„Helyi szemmel” – 2. rész: Előmozdítja-e az európai polgári kezdeményezés a demokráciát?

Tíz évvel a Lisszaboni Szerződés hatálybalépése után megvizsgáljuk, hogy vajon sikeres-e az európai polgári kezdeményezés a demokrácia előmozdítása szempontjából. A vitában részt vesz Pablo Sanchez, a „Right2Water” elnevezésű első sikeres európai polgári kezdeményezés képviselője, Antonio Longo EGSZB-tag, aki elmagyarázza, hogy mi mindent tett az EGSZB az évek során, hogy egyszerűbb és átláthatóbb legyen az európai polgári kezdeményezés, valamint Alberto Alemanno professzor, aki megvitatja velünk az európai polgári kezdeményezéssel kapcsolatos legfontosabb kérdéseket, és javaslatot tesz a polgárok EU-n belüli szerepvállalásának gyökeres átalakítására. (dm)

Elérhető nyelvek:

Vezércikk

Kedves Olvasóink!

Hatalmas kudarc volt. A COP25 fontos lehetőséget mulasztott el arra, hogy a kibocsátások csökkentését illetően előbbre vigye a Párizsi Megállapodás végrehajtását célzó szabálykönyv kidolgozását. Nem láthattunk komoly eltökéltséget az éghajlatváltozás mérséklése, az ahhoz való alkalmazkodás és a klímaválság kezeléséhez szükséges finanszírozás biztosítása tekintetében sem.

A Madridban folytatott tárgyalásoktól azt várták, hogy világos jelzést küldenek majd arról, hogy a kormányok készek jelentősen fokozni az éghajlati vészhelyzet kezelése érdekében tett erőfeszítéseiket. A tudomány területéről érkező folyamatos vészjelzések és fiatalok millióinak a világ különböző részein zajló, heti rendszerességű tüntetései ellenére azonban az üvegházhatású gázok fő kibocsátói meggátolták, hogy az ENSZ-tárgyalásokon előrelépéseket lehessen elérni.

Gyermekeink hangját, akik sürgős éghajlatvédelmi fellépéseket követeltek, nem hallották meg. A csalódás nagy, de nem szabad feladnunk: Európának vezető szerepet kell vállalnia, és az éghajlat-politikai fellépések, valamint a fenntartható fejlődés élére kell állnia.

Röviden

Az EU horvát elnöksége: számos új dolog kezdete és kötelezettségvállalás Európa megerősítésére

2020. január 1-jén Horvátország 2013-as uniós csatlakozása óta első alkalommal veszi át az Európai Unió Tanácsának elnökségét.

Horvátország olyan időszakban debütál az európai színtéren, mely aligha lehetne izgalmasabb.

Nemcsak egybeesik az EU új intézményi ciklusának kezdetével és az Ursula von der Leyen által vezetett új Európai Bizottság hivatalba lépésével, de az ország a brexit utolsó szakaszában is vezeti majd az EU-t, hiszen az Egyesült Királyságnak az Unióból tervezett kilépésére az elnökség első 30 napja után kerül sor.

(A mielőbbi) viszontlátásra!

Interjú Jane Morrice-szal,

a Sokféleség Európája csoport brit tagjával, aki volt újságíróként 2006 és 2020 között az EGSZB tagja volt

YEYS 2020 – Az EGSZB ifjúsági csúcstalálkozót rendez az éghajlatváltozásról

33 európai iskola diákjai találkoznak Brüsszelben 2020. március 19–20-án, hogy részt vegyenek a „Your Europe, Your Say!" (YEYS – A Te Európád, a Te szavad!) ez évi rendezvényén, amely az EGSZB legfontosabb fiataloknak szóló programja. A rendezvény ezúttal az ENSZ éghajlatváltozási konferenciájának (COP) mintájára épül.

Az EGSZB az Instagramon!

Úgy döntöttünk, hogy az Instagram fiatalabb közönségének újfajta szemszögből bemutatjuk az EGSZB-t. Betekintést engedünk a kulisszák mögé, közelebbről bemutatva az EGSZB-tagok világát és intézményünk működését.

Itt lehet követni minket: @eu_civilsociety és #InsideEESC

www.eesc.europa.eu/instagram/

EGSZB-hírek

Andrew Caruana Galizia: „Össze kell fognunk, hogy biztosítsuk az európai értékek tiszteletben tartását”

A kormányzati korrupció nyilvánosságra hozatala miatt 2017-ben meggyilkolt máltai újságíró, Daphne Caruana Galizia fia felszólalt az EGSZB decemberi plenáris ülésén, és kijelentette, hogy egy, a jogállamiság ellenőrzését szolgáló európai mechanizmus segíthet megvédeni az újságírást a nyomásgyakorlás minden formájával szemben.

Luca Jahier: „Afrika jövője szorosan összefügg Európa jövőjével”

Az EGSZB decemberi plenáris ülésén vitát tartottak a fejlesztési együttműködési politikáról. A résztvevők hangsúlyozták, hogy mindenképpen javítani kell az EU és az afrikai civil társadalom közötti kapcsolatokon, mert csak így érhető el, hogy továbblépjünk a puszta segítségnyújtáson és partnerséget alakítsunk ki.

 

Szükségünk van egy, a szociális és megfizethető lakhatásra vonatkozó uniós stratégiára

Az EGSZB határozottabb uniós lakhatási politikákat szorgalmaz, és egy 2019. december 4-én Brüsszelben tartott nyilvános konferencián arra kérte az EU-t, hogy sürgősen fogadjon el közös intézkedéseket ezen a területen. A túlzott lakhatási költségek már nemcsak a leghátrányosabb helyzetűekre nézve jelentenek valódi veszélyt, hanem a lakosság többi részének egyre növekvő hányadára is. Ezért az európai szintű lakhatási politikák nem korlátozódhatnak a kiszolgáltatott helyzetben lévők és a rászorulók segítésére; szélesebb körű politikákra van szükség, hogy megfizethető otthont biztosíthassunk minden európai számára.

Az EGSZB aggodalmát fejezi ki a COP25 kimenetele miatt

A korábbi évekhez hasonlóan az EGSZB idén is részt vett az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye részes feleinek éves konferenciáján (COP25), amelyre idén Madridban (Spanyolország) került sor. A konferencia 2019. december 15-én ért véget. Sajnálatos módon az országok sok területen nem tudtak megállapodni a várt eredményekről, többek között a globális kibocsátáskereskedelmi rendszer létrehozására vonatkozó szabályokról, valamint arról a rendszerről, amely új finanszírozást juttatna el az éghajlatváltozás által érintett országokba.

Fenntartható fejlődés: az EGSZB intézkedéseket javasol a magánszektor hozzájárulásának ösztönzésére

A fenntartható fejlődési célok eléréséhez nem elég a politikai kötelezettségvállalás. A jelenlegi társadalmi kihívások kezeléséhez több beruházásra van szükség, és ennek elsősorban a magánszektorból kell érkeznie.

Az EGSZB sokkal ambiciózusabb fogyatékosságügyi stratégiát vár az Európai Bizottságtól

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság saját kezdeményezésű véleményt fogadott el, amelyben ajánlásokat fogalmaz meg a következő évtizedre szóló, a fogyatékossággal élők jogaival kapcsolatos uniós menetrendre vonatkozóan. Sürgeti, hogy az Európai Bizottság vegye figyelembe ezeket az ajánlásokat az Európában élő több mint százmillió fogyatékossággal élő ember életét befolyásoló stratégia kidolgozásakor.

Digitalizáció – kulcsfontosságú kihívás a kkv-k számára a földközi-tengeri térségben

A decemberi plenáris ülésén elfogadott egyik tájékoztató jelentésében az EGSZB hangsúlyozta, hogy a különböző vállalattípusok sajátos igényeihez igazított intézkedésekkel támogatni kell a kkv-k digitális átalakulását.

A szociális gazdaság gazdasági modellként szolgálhat mind az éghajlati, mind a szociális válság kezeléséhez

Ez volt annak a szociális gazdasági szereplők részvételével tartott ülésnek az üzenete az európai intézmények számára, amelyre Strasbourgban – a szociális gazdaság 2019-es fővárosában –, a szociális vállalkozások 4. európai napja alkalmából került sor – éppen akkor, amikor az Európai Parlament zöld utat adott Ursula von der Leyen új csapatának.

Jobban érvényt kell szerezni a környezetvédelmi büntetőjognak

Az EGSZB szerint ahhoz, hogy a lehető legmagasabb szintű környezetvédelmet garantáljuk az EU-ban, hatékonyabban kell végrehajtani a környezet büntetőjog általi védelméről szóló irányelvet. Ezt a jogalkotási dokumentumot még 2008-ban, elsősorban azzal a céllal fogadták el, hogy az EU minden országában hatékony, arányos és visszatartó erejű büntetőjogi szankciók álljanak rendelkezésre.

A termékek és szolgáltatások erős európai márkaneve az európai versenyképesség fokozásának szolgálatában

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) szerint az elkövetkező években az európai termékek és szolgáltatások előtt új távlatok fognak megnyílni, de ehhez kihívások is kapcsolódnak majd. Az EGSZB úgy véli, hogy a széles körben elismert és tanúsított kulcsfontosságú jellemzőkkel rendelkező innovatív, nagymértékben specializált termékek és szolgáltatások növelhetik az európai versenyképességet.

Csoportokkal kapcsolatos hírek

Európa jövője: kihívások állnak előttünk

Az EGSZB Munkaadók csoportjának cikke

A globalizációval, a digitalizációval, az éghajlatváltozással, a brexittel és más kérdésekkel kapcsolatos jövőbeli kihívások voltak a fő témái az Európa jövője – az előttünk álló kihívások című szemináriumnak, amelyre december 3-án került sor Máltán. A konferenciát az EGSZB Munkaadók csoportja szervezte a Máltai Kereskedelmi, Vállalkozási és Ipari Kamarával karöltve.

A szociális pillér megvalósítása: A munkanélküliségi biztosításra vonatkozó minimumszabályok

Az EGSZB Munkavállalók csoportjának cikke

A klímasemleges, globalizált és digitális gazdaságra való átállás következményeként a közeljövőben jelentős változások várhatóak az európai munkaerőpiacokon. Európa erre egyebek mellett úgy válaszolhat, hogy minimumszabályokat határoz meg a nemzeti munkanélküliségi biztosítási rendszerekre vonatkozóan, ami hatékony és pragmatikus módon elősegítheti a társadalmi konvergenciát az EU-ban. A javaslat lényege, hogy az EU-ban minél több munkavállaló számára méltányos pénzügyi támogatást, ehhez pedig elegendően hosszú jogosultsági időszakot biztosítunk.

A Sokféleség Európája csoport vitát rendez „Menetrend Európa számára: 2025 felé” címmel

Az EGSZB Sokféleség Európája csoportjának cikke

2019. december 6-án a Sokféleség Európája csoport tematikus vitát tartott az Európai Bizottság magas szintű előadóinak részvételével Menetrend Európa számára: 2025 felé címmel. Tekintettel az új Európai Bizottság december 1-jei hivatalba lépésére, a rendezvény lehetőséget nyújtott arra, hogy a tagok kellő időben betekintést nyerjenek a Bizottság ötéves menetrendjébe, valamint arra, hogy az Európai Bizottság képviselői észrevételeket fűzzenek az Európai Bizottság 2020. évi munkaprogramjáról szóló EGSZB-állásfoglaláshoz, amelyet az EGSZB az októberi plenáris ülésén fogadott el.