EGSZB info

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) december 13-án öt civil társadalmi szervezetet jutalmazott olyan kiemelkedő projektjeikért, amelyek megerősítik az európai értékeket, ünneplik a számos európai identitás különféleségét, valamint előmozdítják a kulturális örökséget, amely újra közelebb hozza egymáshoz az európai embereket.

A „Danube-Networkers for Europe” (DANET) nevű német nonprofit szervezet „A Duna ízei – a kenyér összeköt minket” című projektje nyerte el a 14 000 eurós első díjat. A négy másik kezdeményezés, a SWANS (Németország), az Ökomúzeum (Olaszország), a Safe Passage (Egyesült Királyság) és a Balkans Beyond Borders (Görögország) egyaránt 9000 eurós díjazásban részesült.

„A kulturális örökség 2018-as európai évében az EGSZB reméli, hogy ez a díj felhívja a figyelmet Európa kulturális gazdagságára és az európai identitások sokféleségére és sokszínűségére. A díj olyan projekteket kíván támogatni, amelyek a sokszínűség révén és arra támaszkodva erősítik az összetartozás és a jelentőségteljesség érzését. Fokozni kívánja annak a számos projektnek a láthatóságát, amelyek Európa-szerte előmozdítják az olyan európai értékeket, mint például az emberi méltóság és az emberi jogok, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség és a jogállamiság. Végül, de nem utolsósorban, a díjjal köszönetet szeretnénk mondani azoknak a szervezeteknek és egyéneknek, akik nap mint nap küzdenek egy olyan Európáért, amely ezeken az értékeken alapul” – mondta el a díjátadó ünnepségen az EGSZB elnöke, Luca Jahier.

A DANET „A Duna ízei – a kenyér összeköt minket” elnevezésű győztes projektje mögött meghúzódó elképzelés, hogy a kenyeret olyan szellemi kulturális örökségként tapasztaltassa meg az emberekkel, amelyen mindnyájan osztoznak, és amely egyesíti őket sokféleségükben. A projekt részeként kenyérsütéssel kapcsolatos tevékenységeket és fesztiválokat szerveznek a Duna menti országokban, összehozva a különböző korú, különböző etnikumokhoz tartozó és különböző szociális háttérrel rendelkező embereket.

Bár a DANET bejegyzett székhelye Németországban található, a szövetség ernyőszervezetként szolgál számos nonprofit oktatási szervezet és szakértő számára a Duna menti országokból, például Ausztriából, Horvátországból, Bulgáriából, Romániából, Szerbiából, Szlovákiából és Magyarországról. Nonprofit szervezetként, amelynek célja az innovatív tanulás és a társadalmi részvétel előmozdítása minden polgár körében, a DANET reméli, hogy a projekt felhívja majd a figyelmet a Duna-régió és Európa közös kulturális gyökereire, és hozzájárul a párbeszéd ösztönzéshez, valamint az Európa különböző generációi és kultúrái közötti kapcsolatok erősítéséhez.

A díj átvételekor a DANET elnöke, Carmen Stadelhofer a következőket mondta: „A kenyér mindig is a közösség és javak közös megosztásának szimbóluma volt. Projektunk segítségével fel akarjuk számolni az akadályokat, és tenni akarunk egy szolidaritáson alapuló, békés Európa érdekében. Alulról felfelé építkezünk, és mindenkit be szeretnénk vonni. Olyan etnikai csoportokat is egybefogunk, akik egyébként nem találkoznának. Összehozzuk az időseket és a fiatalokat, azokat is, akik nehezen találják helyüket a társadalomban. Ez a díj óriási elismerés és megtiszteltetés az ebben a projektben részt vevő számos szervezet és egyén számára.”

A nyertes projekteket bemutató videó itt tekinthető meg.

Egy további nyertes a SWANS kezdeményezés, amely az első ilyen jellegű projekt Németországban. A kezdeményezés mögött önkéntes nők olyan csoportja áll, akik szakmai és vezetői szemináriumokat szerveznek a legtehetségesebb, migrációs és etnikai háttérrel rendelkező női egyetemi hallgatók számára azzal a céllal, hogy segítsék őket a képességeiknek megfelelő munkahely megszerzésében, valamint véget vessenek a munkaerőpiacon velük szemben tapasztalható diszkriminációnak.

Az olaszországi díjnyertes, az Ökomúzeum, az Aria Nuova szociális szövetkezet projektje. A projekt a bentlakásos intézményekben elhelyezett, mentális betegségekkel élőket segíti abban, hogy első kézből megtapasztalják a művészetet és a kultúrát, demonstrálva, hogy a kultúrához való jog egyetemes.

A Safe Passage elnevezésű egyesült királyságbeli szervezet kulturális kampánya, a „80 év eltelt, és a kiskorú menekülteknek még mindig szükségük van biztonságos útvonalra”, úgy szeretné a nyilvánosság nagyobb támogatását megnyerni a legfiatalabb menekültek ügyének számára, hogy a jelenlegi helyzetet a Kindertransport második világháborús tömeges mentőakcióhoz hasonlítja, amelyben brit polgárok a náci üldöztetés elől menekülő gyermekeket fogadtak be. A Safe Passage mindeddig több mint 1500 gyermeknek segített abban, hogy biztonságos és legális úton találjanak menedéket.

A görög nyertes a Balkans Beyond Borders szervezet rövidfilmfesztiválja. A fesztivál, amelyet minden évben más balkáni városban rendeznek meg, filmkészítők munkáját mutatja be a Balkánon innenről és túlról, a művészetet olyan ösztönző erőként használva, amely segít a régió viharos múltjában gyökerező különbségek áthidalásában.

Az EGSZB civil társadalmi díja, amely idén ünnepli fennállásának 10., mérföldkőnek számító évfordulóját, több mint 150 pályázót vonzott nem kevesebb mint 27 uniós tagállamból, ami arról tanúskodik, hogy a civil társadalom az EU minden szegletében óriási lelkesedést mutat az európai értékek és a kulturális örökség népszerűsítése iránt. A díjjal az EGSZB azt reméli, hogy hozzájárulhat a díjazott szervezetek és egyének közösségorientált munkájának ösztönzéséhez.

A díj a „kiváló civil társadalmi kezdeményezéseket” jutalmazza, és minden évben más olyan témát választanak, amely fontos helyet foglal el az EGSZB munkájában. A 2017. évi díjat az olyan innovatív vállalkozásoknak szentelték, amelyek élen járnak a hátrányos helyzetű csoportok munkaerőpiaci integrációjában.

Ha az egységes és békés Európa eszméjét közelebb akarjuk hozni az európai polgárokhoz, akkor szerephez kell juttatnunk az egyszerű embereket – vallja Eva Hrabal, az első díjat elnyert szervezet képviselője.

EGSZB info: Mit jelent ez a díj Önnek és a szervezetüknek?

A Duna ízei: A díj hatalmas elismerést jelent erőfeszítéseinkért, amelyek célja, hogy a Duna menti országokból korosztálytól, etnikai hovatartozástól és szociális háttértől függetlenül összegyűljenek az emberek a kenyér témája körül, és hogy tudatosuljanak bennük közös kulturális gyökereink, amelyek a Duna-régióban és Európában összekötnek bennünket. A díj óriási elismerés és megtiszteltetés az ebben a projektben részt vevő számos szervezet és egyén, és különösen az önkéntesek számára. Nagy lendületet fog adni ahhoz, hogy bővítsük az európai szintű együttműködést, és kiépítsünk egy Európán áthaladó kulturális „kenyérutat”. A díj megerősíti a Duna menti kultúrák közötti baráti kapcsolatokat, másokat is ösztönöz arra, hogy csatlakozzanak tevékenységeinkhez, és segít a koncepció elterjesztésében nemcsak a Duna-régióban, de szerte Európában is, hogy így még több embert köthessünk össze.

Milyen tanácsot adna más szervezeteknek, miként érhetnek el eredményeket az ilyenfajta tevékenységek és programok terén?

Ha az az álmunk, hogy az egységes és békés Európa eszméjét közelebb hozzuk az európai polgárokhoz, akkor szerephez kell juttatnunk az egyszerű embereket – főként pedig hinni kell az álmunkban. Partnereket kell keresni, akik szintén hisznek ebben, illetve pénzügyi támogatást nyújtó szervezetekre és partnerekre is szükség van. Olyan kezdeményezést kell felépíteni, amely egy közös tevékenység révén segít átlépni a nyelvi akadályokon. Az önkénteseket a kezdetektől egyenrangú félként kell kezelni. A kommunikációhoz és az együttműködéshez használjuk a digitális média által nyújtott lehetőségeket! Először kisléptékű projektek keretében kell bizonyítani, siker esetén a hatás lavinaszerű lesz.

Hogyan használják fel a díjjal járó pénzt arra, hogy még jobban segítsenek a közösségnek?

Részben strukturális célra fogjuk felhasználni, részben pedig rendezvények támogatására, hogy több partnert tudjunk bevonni a kulturális „kenyérútba”. Reméljük, hogy a díjnak köszönhetően találunk további szponzorokat is – a nagy projektek ugyanis jelentős finanszírozást igényelnek.

Mit gondol, miként lehet a legjobban biztosítani, hogy az egyes országok megőrizzék kulturális örökségüket és büszkék legyenek rá, eközben pedig a lehető legnagyobb mértékben kihasználják az európai kulturális sokszínűségéből adódó előnyöket?

Fel kell hívni a figyelmet a kulturális hagyományok és a nyelvek sokféleségére, és azt olyan értéknek kell tekinteni, amely gazdagítja közös hazánkat, Európát. Tudatosítani kell az emberekben, hogy nagyon sok közös dolog van mindennapi életünkben – történelmünkben és kultúránkban. Közös tevékenységek révén kell elősegíteni a nyugati, keleti és délkeleti országok lakói közötti kommunikációt és együttműködést, hogy visszaszoruljanak az előítéletek és előtérbe kerüljön az európai tudatosság. Leheljünk életet az európai értékekbe azáltal, hogy innovatív módszereket használva működünk együtt! Legyen külön költségvetés a kisléptékű nemzetközi kulturális projektek számára, és teremtsünk lehetőségeket kisméretű, ám aktív társadalmi szervezetek részvételére! Érezzék magukat otthon az emberek Európában!

A díjjal járó pénzt arra használjuk, hogy még több szárnyaszegett nő végre szárnyalhasson – mondta Martha Dudzinski, a SWANS (hattyúk) elnevezésű szervezet képviselője, amely tehetséges, de hátrányos helyzetű nőket támogat abban, hogy színvonalas oktatáshoz jussanak és így munkájukban nagyobb eséllyel kibontakozhassanak.

EGSZB info: Mit jelent ez a díj Önnek és szervezetének?

SWANS: Az, hogy munkánkat egy ilyen jó hírű díjra, az EGSZB civil társadalmi díjára érdemesítették, valamennyi, bevándorló családból származó nő számára borzasztóan sokat jelent, de különösen azok számára, akik részt vesznek a szemináriumainkon, mert úgy érezhetik, hogy támogatják őket és elismerik az értéküket, és választott útjuk folytatására bátorítja őket.

Milyen tanácsot adna más szervezeteknek, miként érhetnek el eredményeket az ilyenfajta tevékenységek és programok terén?

Ha valaki tenni akar a civil társadalomért, a siker kulcsa a valódi elszántság és motiváció. Mélyen hinnie kell az ügyben, amit támogat, hiszen például a magánszektorral ellentétben itt más motivációra, például pénzre nem számíthat. Ha valaki őszintén elkötelezett az ügy iránt, akkor lelkesedése másokra is átragad, és ez segít a célok megvalósításában.

Hogyan használják fel a díjjal járó pénzt arra, hogy még jobban segítsenek a közösségnek?

A pénzjutalomnak köszönhetően újabb szemináriumokat, sőt, akár egy nagyobb kapcsolatépítő rendezvényt is szervezhetünk a közösségünkben élő fiatal nőknek, hogy összeismerkedhessenek és tapasztalatokat cserélhessenek.

A migránsok integrációját segítő szervezetként, ha tehetnék, milyen jogszabályt léptetnének életbe uniós szinten?

Számos tudományos tanulmány igazolja, hogy a munkaerőpiacon ma egyértelműen előnyt élveznek a fehér férfiak a nőkkel, a színesbőrűekkel és más kisebbségekkel szemben. Ha változtatni szeretnénk ezen a helyzeten és egyenlő esélyeket szeretnénk teremteni, jogi intézkedésekkel ideiglenesen támogatni lehetne ezt a folyamatot. „Vakon” végzett felvételi eljárásokkal és kvótákkal rá lehetne bírni a munkaadókat, hogy a valóban a legalkalmasabb jelöltet igyekezzenek kiválasztani; megtanulnának maguk is vonzóvá válni és megnyerni a különböző hátterű alkalmazottakat, akiket mindeddig figyelmen kívül hagytak. Az ilyen intézkedések, akárcsak a pozitív diszkrimináció esetében azonban mindig felmerül a legitimáció kérdése, mert ki akarná, hogy képesítései felett szemet hunyva „díszmigránsnak” vagy „kvótanőnek” tartsák? De azt a mentalitást, mely szerint a kisebbségek képzetlenek, csak akkor tudjuk száműzni, ha elismerjük, hogy a munkaerőpiacon ma elsősorban nem a képzettség számít, hanem a fehér férfiak dominálta, bevett struktúrák újratermelése. Minél előbb határozzák el a munkaadók, hogy felülemelkednek tudat alatti elfogultságukon, annál előbb kezdhet mindenki hinni abban, hogy megéri keményen dolgozni és képesítést szerezni.

„Ecomuseo” című projektjén keresztül az Aria Nuova szövetkezet az értelmi fogyatékossággal élőket segíti abban, hogy megtapasztalják a kulturális örökség élményét, rámutatva arra, hogy a kultúrához való jog egyetemes. Azáltal, hogy lehetővé teszi számukra a kulturális örökség helyszíneihez való hozzáférést, és később azt, hogy interaktív műhelyekben kifejezzék megtapasztalt esztétikai élményeiket, a kezdeményezés csökkenti a fogyatékkal élők elszigeteltségének érzését. A díj a befogadás és a szolidaritás fontos jelzését küldi a civil társadalomnak általában véve, és különösen a fogyatékkal élők világának – fejti ki Vincenzo Griffo, a Nuova Aria munkatársa.

EGSZB info: Mit jelent ez a díj Önnek és szervezetének?

Aria Nuova: Ez a díj annak a folyamatnak a betetőzése, amelyben meggyőződéssel hiszünk, és amely lehetővé teszi számunkra, hogy a pszichiátriai gondozás alatt állók számára a rehabilitáció innovatív formáit próbálhassuk ki, gondoskodva arról, hogy kulturális és esztétikai tevékenységekhez férhessenek hozzá, és részt is vehessenek ezekben, mivel ez alapvető tapasztalat minden egyén személyes fejlődése szempontjából.

Milyen tanácsot adna más szervezeteknek, miként érhetnek el eredményeket az ilyenfajta tevékenységek és programok terén?

Azt tanácsolnám más szervezeteknek, hogy ösztönözzenek minden olyan projektet, amely a nyilvánosság figyelmének felkeltésére irányul, hogy mindenki megtapasztalhassa egy teljes mértékben befogadó kulturális örökség értékét.

Hogyan használják fel a díjjal járó pénzt arra, hogy még jobban segítsenek a közösségnek?

Büszkék vagyunk az elismerésre, amelyben részesülhettünk, és a finanszírozási forrásokat arra fogjuk majd felhasználni, hogy növeljük az Ecomuseo projekttel kapcsolatos projektek és kezdeményezések számát. Azt tervezzük, hogy még több pszichiátriai rehabilitációs központot bevonunk a kezdeményezésbe, a végső cél pedig annak biztosítása, hogy a teljes nyilvánosság tudatában legyen annak, milyen fontos, hogy a kulturális örökséget mindenki számára hozzáférhetőbbé tegyük.

Olaszországban a fogyatékkal élők szociális védelmére rendelkezésre álló forrásokat két év (2018–2019) alatt 10 millió euróval csökkentették, és a „ha mi már nem leszünk” („Dopo di noi”) törvény, amely gondoskodik a szociális védelemről, ha a család már nem képes az érintettek ellátására, a jelek szerint csak négy régióban működik. Ebben a kontextusban mit jelent a díj az Ön számára?

Az EGSZB által nyújtott elismerés még jelentősebbnek tűnik, ha megnézzük az olasz jogi keretet, amely még most sem fordít kellő figyelmet a fogyatékkal élők szükségleteire, és sok kívánnivalót hagy maga után védelmüket illetően. Egy ilyenfajta joghézag a jelenlegi és különösen az utóbbi évek szociális helyzetére való tekintettel teljességgel elfogadhatatlan. Égető szükség van arra, hogy az intézmények nagyobb figyelmet fordítsanak az egyértelműen alapvető emberi jogokként meghatározható szükségletekre, ahogyan azt az olasz alkotmány és az uniós jogszabályok is rögzítik.

Az a tény, hogy ez a díj ilyen nagy elismerésnek örvend, azt mutatja, hogy egy olyan területre – a mentális egészségügyi problémák területére – hárul most egyre nagyobb figyelem, amelyet még mindig súlyosan megbélyegeznek. A díj ezenkívül a befogadás és a szolidaritás fontos jelzését küldi a civil társadalomnak általában véve, és különösen a fogyatékkal élők világának. A díj arra ösztönöz minket, hogy kitartóan folytassuk úttörő jellegű, a segítségnyújtás alternatív formáit bevonó tevékenységeinket, és ezzel egy olyan ország imázsát közvetíti, amely kiáll a szolidaritás és a társadalmi befogadás mellett, ez pedig egyértelmű megerősítése az Európai Unió értékeinek.

A Balkán határok nélkül szervezet (Balkans Beyond Borders) a filmfesztiválja keretében próbálja összehozni a Balkán minden részéből a fiatalokat, hogy egymás kultúrájának jobb megismerésével túl lehessen lépni a térség viharos múltján. „Bármilyen változást akarunk is elérni, az csak a fiatalok bevonásával sikerülhet, és az ő érdeküket szolgálja” – fogalmaz Veroniki Krikoni, a szervezet egyik alapítója.

EGSZB info: Mit jelent ez a díj Önnek és szervezetének?

Balkán határok nélkül: Szervezetünk 2019-ben ünnepli fennállásának 10. évfordulóját, és ez a díj, amellett hogy jelentős lendületet ad munkánknak, szimbolikus jelentőségű is. Az, hogy mi is az EGSZB díjazottai között lehetünk, tízéves munkánk elismerését jelenti. A díjnak köszönhetően lendületet kap a fesztivál, és így kibővülhet munkája és feladatköre, nagyobb ismertségre tesz szert Európa több pontján is: kulturális rendezvények keretében konkrét megjelenésekkel, illetve internetes platformunk révén elektronikusan is. A fő szempont, hogy a művészet segítségével elmélyítsük a párbeszédet a felek között. A díj révén jobban össze tudjuk fogni a szervezet közösségét is, speciális továbbképzéseket indíthatunk innovatív témákról és technikákról, valamint konkrét platformot biztosíthatunk a közös európai értékeinket, identitásainkat és örökségünket magában foglaló közös európai térség létrejöttéhez.

Milyen tanácsot adna más szervezeteknek, miként érhetnek el eredményeket az ilyenfajta tevékenységek és programok terén?

Két dolgot említenék: egyrészt azt, hogy tartsanak ki, ne engedjenek a céljaikból és módszeresen végezzék munkájukat, másrészt pedig azt, hogy a legfontosabb a nyitottság. Együtt erősebbek vagyunk. Próbálják megtalálni a jövőképüknek és küldetésüknek megfelelő partnereket, akik további ismereteket nyújthatnak számukra és segíthetik őket munkájuk tökéletesítésében.

Hogyan használják fel a díjjal járó pénzt arra, hogy még jobban segítsenek a közösségnek?

Szervezetünk a megosztás ötletére összpontosít, amely az idei fesztiválunk témája is: ötletek, kultúrák, forrásaink megosztása mindazokkal, akiknek szükségük van rá. A díjjal járó pénz tehát lehetővé teszi majd számunkra, hogy több emberrel osszuk meg a jobb Európára irányuló álmunkat, még inkább a fiatalabb generációkra összpontosítva. Ne feledjük ugyanis, hogy ha valami változik, akkor az a fiataloknak köszönhető (és az ő hasznukra válik).

A Balkans Beyond Borders a fiatalokra összpontosít, de mi a helyzet az idősebb generációkkal, akik körében a háború mélyebb sebeket okozott? Rájuk nézve is működik ez a megközelítés?

Ez egy olyan kihívás, amellyel mindenképpen foglalkoznunk kell. A fiatalok jelentik Európa jövőjét, az idősebb generációk pedig azok, akik a háborús sebeket elszenvedték. Az azonban, hogy lehetőséget adunk a fiatalabb generációk számára arra, hogy hallassák hangjukat, átgondolhassák múltjukat és szabadon alakíthassák a jövőt, az idősebbekre nézve is hozzáadott értékkel bírhat. A kulturális örökség európai évének mottója: „ahol a múlt találkozik a jövővel” – mi éppen ezt próbáljuk megvalósítani a különböző korok közötti szakadék áthidalásával, valamint azzal, hogy a fiatalokban rejlő erőt felhasználva próbáljuk megszólítani az idősebb generációkat. 

A brit szervezet, amely azért küzd, hogy a menekült gyermekek biztonságos és legális útvonalakon juthassanak be az Egyesült Királyságba, a nyereményalapját annak a célnak az elérése érdekében használja fel, hogy 10 év alatt 10 000 gyermeket helyezhessen biztonságba – fejti ki Charlotte Morris, a szervezet kommunikációs és fejlesztési vezetője az EGSZB infónak.

EGSZB info: Mit jelent ez a díj Önnek és szervezetének?

Safe Passage: A díj azt a határozott elkötelezettségünket jutalmazza, amellyel az emberi méltóságot és az emberi jogokat állítjuk tevékenységünk középpontjába. Ezek olyan értékek, amelyeket Európa-szerte sokan vallanak, és amelyek a jövőbeni bizonytalanságok ellenére is fennmaradnak.

Milyen tanácsot adna más szervezeteknek, miként érhetnek el eredményeket az ilyenfajta tevékenységek és programok terén?

A Safe Passage-nél elkötelezettek vagyunk aziránt, hogy biztonságos és legális útvonalakat nyissunk a menekültek számára. Csapatunk és partnereink „egyszerűen csak csináljuk” hozzáállása és az, hogy kis szervezet vagyunk, szintén előnyt jelent.

Hogyan használják fel a díjjal járó pénzt arra, hogy még jobban segítsenek a közösségnek?

Ez a díj segíteni fog minket abban, hogy folytassuk arra irányuló kampányunkat, hogy több menekült gyermek számára biztosíthassuk a biztonságos átkelést, különös tekintettel az alábbiakra:

ELSŐSORBAN a menekült gyermekek európai családegyesítéshez fűződő jogának védelmére az Egyesült Királyságban, napjainkban és a brexit után;

MÁSODSORBAN kampányunk folytatására, mellyel biztosítani szeretnénk az Egyesült Királyság kormányának arra vonatkozó kötelezettségvállalását, hogy 10 000 menekült gyermeket helyez biztonságba az elkövetkező 10 év során;

és HARMADSORBAN pozitív változást szeretnénk elérni abban, ahogyan a közvélemény a Nagy-Britannia által a menekülteknek nyújtott védelemre tekint, illetve változást szeretnénk elérni tágabb értelemben véve egész Európa hozzáállásában.

A brexit hogyan befolyásolja majd az Önök munkáját?

Vannak terveink arra vonatkozóan, hogy ne befolyásolja működésünket. A brexitről szóló törvénytervezet módosítását szorgalmaztuk annak érdekében, hogy a menekült gyermekek számára a brexit után is lehetőség nyíljon a családegyesítésre az Egyesült Királyságban. Folytatjuk munkánkat, melynek célja, hogy a menekültek családegyesítése Európa-szerte megvalósuljon.