A civil társadalomnak vezető szerepet kell vállalnia az európai értékek megőrzésében, melyeket jelenleg veszély fenyeget

Tizenkét felszólaló, 12 különböző uniós országból – köztük újságírók és tudományos szakemberek – vett részt az EGSZB 12. civil társadalmi médiaszemináriumán, melyet Kiállás az európai értékek mellett címmel Athénben rendeztek meg november 22–23-án.

Az EGSZB elnöke, Luca Jahier emlékeztette a résztvevőket, hogy az európai értékek fontosak a mindennapi emberek – munkaadók és munkavállalók, fiatalok és idősek, munkanélküliek és más speciális helyzetben lévő személyek, migránsok és egyéb kisebbségek – számára. „Ami egyértelmű számomra, az az, hogy az európai értékeknek fenn kell maradniuk az illiberalizmus és bármely más romboló tényezővel szemben, hiszen értékeink tették Európát jobb hellyé.” Luca Jahier elnöksége jelmondatának a „rEUnaissance”-t választotta, hiszen ahogy fogalmazott „hinnünk kell Európában – nincs jobb megoldás, mint együtt dolgozni egy fenntartható és virágzó Európáért”.

Az EGSZB kommunikációért felelős alelnöke, Isabel Cano, aki egyben a rendezvény házigazdája is volt, utalt a Szerződésekben rögzített európai értékekre: „Az Unió célja a béke, az általa vallott értékek és népei jólétének előmozdítása. Ugyanakkor fel kell magunknak tenni a kérdést: elég komolyan vettük-e ezeket a kötelezettségeket? Teszünk-e eleget a társadalmi és az európai kohézióért? Teszünk-e eleget az egyenlőség előmozdításáért és azért, hogy fiataljaink valódi kilátásokkal tekinthessenek a jövőre, és hogy az emberek mindennapi élete könnyebb legyen? Elég erős-e a tagállamok közötti szolidaritás? Mivel a legtöbb fenti kérdésre nem lehet egyértelmű igennel válaszolni, azt a kérdést is fel kell magunknak tenni, hogy vajon mindig tudatában vagyunk-e ezeknek az értékeknek, figyelembe vesszük-e őket politikai vitáink és döntéseink során.

Giorgosz Katrougkalosz európai ügyekért felelős görög miniszter utalt arra, hogy a migránsok lettek a modern kori bűnbakok a demagógok számára, akik így igyekszenek elterelni a figyelmet a mai európai társadalom valós problémáiról, vagyis a megszorító politikákról és az egyre növekvő egyenlőtlenségről, amely a gazdagokat még gazdagabbá, a szegényeket még szegényebbé teszi. „Az 1960-as években az 1 millió eurónak megfelelő jövedelemre vonatkozó legmagasabb adókulcs 60% volt, míg ma 30%. Ez lehetetlenné teszi, hogy a jóléti állam fenntartsa társadalmi struktúráit” – mondta Giorgosz KATROUGKALOSZ.

Az elkövetkező hetekben jelentés készül a főbb következtetésekről, melyet közzétesznek az EGSZB honlapján. (sma)