Aria Nuova: kulturális örökség a társadalmi befogadásért

„Ecomuseo” című projektjén keresztül az Aria Nuova szövetkezet az értelmi fogyatékossággal élőket segíti abban, hogy megtapasztalják a kulturális örökség élményét, rámutatva arra, hogy a kultúrához való jog egyetemes. Azáltal, hogy lehetővé teszi számukra a kulturális örökség helyszíneihez való hozzáférést, és később azt, hogy interaktív műhelyekben kifejezzék megtapasztalt esztétikai élményeiket, a kezdeményezés csökkenti a fogyatékkal élők elszigeteltségének érzését. A díj a befogadás és a szolidaritás fontos jelzését küldi a civil társadalomnak általában véve, és különösen a fogyatékkal élők világának – fejti ki Vincenzo Griffo, a Nuova Aria munkatársa.

EGSZB info: Mit jelent ez a díj Önnek és szervezetének?

Aria Nuova: Ez a díj annak a folyamatnak a betetőzése, amelyben meggyőződéssel hiszünk, és amely lehetővé teszi számunkra, hogy a pszichiátriai gondozás alatt állók számára a rehabilitáció innovatív formáit próbálhassuk ki, gondoskodva arról, hogy kulturális és esztétikai tevékenységekhez férhessenek hozzá, és részt is vehessenek ezekben, mivel ez alapvető tapasztalat minden egyén személyes fejlődése szempontjából.

Milyen tanácsot adna más szervezeteknek, miként érhetnek el eredményeket az ilyenfajta tevékenységek és programok terén?

Azt tanácsolnám más szervezeteknek, hogy ösztönözzenek minden olyan projektet, amely a nyilvánosság figyelmének felkeltésére irányul, hogy mindenki megtapasztalhassa egy teljes mértékben befogadó kulturális örökség értékét.

Hogyan használják fel a díjjal járó pénzt arra, hogy még jobban segítsenek a közösségnek?

Büszkék vagyunk az elismerésre, amelyben részesülhettünk, és a finanszírozási forrásokat arra fogjuk majd felhasználni, hogy növeljük az Ecomuseo projekttel kapcsolatos projektek és kezdeményezések számát. Azt tervezzük, hogy még több pszichiátriai rehabilitációs központot bevonunk a kezdeményezésbe, a végső cél pedig annak biztosítása, hogy a teljes nyilvánosság tudatában legyen annak, milyen fontos, hogy a kulturális örökséget mindenki számára hozzáférhetőbbé tegyük.

Olaszországban a fogyatékkal élők szociális védelmére rendelkezésre álló forrásokat két év (2018–2019) alatt 10 millió euróval csökkentették, és a „ha mi már nem leszünk” („Dopo di noi”) törvény, amely gondoskodik a szociális védelemről, ha a család már nem képes az érintettek ellátására, a jelek szerint csak négy régióban működik. Ebben a kontextusban mit jelent a díj az Ön számára?

Az EGSZB által nyújtott elismerés még jelentősebbnek tűnik, ha megnézzük az olasz jogi keretet, amely még most sem fordít kellő figyelmet a fogyatékkal élők szükségleteire, és sok kívánnivalót hagy maga után védelmüket illetően. Egy ilyenfajta joghézag a jelenlegi és különösen az utóbbi évek szociális helyzetére való tekintettel teljességgel elfogadhatatlan. Égető szükség van arra, hogy az intézmények nagyobb figyelmet fordítsanak az egyértelműen alapvető emberi jogokként meghatározható szükségletekre, ahogyan azt az olasz alkotmány és az uniós jogszabályok is rögzítik.

Az a tény, hogy ez a díj ilyen nagy elismerésnek örvend, azt mutatja, hogy egy olyan területre – a mentális egészségügyi problémák területére – hárul most egyre nagyobb figyelem, amelyet még mindig súlyosan megbélyegeznek. A díj ezenkívül a befogadás és a szolidaritás fontos jelzését küldi a civil társadalomnak általában véve, és különösen a fogyatékkal élők világának. A díj arra ösztönöz minket, hogy kitartóan folytassuk úttörő jellegű, a segítségnyújtás alternatív formáit bevonó tevékenységeinket, és ezzel egy olyan ország imázsát közvetíti, amely kiáll a szolidaritás és a társadalmi befogadás mellett, ez pedig egyértelmű megerősítése az Európai Unió értékeinek.