérdéseket tárgyal, mint a pihenőidő és a munkavállalók kiküldetése. Az EGSZB felhívja a figyelmet arra, hogy a jogszabálynak a mobilitási csomag keretében javasolt módosításai nem segítenek hatékonyan megoldani a különféle, feltárt problémákat, és a „Munkavállalók” csoport véleménye szerint nem garantálják a közúti fuvarozási ágazatban alkalmazott szociális dömping elleni küzdelem sikerességét sem. Ezenkívül a szabályok határokon átnyúló alkalmazásának jobb ellenőrzése érdekében az EGSZB egy európai közúti szállítási ügynökség létrehozását javasolja.

„Mivel a közlekedésben a fuvardíjak szerepe meghatározó, olyan szabályokat kell kidolgoznunk, amelyek valóban garantálni tudják az egyenlő versenyfeltételeket méretüktől függetlenül minden közúti fuvarozó, valamint minden utazó munkavállaló számára anélkül, hogy új akadályokat teremtenének a belső piacon vagy megnyirbálnák a szociális szabályozást” – emelte ki az előadó, Tanja Buzek. Hozzátette még, hogy a belső piacnak valamennyi érdekelt fél javát kell szolgálnia, és valamennyi tagállamban – a régi és az új tagállamokban egyaránt – működnie kell.

Ahhoz, hogy egyenlő versenyfeltételeket garantálhassunk a munkavállalók és a vállalkozások számára, létfontosságú, hogy a közúti közlekedési ágazatban az egész EU-ban betartsák a kiküldetésre vonatkozó szabályokat; emellett a szabályok alkalmazásának hatékony ellenőrzése is alapvető. Az EGSZB így aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a legfeljebb 6 hónapos időszakra szóló és a járművezetők egy csoportja részére kiadott kiküldetési nyilatkozat csökkentheti a kiküldetési szabályok végrehajtásának és ellenőrzésének hatékonyságát. (mg)

Az EGSZB Munkaadók csoportjának cikke

A Munkaadók csoportja nem támogatta a vezetési és pihenőidőről, a munkaidőről és a munkavállalók kiküldetéséről kidolgozott EGSZB-véleményt. A csoport szerint a vélemény nem tükrözte kellőképpen a munkavállalók kiküldetésére vonatkozó európai bizottsági javaslattal kapcsolatos, EGSZB-n belüli nézeteltéréseket.

„A kiküldetési szabályok nemzetközi közúti szállításban való alkalmazása protekcionizmust jelent és korlátozza a mozgásszabadságot. Az EGSZB által elfogadott dokumentum sajnos nem tükrözi ezeket a hátrányos következményeket. Ez súlyosan sérti az uniós egységes piac működését, és a szállítási ágazatban működő több ezer európai kkv látja kárát” – mondta Jacek P. Krawczyk, a Munkaadók csoportjának elnöke.

A vita során a Munkaadók csoportjának tagjai számos következetlenségre felhívták a figyelmet az Európai Bizottság járművezetők kiküldetésével kapcsolatos javaslatában. Megfelelő infrastruktúra hiányában a szabályok szigorítása kontraproduktív lenne, és nem javítaná a munkakörülményeket.

A tagok hangsúlyozták, hogy a javasolt szabályok a járművezetők és a cégek számára is bizonytalanságot és még több papírmunkát jelentenek. Rámutattak a jogszabályban található pontatlan fogalommeghatározásokra, melyek abszurd helyzeteket eredményezhetnek.

A csoport számos módosító indítványt előterjesztett a véleményhez, de azok sem az előadó, sem az EGSZB-tagok többségének támogatását nem nyerték el. A véleményt az EGSZB 2018. január 18-i plenáris ülésén 193 szavazattal 89 ellenében, 17 tartózkodás mellett elfogadták.(lj)

Az EGSZB „Különféle érdekcsoportok” csoportja

A februári plenáris ülés második napját követően a III. Csoport rendkívüli ülést tart az EGSZB-nél (a JDE62-es teremben) „Civil társadalom az EU-ban: forgatókönyvek 2030-ra” témában.

Az ülés célja a kapcsolattartó csoporttal együtt kezdeményezett tanulmány bemutatása, melynek címe „The future evolution of civil society in the European Union by 2030” [A civil társadalom jövőbeli fejlődése az Európai Unióban 2030-ig]. A tanulmány elkészítésével az EGSZB a CNVOS (az ngo-k együttműködésével és fejlesztésével foglalkozó információs központ, Szlovénia) és az ENNA (a nemzeti civil társadalmi szervezetek európai hálózata) szervezeteket bízta meg.

A tanulmány a közelmúltban készült elemzések és tanulmányok, interjúk és felmérések másodelemzése alapján bemutatja, milyen helyzetben vannak jelenleg nemzeti és európai szinten a civil társadalmi szervezetek. Célja annak vizsgálata, hogy a civil társadalmi szervezetek milyen fő kihívásokkal szembesülnek, és hogyan kellene kezelni ezeket. Öt forgatókönyvet dolgoz ki a változások legfőbb tényezőire vonatkozóan, és számos konkrét ajánlást és következtetést fogalmaz meg.

A rendezvényen, melynek moderátora Daniela Vincenti, az EURACTIV főszerkesztője lesz, EGSZB-tagok és európai civil társadalmi szervezetek képviselői vesznek majd részt. Felszólal többek között Ramón Luis Valcárcel Siso, az Európai Parlamentnek az EGSZB-vel és az RB-vel folytatott kapcsolatokért felelős alelnöke, Paweł Świeboda, az Európai Bizottság Európai Politikai Stratégiai Központjának vezetőhelyettese, az EGSZB csoportelnökei, valamint a tudományos élet kiemelkedő képviselői. (ih)