Kedves Olvasóink!
Európa földrajzi területén sok éven keresztül folytak véres háborúk. Minden európai városban meg lehet találni véres történelmi nyomait az ott zajlott háborúknak és polgárháborúknak. Napjainkban azonban minden idők leghosszabb háborúmentes időszakát éljük meg az Európai Unió térségében. Az egykor konfliktusok által sújtott területeken ma régióközi és nemzetközi szervezetek segítik elő, hogy zavartalanul működhessen az az építmény, amelyet Európai Uniónak hívunk. Ez persze nagymértékben szimbolikus, a szimbolika azonban nem elegendő.
Az Európai Gazdasági Közösség létrejötte utáni első évtizedekben az országok igyekeztek e közösség részévé válni, és az egyesült Európa fejlődése főként a gazdasági lehetőségeken alapult. Fontos mérföldkövet jelentett a gazdasági és társadalmi kohézió javítását célzó közös politikák, különösen pedig a közös valuta bevezetése, ám a kulturális és politikai konvergencia elérésére irányuló erőfeszítés mindeddig nem teljesedett ki. Az európai polgárok jelentős százaléka látja úgy, hogy az európai integráció vízióját sűrű felhők takarják.
Az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker, felismerve a helyzet kritikusságát, tavaly úgynevezett „fehér könyvben” terjesztette az európai intézmények elé Európa jövőjére vonatkozó javaslatait. Az EGSZB egész Európára kiterjedő nyilvános konzultációt tartott a fehér könyvről, és megküldte a civil társadalom ajánlásait Juncker elnöknek. Függetlenül attól, hogy miként vélekedünk a Juncker-könyv öt forgatókönyvéről és hogyan értékeljük azokat, annyi bizonyos, hogy a helyzet nem tesz lehetővé vakmerő mutatványokat, mivel a körülmények kedvezőtlenek. Mindazonáltal a fehér könyvnek az Európai Unió jövője előtt álló kihívásokkal kapcsolatos javaslatai nem említik a „demokrácia” szót. Pedig éppen a demokrácia gyakorlati megvalósítása az a mechanizmus, amely képes lenne kimozdítani bennünket a holtpontról.
A demokrácia feltétele a részvétel, nem pedig a tétlenség. Az a polgár, amelyik megtanulta, hogyan vehet részt az őt érintő folyamatokban, igényeket támaszt és kampányol – és nem csupán valamelyik érdekcsoport részeként, hanem ténylegesen a köz érdekében. Ha a politikai unió civil párbeszéd és társadalmi egyetértés révén, és mindenekelőtt a demokratikus intézményeknek az összes tagállam általi tiszteletben tartásával megvalósul, akkor méltán remélhetjük, hogy olyan Európát építünk, amely képes megfelelni a jelen és a jövő kihívásainak.
Kétségtelen, hogy napjaink számos problémájának megoldásához a kulcs a demokrácia. Elegendő csupán azt használni. Ám ahhoz, hogy használjuk a demokráciát európai szinten, meg kell tanulnunk azt alkalmazni saját hazánkban. Március 1-jén és 2-án az európai demokrácia jövője témájában nagyszabású konferenciára kerül sor az Akropolisz közelében, ott, ahol a demokrácia fogalma megszületett. Türelmetlenül várom, hogy a kiemelt európai tárgyalópartnerekkel közösen megvizsgáljuk, hogy mely tényezők ássák alá a demokráciát, és hogy mely veszélyek fenyegetik az európai demokráciát. Megvitatjuk majd a demokrácia és az európai jogszabályok viszonyát, hogy mely okok miatt vezetnek a társadalmi egyenlőtlenségek a társadalmi kohézió felbomlásához, valamint beszélünk a tagállamok szuverenitásáról az európai integráció összefüggésében.
Szeretném idézni Odisszeász Elítisz költőnek a Nobel-díj átvételekor mondott a beszédét: „Ha a demokrácia biztonságot nyújt a nehéz időkben, az pontosan azért van, mert ez a sorsunk; a sorsunk pedig mindennek ellenére a kezünkben van.”
Georges Dassis,
az EGSZB elnöke
Kedves Olvasóink!
Európa földrajzi területén sok éven keresztül folytak véres háborúk. Minden európai városban meg lehet találni véres történelmi nyomait az ott zajlott háborúknak és polgárháborúknak. Napjainkban azonban minden idők leghosszabb háborúmentes időszakát éljük meg az Európai Unió térségében. Az egykor konfliktusok által sújtott területeken ma régióközi és nemzetközi szervezetek segítik elő, hogy zavartalanul működhessen az az építmény, amelyet Európai Uniónak hívunk. Ez persze nagymértékben szimbolikus, a szimbolika azonban nem elegendő.
Eleonora Di Nicolantonio (edn)
Daniela Marangoni (dm)
Daniela Marangoni (dm)
Isabelle Henin (ih)
Jasmin Kloetzing (jk)
Katerina Serifi (ks)
Laura Lui (ll)
Leszek Jarosz (lj)
Marco Pezzani (mp)
Margarida Reis (mr)
Margarita Gavanas (mg)
Siana Glouharova (sg)
Silvia M. Aumair (sma)
Agata Berdys (ab)
Katerina Serifi (ks)
Európai Gazdasági és Szociális Bizottság
Jacques Delors Building, 99 Rue Belliard, B-1040
Brussels, Belgium
Tel.: (+32 2) 546 9476
E-mail: eescinfo@eesc.europa.eu
Az EGSZB info évente kilenc alkalommal, az EGSZB plenáris üléseinek alkalmából jelenik meg. Az EGSZB info 23 nyelven elérhető.
Az EGSZB info nem tekinthető az EGSZB munkájáról készült hivatalos összefoglalónak. Utóbbi az Európai Unió Hivatalos Lapjában vagy az EGSZB egyéb kiadványaiban található meg.
Sokszorosítása – az EGSZB info forrásként való megnevezésével – engedélyezett (egy link elküldendő a főszerkesztőnek).
A következő szám 2017 márciusában jelenik meg.