EGSZB info

Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke az EGSZB decemberi plenáris ülésén a jogállamiságról és a fenntartható Európáról beszélt.

„Arra kell törekednünk, hogy új jövőt teremtsünk Európa számára – ezt neveztük el rEUneszánsznak. Polgáraink támogatását csak akkor érdemelhetjük ki, ha a kockázatok helyett a lehetőségekre összpontosítunk” – szögezte le Luca Jahier EGSZB-elnök a vita bevezetőjében.

Beszédében Frans Timmermans megjegyezte, hogy a jogállamiság az Európai Unió alapköve, és óva intett a visszalépésektől. „Olyan autokratikus tendenciákat láthatunk, ahol a demokrácia a jogállamiság ellen fordul, és a kormányok a közelmúltbeli választásokon szerzett többséget az igazságszolgáltatás függetlenségének aláásására használják” – mondta. Elítélte azt a törvényt, amelyet nemrégiben fogadtak el Magyarországon szakszervezeti konzultáció nélkül, és amelynek értelmében a munkavállalóktól évente akár 400 túlóra teljesítését lehet kérni. Komoly aggodalmának adott hangot amiatt is, hogy Lengyelország megpróbálta megtiltani jogászainak, hogy kétséges esetekben iránymutatást kérjenek az Európai Unió Bíróságától.

A civil társadalom bevonása a fenntartható Európa felé való átmenetbe

A fenntarthatósággal kapcsolatban Frans Timmermans megköszönte az EGSZB fontos szerepvállalását abban a többszereplős platformban, amely modellként szolgálhat a civil társadalom későbbi bevonásához például az energetikai átállással, a műanyagokkal, az adózással, a szociális védelemmel vagy az egyenlőtlenségekkel foglalkozó platformok munkájába – azaz minden olyan területen, ahol intenzívebb párbeszédre van szükség. „Konszenzusra jutottunk, vannak sikerek, de még sok a teendő” – zárta szavait Frans Timmermans.

A társadalmi fenntarthatóság legfontosabb eszközei: adózás és a szociális pillér

A következő Európai Bizottságnak részletes programot kell majd kidolgoznia, amely biztosítja, hogy a nagyvállalatok ott fizessenek adót, ahol a nyereségüket termelik. A tagállamokat pedig sürgetni kell, hogy foglalkozzanak a szociális pillérrel.

„Integrálnunk kell a társadalmi fenntarthatóságot” – hangsúlyozta Frans Timmermans. „Ahogy nő az egyenlőtlenség, sajnos túlságosan sokan hátrafelé tekintenek, pedig – bár a múltból sokat tanulhatunk – a jövőt nem szabad a múltban keresnünk” – tette hozzá, majd Jean Jaurès szavaival búcsúzott: „A folyó úgy marad hű forrásához, ha a tengerbe ömlik”. (sma)

2018. december 13-án az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) saját kezdeményezésű véleményt fogadott el a bevándorlás és az integráció elmaradásának költségeiről, mely azt vizsgálja, hogy a bevándorlás és a migránsok integrációja milyen hatást gyakorol az uniós társadalom mindennapi életére.

„Változtatnunk kell azon, ahogy az Unióban a migrációról beszélünk. Hozzunk fel végre valódi érveket!” – mondta Pavel Trantina, a vélemény előadója. Hangsúlyozta, hogy a mendemondákat leginkább tényekre alapuló érvekkel lehet megcáfolni.

A vélemény kifejti, hogy bevándorlás nélkül Európában hanyatlana a mezőgazdasági termelés, iparágak omlanának össze, munkaerőpiaci feszültségek alakulnának ki, fenntarthatatlanná válna a szociális és nyugdíjrendszer, fokozódna a vidéki területek elnéptelenedése és ellehetetlenülne a társadalmi kohézió.

A migráció azonban csak akkor működhet jól, ha a migránsok megfelelően beilleszkednek a befogadó társadalomba. Véleményében az EGSZB az alábbi kockázatokat és költségeket nevezi meg arra az esetre, ha a migránsok nem illeszkednek be: a migránsok képesítéseinek el nem ismerése és a be nem jelentett munkavégzés jelentős növekedése, a szolgáltatásokhoz való egyenlőtlen és nem megfelelő hozzáférés, fizikai szegregáció, amely végső soron gettósodáshoz vezethet, a bűnözés növekedése, a rasszizmus és az idegengyűlölet terjedése és a szélsőséges ideológiák támogatottságának erősödése (mind a migránsközösségekben, mind a befogadó társadalomban).

Az EGSZB hangsúlyozza, hogy „a jövőbeni költségekkel, problémákkal és feszültségekkel szembeni legjobb biztosíték a migránsok integrációjába történő befektetés”.

José Antonio Moreno Díaz, a vélemény társelőadója hozzáteszi: „Fontos, hogy a társadalmi vitában minél több valós érvet és adatot hozzunk fel, hogy ellensúlyozzuk a migrációval kapcsolatos álhíreket és sztereotípiákat. Mutassuk meg az uniós társadalmaknak, hogy a bevándorlóktól mit kapnak már most is, és mit várhatnak még tőlük a közeljövőben. Ez közös feladatunk, azaz valamennyi civil társadalmi szektornak ki kell vennie belőle a részét.”

A biztonságos, rendezett és szabályos migrációra vonatkozó, a marokkói Marrákesben elfogadott globális megállapodás megerősíti az EGSZB tagállamokhoz intézett azon kérését, hogy a migrációval a jelentőségéhez méltóan foglalkozzanak. Nem szabad hagyni, hogy a szélsőséges erők elérjék, hogy a migrációra problémaként tekintsünk: a migráció erőforrás, és a tagállamok dolga, hogy így is kezeljék. (ddl)

Tizenkét felszólaló, 12 különböző uniós országból – köztük újságírók és tudományos szakemberek – vett részt az EGSZB 12. civil társadalmi médiaszemináriumán, melyet Kiállás az európai értékek mellett címmel Athénben rendeztek meg november 22–23-án.

Az EGSZB elnöke, Luca Jahier emlékeztette a résztvevőket, hogy az európai értékek fontosak a mindennapi emberek – munkaadók és munkavállalók, fiatalok és idősek, munkanélküliek és más speciális helyzetben lévő személyek, migránsok és egyéb kisebbségek – számára. „Ami egyértelmű számomra, az az, hogy az európai értékeknek fenn kell maradniuk az illiberalizmus és bármely más romboló tényezővel szemben, hiszen értékeink tették Európát jobb hellyé.” Luca Jahier elnöksége jelmondatának a „rEUnaissance”-t választotta, hiszen ahogy fogalmazott „hinnünk kell Európában – nincs jobb megoldás, mint együtt dolgozni egy fenntartható és virágzó Európáért”.

Az EGSZB kommunikációért felelős alelnöke, Isabel Cano, aki egyben a rendezvény házigazdája is volt, utalt a Szerződésekben rögzített európai értékekre: „Az Unió célja a béke, az általa vallott értékek és népei jólétének előmozdítása. Ugyanakkor fel kell magunknak tenni a kérdést: elég komolyan vettük-e ezeket a kötelezettségeket? Teszünk-e eleget a társadalmi és az európai kohézióért? Teszünk-e eleget az egyenlőség előmozdításáért és azért, hogy fiataljaink valódi kilátásokkal tekinthessenek a jövőre, és hogy az emberek mindennapi élete könnyebb legyen? Elég erős-e a tagállamok közötti szolidaritás? Mivel a legtöbb fenti kérdésre nem lehet egyértelmű igennel válaszolni, azt a kérdést is fel kell magunknak tenni, hogy vajon mindig tudatában vagyunk-e ezeknek az értékeknek, figyelembe vesszük-e őket politikai vitáink és döntéseink során.

Giorgosz Katrougkalosz európai ügyekért felelős görög miniszter utalt arra, hogy a migránsok lettek a modern kori bűnbakok a demagógok számára, akik így igyekszenek elterelni a figyelmet a mai európai társadalom valós problémáiról, vagyis a megszorító politikákról és az egyre növekvő egyenlőtlenségről, amely a gazdagokat még gazdagabbá, a szegényeket még szegényebbé teszi. „Az 1960-as években az 1 millió eurónak megfelelő jövedelemre vonatkozó legmagasabb adókulcs 60% volt, míg ma 30%. Ez lehetetlenné teszi, hogy a jóléti állam fenntartsa társadalmi struktúráit” – mondta Giorgosz KATROUGKALOSZ.

Az elkövetkező hetekben jelentés készül a főbb következtetésekről, melyet közzétesznek az EGSZB honlapján. (sma)

Az EU kulcsszereplő az éghajlatváltozás elleni küzdelemben tett nemzeti és regionális erőfeszítések koordinálása és finanszírozása terén. Globálisan támogatja az éghajlatvédelemmel kapcsolatos, alulról felfelé irányuló kezdeményezéseket, de Európában ennél sokkal többet is lehet tenni. A nem állami szereplők éghajlatváltozás elleni küzdelmet célzó finanszírozáshoz való hozzájutásának megkönnyítése című véleményben, melyet Cillian Lohan dolgozott ki, az EGSZB azokat a problémákat tárja fel, amelyekkel különböző csoportok szembesülnek az éghajlatvédelmet célzó projektjeik finanszírozása terén, valamint lehetséges megoldásokat javasol.

Az éghajlatváltozás elleni küzdelmet nyilvánvalóan nem nyerhetjük meg, ha egyrészt finanszírozást biztosítunk ugyan az éghajlatvédelemhez, másrészt azonban még mindig az éghajlatra nézve ártalmas tevékenységeket segítünk elő, például a fosszilis alapú energiaforrások támogatása révén. Kulcsfontosságú, hogy minden magán- és közberuházás esetében megvizsgáljuk az éghajlatra gyakorolt hatásukat.

Első lépésként az EGSZB egy klímafinanszírozási fórum létrehozását javasolja a legfőbb érdekelt felek részvételével, akik azonosíthatják az akadályokat, megoldásokat dolgozhatnak ki, valamint rámutathatnak, melyek a leghatékonyabb mechanizmusok a kisléptékű alulról felfelé szerveződő projektek finanszírozási forrásainak minél jobb elosztásához. „A klímafinanszírozásra olyan eszközként kell tekintenünk, amely hozzájárul ahhoz, hogy az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák a hétköznapi emberek számára is elérhetővé és megfizethetővé váljanak” – mondta el Cillian Lohan.

„A legfontosabb, hogy az éghajlatfinanszírozást arra használjuk, hogy választási lehetőségeket nyújtsunk a polgárok számára, hogy ezáltal a hétköznapi emberek kihasználhassák az alacsony szén-dioxid-kibocsátású társadalom előnyeit, és ne kényszerüljenek az átállás költségeinek megfizetésére” – emelte ki az előadó. Az EGSZB megismétli azt a követelését, hogy az uniós kiadások legalább 40%-a járuljon hozzá az éghajlat-politikai célkitűzések eléréséhez, valamint hogy vezessék ki a fosszilis tüzelőanyagok támogatását. (sma)

Az uniós környezetvédelmi jogszabályok alacsony szintű, szétforgácsolt és nem egységes tagállami végrehajtása miatt meginoghat az emberek bizalma az ilyen jogszabályok hatékonysága iránt. Az EU-nak és a tagállamoknak is prioritásként kell tehát kezelni ezek megfelelő végrehajtását.

Az EGSZB A levegőminőségre, a vízre és a hulladékra vonatkozó uniós környezetvédelmi jogszabályok végrehajtása címmel jelentést készített az Európai Parlament számára. Ebben ajánlásokat fogalmazott meg azzal kapcsolatban, hogy miként lehet helyi szinten orvosolni a hiányosságokat, illetve a végrehajtásban fennakadásokat okozó esetleges joghézagokat.

Az EGSZB szerint az Európai Bizottságnak jogszabályok javaslása mellett segítséget is kellene nyújtania ezek alkalmazásához, illetve azzal is foglalkoznia kellene, hogy miért nem tartják be a szabályokat – akár megalkuvásról, akár a politikai akarat hiányáról van szó. „A környezetvédelmi szabályok jobb betartatására irányuló stratégia nem épülhet kizárólag puha intézkedésekre” – hangsúlyozta az előadó, Arnaud Schwartz. „Hatékonyabb jogérvényesítési mechanizmusokra is szükség van.”

Emellett az EU-nak rendszerszinten kell garantálnia, hogy a harmadik országokból behozott áruk is megfeleljenek az uniós szociális és környezeti előírásoknak. „Az EU csak akkor tudja növelni és elmélyíteni az emberek – legyen szó termelőkről vagy éppen fogyasztókról – ezzel kapcsolatos bizalmát, ha maga is szigorú normákat követ és ugyanezt várja el kereskedelmi partnereitől” – fogalmazott Arnaud Schwartz.

Az előadó az Európai Parlament Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottságának (ENVI) 2019. január 22-i ülésén ismerteti majd a jelentést. (sma)

Az EGSZB üdvözli az Európai Bizottságnak a Pénzügyi Felügyeletek Európai Rendszere olyan irányú módosítását célzó javaslatát, hogy az hatékonyabban tudjon fellépni az EU bank- és pénzügyi szektorában a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás ellen, azonban átfogóbb intézkedéseket tart szükségesnek.

Az EGSZB álláspontja szerint ezek a problémák egyre nagyobb veszélyt jelentenek az egész ágazat stabilitása, biztonsága és intézményeinek hírneve szempontjából. Kiemelten fontos ezért, hogy további intézkedésekre is sor kerüljön.

„Az egymást követő új bankbotrányok megmutatták, hogy a jogszabályi keret korábbi korrekciói nem erősítették meg olyan mértékben a szabályozást, hogy az képes legyen kezelni a rohamos technológiai változást és azokat a pénzügyi innovációkat, amelyek új eszközöket adnak a bűnelkövetők kezébe ahhoz, hogy bűncselekmények elkövetése formájában éljenek vissza a rendszerrel. Üdvözöljük ezért, hogy az Európai Bizottság eltökélten választ kíván keresni erre a problémára” jelentette ki Petr Zahradník, a tárgyban készült vélemény előadója.

Az új intézkedések lépésről lépésre történő végrehajtására vonatkozó javasolt megközelítés előnyös volna, de az Európai Bizottság javaslata nem megy eléggé messzire, emellett több tényezőt – például az Európai Bankhatóság (EBH) pontos mandátumát – is tisztázni kellene. A probléma hatékony kezeléséhez átfogóbb intézkedésekre lenne szükség.

Az EGSZB azt is hangsúlyozza, hogy a felügyeleti szervek közötti koordináció erősítése és az eljárások racionalizálása mellett arra is szükség van, hogy a műveleteket egyeztessék a többi érintett féllel.

„Ez a probléma a harmadik országok vonatkozásában egyre jelentősebbé válik” – jelentette ki Petr Zahradník. „Arra ösztönözzük az Európai Bizottságot, hogy határozza meg pontosabban az EBH és a többi – uniós, tagállami, illetve különösen harmadik országbeli – felügyeleti hatóság közötti együttműködésre vonatkozó új viszonyok részleteit.”

Végül pedig a belső és a külső kommunikációnak is hatékonyabbnak kell lennie. A külső kommunikáció javításának megelőző hatása lehet. (jk)

Bár az Ipar 4.0 fogalma még mindig viszonylag új koncepció, több szakértő már az ötödik ipari forradalomról beszél, amely az emberek és a gépek közötti együttműködés és interakció új paradigmáját teremti meg. Ez az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) keretében működő Ipari Szerkezetváltás Konzultatív Bizottsága által az Ipar 5.0 témakörében november 22-én szervezett konferencia egyik fő következtetése.

Francisco Jaime Quesado, az innováció és a verseny szakértője szerint a kulcsszó a „coopetition”, azaz az emberek és a robotok közötti verseny és együttműködés keveréke lesz, amely ezt az új korszakot jellemzi majd. Martin Ciupa, a Mindmaze informatikai igazgatója ugyanebben a szellemben kijelentette, hogy az emberiségnek új szerepet kell találnia magának: „Ez kihívást fog jelenteni, de nem feltétlenül negatív irányban: a robotok robotoknak való munkát, az emberek embereknek való munkát fognak végezni”.

Más előadók is megemlítették az új ipari forradalom társadalmi és etikai kockázatait, ugyanakkor általános egyetértés volt arról, hogy az Ipar 5.0 egy jó lehetőség, amennyiben az etikai kérdéseket figyelembe veszik. Ian Cronin, a Világgazdasági Fórum projektvezetője a kormányok szerepét hangsúlyozta a társadalmi hatás értékelésében, és kijelentette, hogy „Európa meghatározó szerepet játszik abban, hogy az Ipar 5.0 emberi dimenziót kapjon”.

Lucie Studničná, a CCMI elnöke a konferencia zárásakor egy új szociális szerződést szorgalmazott a növekvő egyenlőtlenségek veszélyének ellensúlyozására: „Lesznek nyertesek és vesztesek, de gondoskodnunk kell arról, hogy senkit se hagyjunk figyelmen kívül, hogy csökkenteni tudjuk a negatív következményeket”. (dgf)

Románia 2019 első felében veszi át az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztjét, egy olyan időszakban, amikor számos kulcsfontosságú téma szerepel az EU napirendjén: az Európa jövőjéről folytatott vita, amelynek fénypontja a nagyszebeni csúcstalálkozó lesz, az új többéves pénzügyi keret, a brexit és – végül, de egyáltalán nem utolsósorban – a 2019-es európai választások.

Ezenkívül román szakértőknek tető alá kell hozniuk azokat a tárgyalásokat is, amelyek több tucat, jelenleg az Európai Parlament és a Tanács által megvitatott jogalkotási ügyirattal kapcsolatban folynak, hogy még a jelenlegi hivatali időszak vége előtt lezárjanak valamennyi függőben lévő ügyet. Ezt rekordidő alatt kell megvalósítani, mivel az Európai Parlament 2019. április 18. után már nem ül össze.

A román elnökség mottója: „A kohézió, egy közös európai érték”.

A román elnökség prioritásai, amelyekről egy széles körű konzultációt követően állapodtak meg, a következők lesznek:

• A konvergencia Európája: növekedés, kohézió, versenyképesség és konnektivitás
• Egy biztonságosabb Európa
• Európa, egy erősebb globális szereplő
• A közös értékek Európája

Az EGSZB számos vélemény révén hozzájárul majd az elnökség tevékenységéhez és vitáihoz. Az elnökség különös érdeklődéssel figyeli a civil társadalom következő témákkal kapcsolatos nézeteit és hozzájárulását:

• Az EU jövője: eredmények felmutatása a polgárok számára és az európai értékek megőrzése
• A szociális vállalkozások hozzájárulása az európai kohézió erősítéséhez és egy demokratikusabb Európa kialakításához
• Az európai jótékonyságban rejlő lehetőségek kiaknázása
• Az uniós ismeretek oktatásának előnyei
• A kohéziós politika jövője
• Hogyan segítenek a makrorégiók és a transznacionális klaszterek a gazdasági konvergencia és a versenyképesség ösztönzésében?

Ezek a témák tanúbizonyságot tesznek arról, hogy Románia a polgárokat szeretné elnökségének középpontjába állítani, és az uniós intézmények és a civil társadalom közötti hídként az EGSZB csak üdvözölni tudja ezt a lépést. (ad)

Az EGSZB Munkaadók csoportjának cikke

Európa 370 milliárd eurót veszít évente a nemek közötti foglalkoztatási különbség miatt. Mi több, statisztikailag bizonyított tény, hogy a nemi szempontból vegyesebb összetételű igazgatótanáccsal rendelkező cégek jobb eredményeket produkálnak. Akkor miért kellene további 217 év a nemek közötti gazdasági szakadék globális szintű megszüntetéséhez, ahogyan azt a Világgazdasági Fórum véli? December 17-én az üzleti és a politika élet, valamint az NGO-k magas rangú felszólalói találkoztak a Munkaadók csoportjának tagjaival, hogy megvitassák, miként lehetne kihasználni azt a hatalmas potenciált, amelyet a nők nyújthatnak az európai gazdaságnak.

Két vitapanel vizsgálta meg, hogy mi szükséges a nők politikai és gazdasági szerepvállalásához Európában, és az alábbi következtetésekre jutott:

• Példaképekre van szükség, akik megmutatják a nőknek, miként lehetnek sikeresek vezető pozíciókban és a hagyományosan férfiorientált ágazatokban.
• A nemek szempontját érvényesítő befektetés (gender-lens investing) célja a pénzügyi megtérüléssel párhuzamosan a nemek közötti egyenlőség előmozdítása. Az ilyen befektetések támogatása elősegítheti a nők üzleti szerepvállalását. Emellett hangsúlyozni kellene a női befektetők szerepét.
• Nagyobb átláthatóságra és több adatra van szükség a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatban. Az Equileap Gender Equality Global Report és a European Women on Boards – Ethics & Boards European Gender Diversity Index (GDI) segít e probléma kezelésében.
• Jelenleg kevés nő vesz részt finanszírozási projektekben. Javíthatna a helyzeten, ha befektetési alapokat hoznának létre nők számára, vagy ha a meglévő alapokat a nők bevonására összpontosítanák.
• Nagy szükség van a hálózatépítésre és a legjobb gyakorlatok megosztására, ugyanakkor a jelenlegi uniós kezdeményezések esetében ez időnként nehézségekbe ütközik helyi szinten.

Violeta Jelic, a konferencia elnökeként összefoglalta az ülés következtetéseit, és kiemelte, hogy a következtetések nagy száma és eltérő jellege azt mutatja, hogy továbbra is sok megvitatásra érdemes téma van. A cél azonban egyértelmű volt: a nők forradalmi erejének kihasználása az európai gazdaság erősítésére. Ahogy Rick Zednik, a rendezvény egyik vezérszónoka fogalmazott: „A nemek közötti megkülönböztetés miatt túlságosan hosszú ideje nem tudjuk kihasználni teljes potenciálunkat – az erre való vakság a lehetőségekre való vakságot jelenti.” (lj)

Az EGSZB Munkavállalók csoportjának cikke

A migránsok nemzetközi napja december 18-án alkalmat kínál arra, hogy újra átgondoljuk ezt a fogalmat, abból kiindulva, hogy a migráció az emberi társadalmak természetes velejárója.

Az ILO egyik új keletű jelentése szerint a migráns munkavállalók száma globálisan 164 millióra tehető, és 87%-uk a legproduktívabb korcsoporthoz tartozik. Ez arra utal, hogy egyes származási országok elvesztik gazdaságilag aktív népességük legproduktívabb részét.

A Munkavállalók csoportja osztja az ILO-nak azt az elképzelését, hogy a nemzetközi munkaerő-migráció politikai prioritás: globális fellépésre van szükség ahhoz, hogy a származási országok, a célországok és különösen maguk a migráns munkavállalók érdekében cselekedjünk. Ezért üdvözli a biztonságos, rendezett és szabályos migrációra vonatkozó globális ENSZ-megállapodás nemrégiben megtörtént aláírását.

A Munkavállalók csoportja aggodalmát fejezi ki a migránsokkal szemben tanúsított fokozódó ellenségesség miatt. A civil társadalom szereplői, akik gyakran az elsők között segítenek a kormányok mulasztásainak bepótlásában a migránsok integrációjának megkönnyítése és támogatásuk révén, most azt tapasztalják, hogy munkájukba egyre több tagállamban, egyre nagyobb mértékben avatkoznak be.

A Munkavállalók csoportja aggodalmának ad hangot a szélsőjobboldali politikai erők választásokon való térnyerésével kapcsolatban, amelyek gyakran demagóg, rasszista és idegenellenes megnyilvánulásaikkal gyűlöletet keltenek a migránsok iránt.

Azt kérjük az uniós és nemzeti politikai döntéshozóktól, hogy a polgárok valós aggályaival foglalkozzanak, és olyan politikákkal küzdjék le az egyenlőtlenségeket, amelyek minőségi munkahelyekhez, tisztességes bérekhez és nagyobb társadalmi igazságossághoz vezetnek. Készen kell állnunk arra, hogy megakadályozzuk a gyűlöletbeszéd terjesztését a következő nemzeti és európai választások alatt, mégpedig úgy, hogy az ilyesfajta nézetekkel szemben egy alapvető értékeinken alapuló párbeszéd keretében lépünk fel.

A decemberi plenáris ülés során az EGSZB egy nagyon fontos véleményt fogadott el „A bevándorlás és az integráció elmaradásának költségei” címmel, amely hangsúlyozza, hogy migráció nélkül nem lenne gazdasági és szociális növekedés, ez pedig negatív hatást gyakorolna a tagállamok gazdaságára. (E cikk szerzője és a vélemény társelőadója José Antonio Moreno Díaz) (mg)

Az EGSZB „Sokféleség Európája” csoportjának cikke

Az EGSZB „Sokféleség Európája” csoportja a közelmúltban találkozott az Európai Beruházási Bank (EBB) és az Eurostat képviselőivel, hogy a birtokában legyen azoknak a szilárd tényeknek és konkrét információknak, amelyek ahhoz szükségesek, hogy elmagyarázhassuk a nemzeti és regionális szervezetek, valamint az európai polgárok számára az EU-tagság előnyeit. Annak biztosítása, hogy mind a polgárok, mind pedig demokratikus intézményeink megbízható és magas színvonalú információkhoz férhessenek hozzá, lehetővé teszi a politikák alakítását, a jövőbeni társadalmi kihívásokra való felkészülést és az innovációt.

Az EBB-ben tartott ülés fő témái a következők voltak:

• az EBB európai beruházási terve és az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA)
• a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó InvestEU program alapelvei és célkitűzései
• az EBB EU-n kívüli, többek között Afrikában végzett tevékenységei
• az Eurostat képviselőivel folytatott megbeszélések, különös tekintettel a nagy adathalmazokkal és az életminőséget (a „GDP-n túl”) vizsgáló mutatókkal kapcsolatos munkájukra.

A vitaindító előadásokat többek között Werner Hoyer, az EBB elnöke és Wilhelm Molterer, az ESBA csapatának ügyvezető igazgatója, Eva Rømer, a többéves pénzügyi kerettel foglalkozó csapattól, Yohann Chaigneau, az EBB szakértője és Barredo Capelot, az Eurostat igazgatója tartotta.

A viták rámutattak az EBB és az Eurostat, valamint a „Sokféleség Európája” csoport közötti jövőbeli konstruktív együttműködés lehetőségére. (cl)

Európa-szerte harminchárom iskolából érkeznek majd diákok Brüsszelbe jövő márciusban, hogy megvitassák egymással nézeteiket, reményeiket és elvárásaikat a közelgő európai parlamenti választások kapcsán. Három javaslatot fognak előterjeszteni, melyek generációjuk legfontosabb prioritásairól szólnak, és amelyekkel az Európai Parlamentnek foglalkoznia kell. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) gondoskodni fog arról, hogy a javaslatok eljussanak a jogalkotókhoz.

Európa minden részéből 16–18 éves középiskolások érkeznek Brüsszelbe március 21–22-én, hogy megosszák nézeteiket és ötleteiket a 2019. évi európai parlamenti választásokról, valamint együttműködjenek a #YEYSturns10, azaz a „Your Europe, Your Say!” 10 éves: szavazz a jövőre! című rendezvény keretében. A 28 uniós tagállam és öt tagjelölt ország (Albánia, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Montenegró, Szerbia és Törökország) képviseletében egy-egy iskola küldhet diákokat Brüsszelbe. A 10. évfordulóját ünneplő rendezvényre rekordszámú, 1038 jelentkezés érkezett.

A diákok az alábbi konkrét kérdésekről fognak vitázni:

• Véleményük szerint mit kellene tenni az EP-választásokon való választói részvétel növelése érdekében?
• Hogyan erősíthetjük meg a képviseleti demokráciát a jövőben?
• Az EP-választásokon kívül milyen politikai szerepvállalás létezik, és hogyan vennének részt ebben?
   

A „Your Europe, Your Say” ifjúsági plenáris ülésen a fiatalok szavazni fognak három olyan javaslatról, amelyeket az Európai Parlament napirendre tűz majd a választási kampány folyamán.

Ezzel a kezdeményezéssel az EGSZB annak biztosítására törekszik, hogy a fiatalabb nemzedék nézetei, tapasztalatai és ötletei is figyelmet kapjanak az uniós döntéshozatalban. (ks)

Az EGSZB 2018-as kulturális programja egy olyan fotókiállítással zárult, melynek címe Együtt a befogadásért volt. Ezen a kiállításon az érdeklődők 10 olyan díjnyertes képet láthattak, amely fogyatékossággal élő emberekről készült, pozitív szemlélettel, életük aktív alakítóiként bemutatva őket.

A kiállítást az EGSZB elnöke, Luca Jahier nyitotta meg december 18-án, elénk tárva azt a tíz díjnyertes képet, melyek a Fogyatékosügyi és Fejlesztési Konzorcium (IDDC) által 2017-ben meghirdetett Európai fogyatékosságügyi és fejlesztési hét fotópályázatára készültek.

A pályázat célja, hogy változtasson a fogyatékossággal élőkkel kapcsolatos hozzáálláson, és egyfajta pozitív, az emberi jogokon alapuló szemléletet erősítve ráirányítsa a figyelmünket arra, hogy milyen kihívásokkal szembesülnek ezek az emberek nap mint nap.

A megnyitón fellépett a Cycloceza nevű belga együttes is, melynek tagjai olyan fogyatékkal élő táncosok, akik kerekes székben mutatják be produkciójukat.

A rendezvényre az EGSZB és a Fogyatékosügyi és Fejlesztési Konzorcium közös szervezésében került sor. (ck)