Foglalkoztatás

Az elmúlt években tapasztalt szerény gazdasági fellendülés során az általános foglalkoztatottság nőtt az EU-ban, és a munkanélküliség visszaesett. Ugyanakkor a hosszú távon munka nélkül maradtak jelenlegi aránya és a fiatalok körében tapasztalt munkanélküliségi ráta továbbra is elfogadhatatlan.  Európa számára elsődleges prioritást kell jelentenie, hogy több minőségi munkahely jöjjön létre. Ez különösen nagy próbatétel a szerkezetváltás olyan strukturális mozgatói kapcsán, mint a technológiai innováció és a globalizáció, amelyek egyszerre jelentenek lehetőségeket és kihívásokat a munka világában.

A tagállamok elsősorban a foglalkoztatáspolitikáért felelnek. Az EU azonban együttműködik velük, hogy egy koordinált stratégiát kövessenek: az európai foglalkoztatási stratégiát. Az EU a tagállamok egymás közötti együttműködésére bátorít, támogatja és értékeli erőfeszítéseiket, elsősorban az európai szemeszter, a foglalkoztatási iránymutatások, valamint a nemzeti politikák nyomon követése révén (közös foglalkoztatási jelentés, nemzeti reformprogramok és országspecifikus ajánlások).

Az Európai Bizottság foglalkoztatási kérdésekben köteles az EGSZB-vel konzultálni. Az EGSZB minden főbb uniós szintű kezdeményezésről véleményt fogadott el (pl. a szociális jogok európai pillére, a foglalkoztatási iránymutatások, a foglalkoztatáspolitikai csomag, az ifjúsági garancia).

A foglalkoztatási kérdésekkel általában a „Foglalkoztatás- és szociálpolitika, uniós polgárság" (SOC) szekció foglalkozik, konkrétabban annak munkaerőpiaci megfigyelőközpontja, ami az európai munkaerőt és munkaerőpiacot érintő tendenciákat és kihívásokat követi nyomon.