A biodiverzitás megszűnése az életünket veszélyezteti

Az EGSZB szerint nagy a baj, és az Európai Bizottság és a tagállamok hibája, hogy nincs meg a kellő politikai akarat

A heves viharokkal, földcsuszamlásokkal és egyéb szeszélyes időjárási jelenségekkel tarkított nyár közepén az EGSZB figyelmeztet a veszélyekre. Az EGSZB számos javaslatot tett már azzal kapcsolatban, hogy miként lehetne jobban védeni a természetet, az Európai Bizottság és a tagállamok azonban eddig válasz nélkül hagyták ezeket. „Ismét arra kérjük az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy gondoskodjanak a biodiverzitásról szóló stratégia mielőbbi, következetes végrehajtásáról; azon belül is elsősorban a madárvédelmi és az élőhelyvédelmi irányelv, illetve a vízügyi irányelv megvalósításáról, hiszen ezek a jogszabályok fontos eszközt jelentenek a biodiverzitás védelmében” – fogalmaz Lutz Ribbe német EGSZB-tag, utalva az EU biodiverzitás-politikájáról szóló véleményre, melynek ő volt az előadója.

Natura 2000 – 20 éves késésben vagyunk: az EGSZB külön költségvetést szorgalmaz

A Natura 2000 hálózat nagyrészt az élőhelyvédelmi irányelvre épül, kiegészülve a madárvédelmi irányelvben szereplő különleges védelmi területekkel. A hálózat célja, hogy a kijelölt területeken sikerüljön megőrizni a ritka növény- és állatfajokat, illetve az egyedülálló élőhelyeket. A hálózatnak a tervek szerint már 1995-re ki kellett volna épülnie. 2017-re sikerült végre majdnem az összes Natura 2000 területet kijelölni. Ezek az területek együttesen az EU szárazföldi területeinek mintegy 18%-át jelentik, de sokuk esetében még mindig nem biztosított az állandó jogi védettség, és mindössze minden második ilyen terület rendelkezik megfelelő kezelési tervvel. „Mindez jól mutatja az EU és számos tagállam tehetetlenségét vagy akár nemtörődömségét. Tisztában vagyunk azzal, hogy az EU-nak számos olyan problémával foglalkoznia kell, mint amilyen például a brexit, a munkanélküliség vagy a terrorizmus, és a civil társadalom képviselőiként mi magunk is próbálunk segíteni az Európai Bizottságnak ezek megoldásában. Nem szabad azonban megfeledkeznünk arról, hogy a biodiverzitás a mi életterünkről is szól, a minket körülvevő környezet folyamatos pusztításával pedig el fog tűnni ez az élettér” – figyelmeztet Lutz Ribbe. Az EGSZB szerint többek között azért nem sikerült még mindig elérni az eredetileg kitűzött célokat, mert a Natura 2000-es területek finanszírozása szinte kizárólag az Európai Regionális Fejlesztési Alapból (ERFA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) valósul meg. „Ebben a két alapban a Natura 2000 programnak sok más projekttel kell versenyeznie, és sokszor a természet védelme marad alul.  Mindig is figyelmeztettünk erre az érdekellentétre, és ismét arra kérjük az Európai Bizottságot, hogy mielőbb fogadjon el külön költségvetést a Natura 2000 programhoz, és első lépésként készítsen pontos költségelemzést” – hangsúlyozza Lutz Ribbe. Szakértői becslések szerint évente mintegy 10 milliárd euróra lenne szükség. Ez az összeg elsősorban a földtulajdonosok veszteségeinek ellentételezéséhez vagy a különleges szolgáltatások kifizetéséhez kell. „A környezet védelme közös ügy, és nem történhet a földtulajdonosok kárára” – fogalmaz az EGSZB.

A biodiverzitás kérdése több területet is érint, így a KAP-reform során is szem előtt kell tartani

A beporzásért és a lebontásért felelős fajok, illetve sok más faj védelmét nem lehet pusztán azzal megoldani, hogy védett területeket jelölünk ki. A biodiverzitás kérdését a többi politikaterületbe is be kell illeszteni – különösen az agrárpolitikába. Ez az ágazat gyakorolja ugyanis – ahogy azt az Európai Bizottság és a Tanács is helyesen hangsúlyozza – a legnagyobb nyomást a szárazföldi ökoszisztémákra. „Ezért is bízunk abban, hogy az „ökológiai jelentőségű területek” félidős értékelésekor, illetve a közös agrárpolitika (KAP) közelgő reformja során kiemelt kérdésként kezelik majd a biodiverzitással kapcsolatos célok elérését” – fejti ki Lutz Ribbe. 

Amikor következetlenségekről beszélünk az uniós politikákban, akkor nem csupán a mezőgazdasági politikára kell ám gondolni: más politikaterületeken is megfigyelhető ugyanis a hatékony végrehajtás és a célzott intézkedések hiánya. Az EGSZB szerint a biodiverzitás témája hasonló az éghajlatvédelem kérdéséhez, melyet szintén minden politikaterületre kiterjedően kell kezelni. Nemcsak az állat- és növényfajták megőrzéséről van szó, hanem nem kevesebbről, mint az emberiség fennmaradásának feltételeiről, tehát egy mindenre kierjedő kérdésről.

Az EGSZB nem győzi hangsúlyozni, hogy az EU-ban nincs hiány a biodiverzitás védelmével kapcsolatos jogszabályokból, rendelkezésekből, politikai nyilatkozatokból és ajánlásokból. „A problémát inkább ezek tényleges végrehajtása jelenti. Az egész jogi keret egy fabatkát sem ér, ha a leírtakat nem követik konkrét tettek” – összegzi Lutz Ribbe. „Az Európai Bizottságnak megvannak az eszközei arra – nem utolsósorban az európai szemeszterben –, hogy vállalásaik betartására ösztönözze a tagállamokat. Mi úgy látjuk, hogy az eddigi kudarc egyértelműen annak a jele, hogy sem az Európai Bizottság, sem pedig a tagállamok szintjén nincs meg a politikai akarat és az együttműködés.”

Work organisation

Downloads

PR17_42 - Loss of biodiversity endangers our livelihood